Környezet

LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA

A szennyező anyagok forrásuktól akár több száz mérföldnyire is eljuthatnak, a származási helyüktől távol fejtve ki káros hatásukat. Ezért a levegő védelme már több éve központi helyen szerepel az EU környezetvédelmi politikájának prioritásai között. Az olyan programok és stratégiák, mint a „Tiszta levegőt Európának” (CAFE), a Levegőminőségi Irányelv vagy az Ipari Kibocsátási Irányelv (IED) kötelezettségeket rónak a tagállamokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt.

A MOL-csoport működésén belül a kibocsátás legfőbb forrását a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a finomítási technológiák jelentik. A vállalat teljes légszennyezőanyag-alapkibocsátásának csaknem 85%-áért a Finomítási üzletág felelős. A finomítók által kibocsátott legjelentősebb szennyező anyagok a SO2, a NOx és az illékony szerves vegyületek (VOC). A kibocsátást elsősorban alacsony NOx-kibocsátású égők alkalmazásával és az illékony szerves vegyületek szivárgását jelző és megszüntető programok megvalósításával csökkentjük.

A SO2-kibocsátás és a NOx-kibocsátás az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott. A SOx-kibocsátás 56%-os és a NOx-kibocsátás 23%-os emelkedése a 2013–2017 közötti időszakban több tényezőnek tulajdonítható, úgymint a KT üzletág, valamint egyes finomítók termelésének növekedése, a gyengébb minőségű fűtőgáz és a magasabb kéntartalmú nyersolaj használata, illetve a CM European Power Slovakia (CMEPS) felvásárlásából fakadó inorganikus növekedés.

A VOC-kibocsátás hatékonyabb csökkentése érdekében a MOL-csoport 2010 óta szivárgásfelderítési és javítási (LDAR) programot működtet, amelyet az ilyen jellegű kibocsátások nyomon követésének és jelentésének fejlesztését célzó program egészít ki. A LDAR-program hatóköre minden évben újabb szervezeti egységekre terjed ki.

Az elmúlt évek során a program jelentős VOC-kibocsátás-csökkenést eredményezett az egyes telephelyek szintjén, és az erőfeszítések 2017-ben további fejlesztésekkel folytatódtak.

A Petrolkémiai üzletágban elsősorban a gőzkrakkoló kemencék okoznak szennyezőanyag-kibocsátást. A legjelentősebb szennyező anyagok itt a NOx és az illékony szerves vegyületek. Az alacsony NOx-kibocsátású égők alkalmazásának köszönhetően az elmúlt években csökkent a NOx-kibocsátás, a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében pedig egy projekt keretében az úszótetős tartályokat rögzített tetővel láttuk el. A Petrolkémiai üzletág minden egyes működési folyamata megfelel az elérhető legjobb technikák (BAT) követelményeinek.

Az Upstream üzletág esetében az elfáklyázott és lefúvatott szénhidrogén mennyiségének csökkentésére és a belső gázfogyasztás visszaszorítására összpontosítunk. Bár ennek az üzletágnak a kibocsátása nem olyan jelentős, mint a Downstream (Finomítási vagy Petrolkémiai) üzletágé, itt is törekszünk a kibocsátások folyamatos csökkentésére. A MOL-csoport 2015-ben csatlakozott a Világbank által indított „Zero Routine Flaring Initiative” (az általános, nem biztonsági munkafolyamatként végzett fáklyázás teljes elhagyása) kezdeményezéshez.

A Logisztika és Kiskereskedelem üzletágaknál a legjelentősebb szennyező anyagok a kőolaj-feldolgozás végtermékeinek szállítása és tárolása során felszabaduló illékony szerves vegyületek (VOC). Ezeket a kibocsátásokat első és második fázisú gőzvisszanyerő egységek telepítése révén csökkentjük.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Az eredményes hulladékgazdálkodás elősegíti az egészségügyi és környezeti problémák mérséklését, az üvegházhatást okozó gázok közvetlen és közvetett kibocsátásának csökkentését, valamint a helyi szintű kedvezőtlen hatások, például a hulladéklerakás miatti tájképromlás, a helyi víz- és levegőszennyezés, vagy a szemételhagyás elkerülését. A MOL-csoport elkötelezett a környezetre gyakorolt hatásának mérséklése mellett, ezért a hulladékgazdálkodást központi kérdésnek tekintjük.

Az Európai Unió „hulladékgazdálkodási hierarchián” alapuló megközelítése szerint a következő elsőbbségi sorrendet kell követni a hulladékgazdálkodási politika kialakítása és az operatív szintű hulladékkezelés során: megelőzés, újrahasználat (újrahasználatra való előkészítés), újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás és végül – legkevésbé támogatott lehetőségként – ártalmatlanítás (amely magában foglalja a hulladéklerakást és az energetikai hasznosítás mellőzésével történő égetést). A MOL-csoport hulladékgazdálkodási stratégiája is ezekre az elvekre épül.

A hulladékgazdálkodási hierarchiából következően elsődleges célunk a hulladék keletkezésének megelőzése és mennyiségének lehető legnagyobb mértékű csökkentése. Mivel egyes technológiák és folyamatok elkerülhetetlenné teszik a hulladéktermelést, folyamatosan törekszünk az így keletkező hulladékok újrahasználatára vagy újrafeldolgozására, illetve egyéb hasznosítására. Ha az ártalmatlanítás az egyetlen megoldás, akkor azt felelős módon, a vonatkozó jogszabályi előírások maradéktalan betartása mellett valósítjuk meg.

