Társaságirányítás

MOL Group Szervezet

MOL Irányelvek

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (továbbiakban: „MOL” vagy „Társaság”) mindig is elkötelezett híve volt a legmagasabb színvonalú társaságirányítási struktúra és gyakorlat megvalósításának. A hazai elvárásoknak való megfelelés mellett igazodik a helyes társaságirányítás nemzetközi szinten is folyamatosan formálódó és fejlődő normáihoz. Ennek eredményeképpen a MOL a részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett a Társaság tevékenységével kapcsolatos további érintettek („stakeholderek”) tágabb körének érdekeit és szempontjait is figyelembe veszi, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a MOL a részvényesei és a társadalom számára kivételes értékeket teremtsen.

A Társaság elkötelezettségét többek között mutatja a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásairól tett nyilatkozat önkéntes közgyűlési elfogadása 2006-ban, a törvény által szabott határidő előtt. Emellett a Társaság 2004. decemberben részvényeinek a Varsói Értéktőzsdére történő bevezetését megelőzően nyilatkozatot tett a Varsói Értéktőzsde társaságirányítási ajánlásainak alkalmazásáról. A Társaság minden évben nyilatkozik ebben a témában a Budapesti Értéktőzsde felé, valamint felülvizsgálja Varsói Értéktőzsde ajánlásainak való megfelelést és változás esetén azt közzéteszi.

A MOL társaságirányítási gyakorlata összhangban van a Budapesti Értéktőzsde követelményeivel és a jelenleg érvényes tőkepiaci szabályozással. Emellett a MOL rendszeresen felülvizsgálja az általa alkalmazott elveket, hogy ezen a területen is megfeleljen a folyamatosan fejlődő legjobb nemzetközi gyakorlatnak.

Részvényesek (közgyűlés)

A Társaság legfőbb szerve a részvényesek összességéből álló közgyűlés.

A közgyűlés, mint a legfőbb döntéshozó szerv lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy a Társaság működésével kapcsolatosan kiemelt jelentőséggel bíró kérdésekben döntéseket hozzanak, tényleges társaságirányítási intézkedéseket határozzanak el, valamint gyakorolják ellenőrzési jogukat.

Részvényesi jogok gyakorlása, közgyűlési részvétel

A közgyűlésen minden részvényes a tulajdonában levő részvények szavazati súlya alapján gyakorolhatja szavazati jogát. Minden "A" sorozatú részvény 1 szavazatra jogosít, és attól függően, hogy a közgyűlésen résztvevő részvényesek hány részvényt regisztrálnak, alakul ki, hogy egy részvénynek ténylegesen mekkora szavazati ereje van.

MOL Nyrt. közgyűlésein a részvényesek személyesen, valamint meghatalmazotton keresztül gyakorolhatják részvényesi jogaikat. Társaságunk ezen felül lehetőséget biztosít arra is, hogy részvényesek az alapszabályban meghatározottak szerinti formanyomtatványon (Proxy-card) keresztül képviseltessék magukat. A részvétel megkönnyítését szolgálja egy közgyűlési anyagokat tartalmazó internetes oldal (https://molgroup.info/hu/befektetoi-kapcsolatok/eves-rendes-kozgyules), melyen számos információ, többek között a helyszínt megjelölő térkép, a részvétel feltételei, a közgyűlési dokumentumok és meghatalmazásminták találhatóak.

A közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának feltétele a részvénykönyvi bejegyzés. A bejegyzésről a dematerializált részvények letétkezelését végző befektetési szolgáltató köteles a részvényes kérése alapján gondoskodni, a mindenkori közgyűlési meghívónkban közzétett feltételek szerint. Az Alapszabály 8.6 pontja értelmében: "A közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyvbe való bejegyzéshez a részvényes köteles nyilatkozni arról, hogy ő maga vagy ő maga és a vele azonos csoporthoz tartozó részvényes, amint ezt a 10.1.1. és 10.1.2. pontok tartalmazzák, azon részvényekkel együtt, amelyek vonatkozásában a bejegyzést kéri, tulajdonában tartja-e a Társaság részvényeinek legalább 2%-át”. Az előző mondatban írtak fennállása esetén a bejegyzést kérő köteles bejelenteni a részvényesi csoport összetételét a 10.1.1. és 10.1.2. pontokban írtakat figyelembe véve.

Továbbá az Igazgatóság felhívására a részvényes köteles haladéktalanul nyilatkozni, hogy a tulajdonában álló részvények vonatkozásában ki a tényleges haszonhúzó tulajdonos („ultimate beneficial owner”). Amennyiben a részvényes a felhívásnak nem tesz eleget vagy amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a részvényes az Igazgatóságot megtévesztette, a részvényes szavazati joga felfüggesztésre kerül, és nem gyakorolható mindaddig, ameddig a fenti követelménynek teljes körűen eleget nem tett.

Társaságunk Alapszabályának 10.1.1 pontja szerint: "Egy részvényes vagy részvényesi csoport (meghatározását lásd az Alapszabály 10.1.2. pontjában) sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 10%-át, kivéve a Társaság megbízásából a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő értékpapírokat kezelő letéteményest és értékpapír-kezelőt (ez utóbbiakat csak annyiban kivéve, amennyiben a náluk letétbe helyezett részvényekhez és értékpapírokhoz kapcsolódó részvényesi jogokat végső fokon gyakorló személy vagy személyek nem esnek az alábbi korlátozások alá).”

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) szerint a részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább egy százalékával rendelkeznek, kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. Ha együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó - a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő - javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A közgyűlési részvétel feltételei a közgyűlési hirdetményben kerülnek közzétételre, Társaságunk Alapszabálya szerint a Társaság honlapján. Az éves rendes közgyűlések jellemzően áprilisban kerülnek megtartásra.

Az éves rendes közgyűlés hatáskörébe tartozik az Igazgatóságnak a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott javaslatára a döntés az adózott eredmény felhasználásáról, azaz arról, hogy annak mely részét kell a vállalkozásba visszaforgatni és mekkora hányadát lehet osztalékként kifizetni. A közgyűlés döntése alapján a Társaság, a részvényeseket megillető osztalékot nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesítheti.

Az osztalékfizetés kezdő időpontját az Igazgatóság határozza meg úgy, hogy az erre vonatkozó közlemény első megjelenése és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak kell eltelnie. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az Igazgatóság által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. Az Igazgatóság által meghatározott, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából releváns időpont az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjától eltérhet.

Kapcsolat a részvényesekkel

Az Igazgatóság tudatában van a részvényesek érdekeinek képviseletéhez és előmozdításához fűződő kötelezettségének, valamint tisztában van azzal, hogy teljes mértékben felelős a MOL-csoport teljesítményéért és tevékenységeiért. Annak elősegítése érdekében, hogy a részvényesek elvárásainak minden területen maximálisan eleget tehessen a Társaság, az Igazgatóság folyamatosan elemzi és értékeli a fejleményeket, mind a tágabb külső környezet, mind a működési szint tekintetében.

A részvényesekkel történő kapcsolattartás hivatalos csatornái a rendszeres tájékoztatások; az éves jelentés, a féléves jelentés és a negyedéves eredmények, valamint rendkívüli tájékoztatások. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatások a MOL honlapján, a Budapesti Értéktőzsdén (elsődleges tőzsde) és a Varsói Értéktőzsdén, valamint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Tőkepiaci közzétételi rendszeren kerülnek publikálásra. Továbbá a tőzsdei bejelentéseket e-mailben is elküldjük azok részére, akik feliratkoztak a Befektetői Kapcsolatok levelezőlistájára, valamint a nemzetközi és hazai média részére is eljuttatjuk. Emellett a részvényesek tájékoztatást kapnak az üzletmenetről, az eredményekről és a stratégiáról az éves rendes közgyűlésen. Rendszeres befektetői körutakat szervezünk az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a kontinentális Európa nagyvárosaiba a befektetői közösség képviselői – ideértve a részvénytulajdonosok és a letéti igazolások (DR) birtokosainak – tájékoztatására. A befektetők év közben is tehetnek fel kérdéseket és élhetnek javaslatokkal bármikor, beleértve a Társaság közgyűlését. A befektetők visszajelzéseiről az Igazgatóság rendszeresen tájékoztatást kap.

A MOL Befektetői Kapcsolatok szervezete felelős a fenti tevékenységek összefogásáért és a részvényesekkel történő napi kapcsolattartásért (elérhetőség a „Részvényesi Információk” fejezetben az éves jelentés végén található). További információ a MOL honlapján (molgroup.info/hu/) is elérhető, ahol egy külön fejezet foglalkozik a részvényeseket és a pénzügyi világ tagjait érintő kérdésekkel. A vállalat mindig különös figyelmet fordított arra, hogy a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően széleskörű információkat biztosítson a tőkepiac részére. Ennek okán a MOL Befektetői Kapcsolatok szervezete folyamatosan frissíti honlapját (közvetlenül is elérhető az molgroup.info/hu/befektetoi-kapcsolatok oldalon). Célunk, hogy a weboldalt még felhasználóbarátabbá tegyük és ezzel összhangban folyamatosan fejlesszük szolgáltatásainkat. Ezek segítségével még eredményesebben tudjuk teljesíteni részvényeseink, elemzőink és más tőkepiaci szereplők elvárásait.

2020-ban a MOL nem vett részt befektetői körúton a világjárvány okozta nehézségek következtében. Körülbelül 200 online találkozót tartott potenciális és jelenlegi befektetőkkel. A novemberi Befektetői Nap 2021. február 24-re lett elhalasztva, amikor a MOL-csoport bemutatta hosszútávú stratégiájának aktualizálását (MOL 2030+).

A MOL-csoport vezetőségének éves díjazása

Igazgatóság

Az Igazgatóság tagjainak fix összegű éves díjazása

Az Igazgatósági tagok az alábbi meghatározott összegű éves nettó díjazásban részesülnek a mindenkori éves rendes Közgyűlést követően:

                     Igazgatósági tagok esetében           25.000 EUR/év

                     Bizottsági elnökök esetében             31.250 EUR/év

A nem magyar állampolgár és nem magyarországi lakóhelyű igazgatósági tagok minden olyan igazgatósági, illetve bizottsági ülés után (évente maximum 15 alkalommal), amikor az ülésen való részvételhez Magyarországra utaznak, bruttó 1.500 EUR juttatásban részesülnek.

Részvényjuttatáson alapuló ösztönzési rendszer

Az Igazgatósági tagok hosszú távú ösztönzésére a részvényjuttatáson alapuló ösztönző szolgál, mint változó javadalmazás. A részvényjuttatáson alapuló ösztönző célja a hosszú távú részvényárfolyam-növekedés érdekeltség, illetve osztalékfizetés melletti ösztönzés fenntartása, melynek érdekében a juttatott részvények 2/3-ára 1 éves tartási kötelezettség (elidegenítési tilalom) is meghatározásra került (az igazgatósági tagi megbízás lejártakor a részvényekre vonatkozó elidegenítési tilalom megszűnik).

A részvényjuttatáson alapuló ösztönző két részből áll: részvényjuttatásból és a hozzá kapcsolódó készpénzjuttatásból.

Részvényjuttatás

A részvényjuttatás mértéke:

• az Igazgatóság tagjai részére: havi 1.200 db 125 Ft névértékű „A” sorozatú MOL törzsrészvény
• az Igazgatóság elnöke részére: további havi 400 db 125 Ft névértékű „A” sorozatú MOL törzsrészvény

Amennyiben az elnöki tisztséget nem külső (azaz Társasággal munkaviszonyban nem álló) igazgatósági tag tölti be, az elnököt megillető plusz (400 db/hó) juttatás a külső alelnököt illeti meg.

A részvényjuttatásra évenként egyszer, az adott üzleti évet lezáró Közgyűlést követő 30 napon belül kerül sor

Készpénzjuttatás

A részvényjuttatáson alapuló ösztönző nettó juttatás, azaz a Társaság gondoskodik arról, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a részvények megszerzésével kapcsolatosan teljesítendő adó(k), járulék(ok) és esetlegesen más közterhek befizetésre kerüljenek. Az adók és járulékok megfizetésére (készpénzjuttatás formájában) történő ilyen fedezetnyújtás nem terjed ki a részvényekkel kapcsolatos jogok gyakorlása vagy a részvények elidegenítése kapcsán felmerülő bármilyen további adók, költségek (pl. osztalék- és nyereségadó) megfizetésére, azok az Igazgatóság tagjait terhelik.

Ennek megfelelően az ösztönző rendszer további eleme egy készpénzjuttatás, melynek mértéke a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a részvények megszerzésével kapcsolatosan teljesítendő adó(k), járulék(ok) bruttósított összege, külföldi igazgatósági tagok esetében beleértve az adórezidencia országában felmerülő többletadó- és járulékfizetési kötelezettség összegét is.

Az egyes javadalmazási elemek aránya

Az Igazgatóság tagjainak a megbízatásukért és az egyéb bizottságokban ellátott feladataikért járó javadalmazásuk aránya az alábbiak szerint alakul:

A relatív arányok módosulhatnak az Igazgatósági és Bizottsági ülések és az Igazgatósági tag azokon való részvétele alapján, valamint a MOL részvényárfolyama és a kifizetéskor alkalmazandó EUR/HUF árfolyam alapján. Az arányokat ezen túlmenően az aktuális adó-és járulékkötelezettségek is befolyásolják.

Egyéb juttatások

• Személybiztosítások
• Egészségügyi és wellbeing juttatások
• Adótanácsadás
• Bevándorlással kapcsolatos szolgáltatások

Vezérigazgatói Bizottság (CEC) és Vezetői Bizottság (MC) teljesítményértékelése

A MOL javadalmazási rendszerének célja, hogy ösztönözze a felsővezetés tagjait a vállalat stratégiájának megvalósítására és jutalmazza a stratégiai célok elérését rövid és hosszú távú elemek kombinációjával. A javadalmazás fontos szerepet tölt be az egyéni, divizionális és vállalati célok elérésében. Az ösztönző mechanizmusok kialakításával a MOL azt kívánja elérni, hogy a felsővezetők javadalmazása összhangban legyen és támogassa a vállalat stratégiai céljait, amely révén a felsővezetők érdekei még inkább összhangba kerülnek a részvényesek érdekeivel.

A CEC és az MC javadalmazása három pilléren alapul:

• Éves alapbér: rögzített éves bér az egyéneknek fizetve
• Rövid távú ösztönző: éves ösztönző az egyéni és a vállalati teljesítmény alapján
• Hosszú távú ösztönző: a teljesítményalapú kultúrát és a stratégiai fókuszt segítendő hosszú távú felsővezetői ösztönző, ami egybeesik a MOL-csoport részvényeseinek érdekeivel

A felsővezetés ösztönző rendszere 2020-ban a következő elemeket tartalmazta:

1. Rövid távú ösztönző rendszer

Az egyéni célbónusz juttatás kifizetésének alapja az éves alapbér 70-100 %-a. Az ösztönző csoportszintű, divizionális és egyéni célkitűzésből áll és kifizetése ezen célok értékeléséből tevődik össze.

A MOL-csoport döntéshozatali rendszere alapján a CEC tagjainak éves teljesítményét a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság értékeli a MOL Igazgatóságának végső jóváhagyásával. Az MC teljesítményértékelését pedig a CEC és a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság végzi.

A rövid távú ösztönző teljesítmény mutatói

A MOL-csoport rövid távú ösztönzőjének célja, hogy a MOL-csoport hosszú távú stratégiáját támogató, éven belül megvalósítható operatív, üzleti és egyéni célkitűzések elérésére törekedjenek az érintettek.

2020-ban a CEC és MC rövid távú ösztönző céljainak kialakítása során a kiemelt területek pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók együtteseként kerültek meghatározásra, hogy ezáltal támogassák a MOL-csoport céljainak megvalósítását.

Pénzügyi teljesítménymutatók:

2020-ban a CEC-tagok kiemelt célja az EBITDA és a beruházási célok teljesítése volt, a MOL-csoport 2030-as stratégiai céljainak elérése érdekében. 

Az MC-tagok céljai között operatív és pénzügyi teljesítménymutatók is szerepelnek, amelyek megfelelően tükrözik az egyes üzletágak rövid távú céljait és stratégiai célkitűzéseit a vállalatcsoport hosszú távú stratégiájába illeszkedően. A pénzügyi célokat illetően a Csoportszintű Pénzügyi Tervezés és Beszámolás tesz javaslatot, a teljesítménycélok között szerepeltek hatékonysági, beruházási és költségekkel kapcsolatos mutatók (pl. üzletiterv-teljesülés, karbantartási költségek)

Nem pénzügyi teljesítménymutatók:

A CEC és MC tagjai a pénzügyi célok mellett nem-pénzügyi célokért is felelősek:

A biztonság a MOL-csoport elsőszámú prioritása, ezért a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság következetesen határozza meg az üzletági FF és EBK (Fenntartható Fejlődés, Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem) vonatkozású teljesítménymutatókat. Ebből fakadóan 2020-ban a MOL-csoport minden üzleti divízióra vonatkozóan a TRIR mutatószámának teljesülését tűzte ki, amely mutatja az elkötelezettséget a mindenkori biztonságos, fenntartható és megbízható működés mellett.

A CEC tagok további nem pénzügyi teljesíténymutatói a MOL-csoport 2030-as stratégiájának további implementációja, a munkavállalói elkötelezettség növelése, a szabályozási struktúra felülvizsgálata és további egyszerűsítése és a 2019 során bevezetett új működési modell megerősítése, ami lehetővé teszi az agilisabb működést és a gyorsabb döntéshozatalt.

Az MC tagok nem pénzügyi teljesítménymutatói között hatékonyságnövelő és költségoptimalizáló projektek végrehajtása, saját üzleti stratégiák megvalósítása, például stratégiai portfoliómenedzsment, dekarbonizációs projekt, digitalizáció szerepel.

A teljes menedzsment számára a 2020-as évben a nem várt COVID-19 pandémia okozta üzleti, iparági és regionális kihívások krízismenedzsmentje került a kitűzött célok mellett a prioritási lista élére.

A rövidtávú ösztönző eredménye és értékelése

A fentebb említett teljesítménymutatók tükrözik a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság azon célját, hogy a legfontosabb vállalati és üzletági mutatók segítségével értékelje az érintettek teljesítményét az adott évben.

Az ösztönző kifizetése a csoportszintű EBITDA, a fenti pénzügyi és/vagy nem pénzügyi típusú divizionális és egyéni célok értékelése alapján történik. A célok értékelése a pénzügyi célok kapcsán a Csoportszintű Pénzügyi Tervezés és Beszámolás szervezet által előkészített eredmények alapján történik, az értékelést a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság végzi és határoz arról, hogy a teljesítménymutatók eredményét tükrözi-e a MOL-csoport teljesítménye.

2. Rövidtávú részvénytulajdonosi program

2018. január 1-től az Igazgatóság döntése alapján a felsővezetők minden évben rövidtávú ösztönzőjük helyett egy részvényalapú ösztönzőt választhatnak, amely a Munkavállalói Résztulajdonosi Program („MRP”) törvénynek megfelelően a MOL Nyrt.-től független jogi entitáson, az ún. MOL Nyrt. MRP Szervezeten keresztül valósul meg.

A választható rövidtávú részvénytulajdonosi program célja a felsővezetés ösztönzése a MOL-csoport stratégiai céljainak elérésére a részvényesi érdekekkel összhangban.

3. Hosszútávú ösztönző

A hosszútávú ösztönző rendszer célja a fenntartható értékek ösztönzése, valamint a MOL-csoport vezetői és a MOL részvényesei érdekeinek teljes összehangolása.

A hosszútávú ösztönző keretrendszere 2020 utolsó negyedévében felülvizsgálatra került, helyette 2021. január 1-től az ún. Hosszútávú részvényprogram kerül alkalmazásra.

A jelenleg futó hosszútávú ösztönzők érvényben maradnak azok kifizetéséig vagy lejáratukig.

Az új Hosszútávú Részvényprogram még szorosabb kapcsolódást mutat a MOL-csoport stratégiai céljai, a részvényesek érdekei és a felsővezetés hosszútávú ösztönzése és megtartása tekintetében.

A hosszútávú ösztönző elemek főbb jellemzői:

       a)  Abszolút részvényérték alapú ösztönző 

A javadalmazás alapja egy vezetői szintenként meghatározott jogosultság. A beváltási időszakban bármikor realizálható a juttatás, a kifizetés mértéke egy meghatározott induló MOL részvényárfolyam és egy választott aktuális árfolyam különbözete részvényben meghatározva.

Áttekintés:

         b, Relatív piaci index alapú ösztönző 

A program egy hároméves futamidejű, részvényalapú ösztönző, amely a MOL Nyrt. részvényárfolyam relatív teljesítményén alapul.

• A célkitűzés tárgya a MOL részvényárfolyamának alakulása összehasonlítva releváns és elismert közép-kelet-európai regionális és olajiparág - specifikus részvényindexekkel.
• Ezen felül a javadalmazás mértéke függ az egyéni rövid távú értékeléstől, vagyis tényleges kifizetés minden jogosult esetében függ a hároméves egyéni teljesítmény által számolt indikátortól. Ez biztosítja a folyamatos egyéni túlteljesítés elismerését és a hosszú távú alulteljesítést is kezeli.
• A javadalmazás alapja részvényjogosultság, és MOL részvényben vagy készpénzjóváírás formájában kerül kifizetésre.

Áttekintés az érintett hároméves futamidejű Relatív piaci index alapú ösztönző programok eredményéről:

Hosszútávú Részvényprogram

A program egy hároméves futamidejű, részvényalapú ösztönző, amely a MOL vállalati teljesítményén alapul.

 Az ösztönző jellemzői:

• Évente új program indul, programonként 3 éves várakozási időszakkal. A kifizetés a harmadik év után esedékes.
• A célkitűzés a MOL-csoport működése szempontjából kiemelkedően fontos pénzügyi mutató, a csoportszintű EBITDA elérése
• Ezen felül a javadalmazás mértéke függ az egyéni rövidtávú értékeléstől. Ez biztosítja a folyamatos egyéni túlteljesítés elismerését és a hosszú távú alulteljesítést is kezeli.
• A javadalmazás alapja részvényjogosultság, és MOL részvényben vagy készpénzjóváírás formájában kerül kifizetésre.

A hosszútávú ösztönző teljesítmény mutatói

A hosszútávú ösztönzők részvényárfolyamhoz és az osztalékfizetéshez való hozzárendelése tükrözi az Igazgatóság folyamatos és fenntartható értékteremtésre való törekvését. A hosszútávú ösztönzőn keresztül a MOL célja, hogy hozzásegítse a részvényeseket befektetésük megtérüléséhez mind a részvényárfolyamon, mind az osztalékfizetésen keresztül.

Mivel a MOL regionális és a globális feltörekvő piacok olaj- és gázszektor szereplőivel egyaránt versenyzik, ezért a relatív piaci index alapú ösztönző egy regionális és egy iparági specifikus vállalatok részvényeit tartalmazó indexhez méri a MOL részvényének teljesítményét. Ezzel hosszútávú, versenyképes juttatást biztosít a felsővezetőknek és a leendő befektetőknek egyaránt a tágabb értelemben vett regionális és globális olaj- és gázpiacokon.

Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság tagjai havi bruttó 4.000 EUR, az elnök havi bruttó 6.000 EUR díjazásban részesülnek. A havi díjazáson túl a Felügyelő Bizottság elnöke évente maximum tizenöt (15) alkalommal további bruttó 1.500 EUR díjazásban részesül minden olyan igazgatósági vagy igazgatósági bizottsági ülés után, amelyen részt vesz. Az Audit Bizottság elnöke minden olyan igazgatósági bizottsági ülés után, amelyen részt vesz, bruttó 1.500 EUR összegű díjazásban részesül, évente maximum tizenöt (15) alkalommal.

A havi díjazáson túl a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az ütemtervben szereplő évi rendes FB-üléseken felül minden további olyan rendkívüli FB-ülés után, amelyen részt vesznek, alkalmanként, de évente maximum két alkalommal további 1.500 EUR összegű díjazásban részesülnek.

Egyéb juttatások

• Személybiztosítások
• Egészségügyi és wellbeing juttatások
• Adótanácsadás
• Bevándorlással kapcsolatos szolgáltatások

Integrált társasági kockázatkezelési rendszer

A MOL-csoport magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelésben és a kockázatok elfogadható határokon belül tartásában.

A MOL-csoport kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL-csoport társasaságirányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az ERM, mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Csoport stratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és figyelemmel kísérését, a vállalatcsoport egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.

A hatékony kockázatkezelés érdekében a kockázatokat elsődlegesen (1. védelmi vonal) azon vezetők kezelik (feltárás, értékelés, csökkentés), akik felelősek az adott területért, beleértve a jelenlegi kockázatcsökkentő intézkedések felügyeletét és az új kockázatcsökkentő akciók végrehajtását is. A csoportszintű üzleti/funkcionális vezetői szint, kockázatkezelési szakterületek, a Csoportszintű Kockázatkezelési osztály biztosítják a kockázatkezelés felügyeletét. Az MC, a CEC, az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és azok érintett bizottságai felügyelik és biztosítják annak átfogó, csoportszintű alkalmazásának és eredményességének nyomon követését.

A felsővezetés számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legfőbb kockázatok felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásának és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.

A Csoport főbb kockázatai

A kockázatokat kockázati típusokba soroljuk a hatékony riportálás, illetve a hasonló vagy kapcsolódó kockázatokra adandó konzisztens válaszok érdekében.

1. A vállalatot érintő főbb piaci és pénzügyi kockázatok:

• Árupiaci árkockázat: MOL-csoport mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A kockázat az integrált üzleti modellt tükrözi: a Downstream üzletág több nyersanyagot dolgoz fel, mint a saját termelés, valamint finomított termékeket értékesít. A kockázatot figyelemmel kísérjük a vállalat stabil pénzügyi helyzetének, a működés, valamint a beruházások finanszírozási képességének biztosítása érdekében. Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint.
• Deviza árfolyamkockázat (FX): A MOL-csoport deviza árfolyamkockázat-kezelési irányelveinek megfelelően az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk.
• Kamatláb kockázat (IR): A MOL-csoport IR-kezelési irányelveinek megfelelően a kockázatot nyomon követjük, a finanszírozási formák megfelelő portfolióján keresztül menedzseljük.
• Hitelkockázat: A MOL-csoport nagyszámú, - mind üzletági, mind földrajzi szempontból - változatos ügyfélkör számára nyújt termékeket és szolgáltatásokat, mely egy megfelelő hitelkockázat-profilú portfóliót képez. A MOL-csoport folyamatosan figyelemmel kíséri és kezeli ezeket a kockázatokat, támogatja az értékesítési folyamatokat, az értékesítési stratégiával és a kockázatviselési képességével és hajlandóságával összhangban. A vevőhitel-kockázat csökkentése érdekében csoport szerte hitelbiztosítási kötvényeket kötöttünk.
• Finanszírozási/refinanszírozási kockázat: a finanszírozási és refinanszírozási kockázat kezelése diverzifikált finanszírozási források és instrumentumok használatával, valamint kiegyensúlyozott, hosszú adósságlejárati profilon keresztül valósul meg. A MOL-csoport finanszírozási és refinanszírozási tevékenyégét a MOL-csoport befektetési minősítése (BBB-) támogatja, melyet a Fitch és az S&P nemrégiben stabil kilátással megerősített.

2. Főbb működési kockázatok:

• Eszközbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata: a Downstream üzletág nagyfokú eszközkoncentráltsága meghatározó e kockázat szempontjából. A kockázatokból fakadó negatív hatások mérséklése átfogó EBK, valamint csoportszintű Folyamatbiztonság-kezelési programok működtetésével, ideértve az eszközalapú működési kockázatkezelési folyamatot, továbbá csoportszintű biztosítások kötésével történik. A klímaváltozásból eredő fizikai kockázat alább, az Éghajlatváltozási kockázat bekezdésben található.
• Kőolajellátási kockázat: A Downstream üzletágban a kőolajellátás zavara jelentős kockázati tényező, mivel a vállalat működésének folytonosságát veszélyezteti. A kockázat mérséklése érdekében kőolaj-ellátási diverzifikációs stratégia került bevezetésre; az Adriai-tenger irányából érkező rendszeres kőolajszállítmányokkal, melyek csővezetéken jutnak el a MOL-csoport kontinentális finomítóihoz.
• Kutatás-termelési készletek pótlása: a kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a szénhidrogén-készletek pótlásának hiánya a kutatás-termelés szegmens által termelt bevétel csökkenését eredményezheti. Mind a működés-optimalizálási programok és a készletek pótlása a K&T operáció fókuszában van. 2020-ban jelentős kockázatcsökkentő lépéseket tettünk az ACG akvizícióval és Magyarországon a 100%-os készletpótlási ráta elérésével.
• Kiberbiztonsági kockázat: A digitalizáció és az új technológiák megjelenése mellett egyre több kiberfenyegetés és sérülékenység jelentkezik. A globális trendek a kibertámadások / incidensek gyakoriságának és súlyosságának folyamatos növekedését mutatják, valamint azt, hogy egyre több, erre szakosodott kiberbűnözési csoport támadja az iparági kontrollkörnyezeteket is, amely egyre nagyobb gazdasági hatással és relevanciával bír a MOL-csoportra nézve. Mindezekre tekintettel a MOL kiberbiztonsági képességeit folyamatosan fejleszti. A MOL-csoport tagjai felügyelik a kiberbiztonsági kockázatokat, biztosítva a titoktartást, az integritást és az adatok elérhetőségét, továbbá biztosítják, hogy a kiberbiztonság a MOL-csoport minden termékében és szolgáltatásában megjelenjen. A MOL folyamatos oktatást biztosít munkavállalói és partnerei számára a kiberbiztonsági kockázatokról és támogatja őket a felelősségteljes működésben.
• Humán Erőforrás kockázat: mivel a vállalatcsoport 2030-as Stratégiájának végrehajtása a munkavállalók, a menedzsment, a szakértők és technikai munkakört betöltők képességeitől és teljesítményétől függ, a cégcsoport Humán Erőforrás programokat működtet annak érdekében, hogy a képzett, tehetséges munkavállalókat a MOL-csoportba vonzza, őket fejlessze, javadalmazza és megtartsa. A MOL támogatja a diverzitást és a különböző generációk közötti együttműködést belső tudástranszferrel, erőteljes fókusszal a digitális transzformációra és a munkavállalói tapasztalatra, fejlesztve az innováció és visszajelzés-adás kultúráját, valamint a rugalmas munkavégzés és mobilitás kereteit biztosítva. 
• Pandémiás kockázat: a pandémiás helyzetek jelentős mértékben hátrányosan érinthetik az üzleti környezetet, ideértve a MOL-csoport termékei és szolgáltatásai iránti keresletet, valamint azok árát. A beszállítók és alvállalkozók, nyersanyagok elérhetőségét, a vevők hitelképességét befolyásolhatja, másfelől a kulcsfontosságú munkavállalói elérhetősége is korlátozott lehet. Mindez a cégcsoport üzleti eredményének és pénzügyi helyzetének romlásához, a beruházások csökkentéséhez vezethet. A MOL-csoport Krízismenedzsment tervekkel rendelkezik a pandémiás kockázat hatásának csökkentésére.

3. Főbb stratégiai kockázatok:

• Szabályozói kockázat: a MOL-csoportnak jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, politika kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken, amelyek jelentősen változhatnak az idő múlásával és akár a Csoport fő üzleti tevékenységének igazítását is igényelhetik. A lehetséges kormányzati intézkedéseket befolyásolhatja a fokozott gazdasági és néhány régióban a politikai válság kockázata, így növekszik ezek hatása a működésünkre.
• Országkockázat: MOL-csoport nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. Ennek megfelelően nyomon követjük és menedzseljük a politikai kockázatokat, a helyi előírásoknak való megfelelést, a különböző szankciókat, hogy a befektetési portfólió országkockázati kitettsége elfogadható szinten maradjon.
• Reputációs kockázat: A MOL-csoport, mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap nagy számú érdekelttől, folyamatosan törekszik arra, hogy betartsa kötelezettségeit. A MOL-csoport érdekcsoportjainak kezelésére irányuló folyamatok lehetővé teszik a reputációs kockázat figyelemmel kísérését és módosítását.
• Éghajlatváltozási kockázat: Az éghajlatváltozással kapcsolatos tranzíciós és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL-csoport jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását. A MOL-csoport transzformációs stratégiája nem csak az alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállással összefüggő kockázat csökkentését, de az abból fakadó lehetőségek kihasználását is célozza. Számos operatív lépést tettünk továbbá a klímaváltozásból eredő fizikai kockázatok csökkentésére.
• A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata: a projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek. Ezen kockázatok kezelésére egy erre szakosodott csapat működik a MOL-csoportban, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék oly módon, hogy a kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik.

Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2020-ban

2020 folyamán a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták, ahol szükséges volt. A kockázati jelentéseket a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság tárgyalta.

Főbb kockázatkezelési eszközök

A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.

A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú, piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat, FX és a kamatkockázat rendszeres mérését egy komplex modell alapján fejlett statisztikai módszerekkel végezzük, ha szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük.

A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.

A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően az alacsony valószínűségű, de potenciálisan magas hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt vagy az értékteremtési folyamatot, a MOL-csoport kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított.

TCFD közzététel a kockázatkezelésről

Az éghajlatváltozási kockázat az ERM-keretrendszerben lefedésre kerül, mind a hosszú-, mind a középtávú kockázatértékelési folyamatban.

A MOL-csoport hosszú távú stratégiáját jelentősen érintő kockázatok feltárására és értékelésére a szervezetben fentről lefelé irányuló folyamatot működtetünk. Az éghajlatváltozási kockázat, beleértve a transzformációs és fizikai kockázatot, hosszú távú stratégiai kockázatként került azonosításra, így annak értékelése és csökkentése a stratégiai kockázati felülvizsgálati folyamat keretében (is) történik. A kockázatkezelés felügyeletét a felsővezetés látja el, míg a nekik közvetlenül jelentő operatív vezetők a kockázatfelelősök, akik a kockázatértékelésért és csökkentésért felelnek. A stratégiai kockázati jelentéseket a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság tárgyalja.

A középtávú kockázatértékelési folyamatban különböző éghajlatváltozással összefüggő kockázatok (jogszabályi változások, fosszilis üzemanyagok iránti kereslet, fizikai kockázatok) kerültek és a továbbiakban is kerülhetnek azonosításra és rendszeres felülvizsgálatra. Számos szervezeti szint és lokáció kerül bevonásra a folyamatba annak érdekében, hogy az összes jelentős kockázat, ideértve a klímaváltozáshoz kapcsolódókat, lefedésre kerüljön. A kockázatértékelésért és csökkentésért operatív vezetők felelősek. A legnagyobb kockázatokról készült, aggregált csoportszintű jelentést a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság tárgyalja.

A kockázatfelelősök az egyes területek szakértőinek bevonásával értékelik a kockázatokat azok bekövetkezésének valószínűségének és a vállalat céljaira gyakorolt hatásainak figyelembevételével. A kockázat MOL-csoport számára elfogadható szintjétől függően a kockázatfelelősök megfelelő kockázatcsökkentési tervet dolgoznak ki. 

Azonosított éghajlatváltozási kockázatok

Átállási kockázatként kerültek azonosításra: a) jogi, szabályozási kockázatok (klímaváltozást okozó tevékenységek korlátozására, illetve a klímaváltozás csökkentésére, ahhoz való alkalmazkodás támogatására irányuló lépések, ideértve a szigorúbb kibocsátási szabályokat és árazást), b) technológiai kockázatok (alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállást támogató innovációk, ideértve a növekvő hatékonysággal és alacsonyabb fogyasztással működő közlekedést), c) piaci kockázatok (bizonyos termékek és szolgáltatások iránti kereslet/kínálat eltolódása, a vevői preferenciák és a technológia változása okán) és d) reputációs kockázat (érdekcsoportok felől érkező nyomás). A MOL-csoport hosszútávú stratégiája nem csak az alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállás kockázatának csökkentését célozza, hanem az abból származó lehetőségek kihasználását is.

Feltárt fizikai kockázatok: akut (extrém esőzés és áradás) és krónikus (extrém hőség, ingadozó vízszint és aszály) kockázatok kombinációja. Ha ezek bármelyike bekövetkezik, az negatív hatással lehet a MOL-csoport eszközeire, operációjára, személyzetére. A MOL-csoportban felmerültek, és valószínűleg továbbra is felmerülnek majd az eszközök, az operáció és a személyzet fizikai kockázatokkal szembeni védelméből adódó költségek. Amennyiben ezek a szélsőséges időjárási események vagy más éghajlati körülmények gyakoriságukat, vagy súlyosságukat tekintve fokozódnak, a MOL-csoport működésének igazítására lehet szükség, melynek következtében a cégcsoport költségeket szenvedhet el, amely pénzügyi pozícióját hátrányosan érintheti.

A bennfentes kereskedelem tilalmával kapcsolatos irányelvek

A MOL-csoport elkötelezett a nyilvános kereskedelemben forgó pénzügyi eszközök tisztességes kereskedelme mellett. 

A MOL-csoport munkavállalóival szembeni elvárás, hogy

• bennfentes információ birtokában MOL vagy egyéb vállalat részvényeit vagy egyéb pénzügyi eszközeit sem közvetve, sem közvetlenül, saját vagy harmadik személy javára ne szerezzék meg vagy idegenítsék el, a fenti pénzügyi eszközre szóló megbízást ne vonjanak vissza és ne módosítsanak, ne adjanak erre irányuló utasítást vagy megbízást, harmadik személyt erre ne bírjanak rá és ne tanácsolják vagy fogadják el a fenti pénzügyi eszközökkel kapcsolatos döntéseket,
• ne adjanak ki bennfentes információt a MOL-csoporthoz nem tartozó személyeknek, kivéve, ha erre írásos felhatalmazásuk van,
• még a MOL-csoport munkavállalóinak körén belül is legyenek óvatosak a bennfentes információk megosztásával, információkat csak engedély birtokában és a munkavégzéshez szükséges mértékben adjanak át, valamint
• megvédjék a bennfentes információkat azok véletlenszerű nyilvánosságra kerülésétől.

A MOL minden munkavállalója rendszeresen, évente ismétlődő oktatásban részesül a bennfentes kereskedelem tilalmával, valamint a bennfentes információ kezelésével kapcsolatos szabályokról.

A bennfentes információ nyilvántartásával, késleltetésével, közzétételével, valamint egyéb bennfentességgel kapcsolatos ügyekben a MOL Bennfentes Bizottsága dönt.