Teljes Körű Hulladékgazdálkodási Rendszert működtetünk, a hulladékokkal kapcsolatos valamennyi folyamatunk szabályozott. A középpontban a hatékonyság javítása, az ártalmatlanított hulladék mennyiségének csökkentése és az értékelt, újrahasznált, újrafeldolgozott, illetve egyéb módon hasznosított hulladék mennyiségének növelése áll. A rendszer alappillérei a jogszabályoknak való megfelelés és a folyamatok nyomon követése, illetve dokumentálása. Igényeink kielégítése és a hulladékgazdálkodási költségek csökkentése érdekében hosszú távú hulladékgazdálkodási szerződéseket kötünk.

A hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat Éves Jelentésünk tartalmazza.

VÍZGAZDÁLKODÁS

Az olaj- és gázipari termelő létesítmények sok vizet fogyasztanak, ugyanakkor az olaj- és gázkitermelés során nagy mennyiségű víz is termelődik. A MOL-csoport folyamatosan keresi a módját e nagy vízmennyiség hatékonyabb kezelésének. A csoporton belül az Upstream és a Downstream üzletágak vízigénye eltérő. Mindegyik üzletág sajátos és jelentős követelményeket támaszt a technológiai víz, a szennyvízkezelés és a víz újrahasznosítása terén.

Az Upstream üzletágban a technológiai víz a kutaknál használt, a kőolaj- és földgázkitermelés elősegítése céljából besajtolt víz. A termelt vizet ezt követően kezelni kell ahhoz, hogy újrahasznosítható vagy visszasajtolható legyen, vagy csupán megfeleljen az elvezetésre vonatkozó, egyre szigorodó előírásoknak. A MOL-csoport Downstream egységeinél folyamatosan ellenőrizzük a vízfelhasználás hatékonyságát. A termelt vizet leginkább kazánok és hűtőkörök vízellátására, valamint egyes olajfinomítási folyamatokhoz használjuk fel.

A vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések egyre döntőbb jelentőségűvé válnak a társadalmak és vállalatok életében, ami szükségessé teszi a működési folyamatok tartós megváltoztatását. A vízgazdálkodási elvek hasonlóak a hulladékgazdálkodás elveihez; kritikus fontossággal bír a felhasznált friss víz mennyiségének csökkentése, a víz újrafelhasználása és újrahasznosítása, valamint a felelős módon történő vízkibocsátás (csökkentése és hatásvizsgálata).

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG

A biológiai sokféleség – az ökoszisztémát alkotó fajok változatossága – olyan erőforrás, amelyet jelenleg a kimerülés veszélye fenyeget. Mivel a MOL-csoport nemcsak erősen iparosodott területeken működtet létesítményeket, hanem nemzeti parkokban, a biológiai sokféleség szempontjából jelentős értéket képviselő területeken, vizes és folyami élőhelyeken vagy azok közelében is, különös figyelmet fordítunk a fajok megóvására és a biodiverzitás védelmére.

A biológiai sokféleség témaköréből további információk találhatók az Esettanulmányokban.

KIÖMLÉSEK MEGELŐZÉSE

A MOL-csoport érintettekkel szembeni felelős magatartással kapcsolatos filozófiája az alkalmazottak mellett a közösségekre és a környezetre is kiterjed. A felelősség ezen elve alapján a veszélyes kiömlések és szivárgások megelőzése kiemelt prioritás.

mérés, folyamatos ellenőrzés

Minőséget mérünk.

A MOL Downstream Minőségellenőrzés Környezet- és Korrózióvédelem munkatársai a termelési és ellátási lánc mentén laboratóriumi vizsgálatokat végeznek a vonatkozó jogszabályi megfelelőségek ellenőrzése, a környezetterhelés mértékének megállapítása, csökkentése és folyamatos nyomon követése céljából. Tevékenységeink környezetre gyakorolt hatása - a kapcsolódó vizsgálati szabványok alapján - pontosan mérhető.

Szakértőként fő tevékenységünk közé tartoznak a mintavételek, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok , továbbá a következő feladatok:

• környezetvédelmi engedélyeztetési folyamatok, fejlesztési projektek és a környezet- és korrózióvédelemmel kapcsolatos ellenőrzési eljárások kidolgozásának szakmai támogatása, valamint

• új eljárások, technológiák vizsgálata, értékelése és

• javaslatok kidolgozása.

A Környezet- és Korrózióvédelem akkreditált vizsgálólaboratóriumunk igény esetén külső megbízásokat is vállal:

• bevonatok, festékanyagok fizikai, kémiai és helyszíni vizsgálata;

• korróziósebesség- és lerakódás-csökkentő adalékok fizikai, kémiai és helyszíni vizsgálata;

• olajipari technológiai anyagáramok és termékek (korrozív közegek, adalékok) fizikai, kémiai, és helyszíni vizsgálatai;

• felszín alatti vizek mintavétele;

• felszín alatti vizek fizikai, kémiai vizsgálata;

• szennyvizek mintavétele;

• szennyvizek (szennyvizek, hűtővizek, kazántápvizek) mintavétele bakteriológiai vizsgálatokhoz;

• szennyvizek (szennyvizek, hűtővizek, kazántápvizek) fizikai, kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai vizsgálata;

• szennyvizek (korrozív közegek) fizikai, kémiai és helyszíni vizsgálata;

• szennyvizek (hűtővizek) helyszíni korróziósebesség vizsgálata;

• hulladékok fizikai, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálata;

• környezeti levegő légszennyező anyagainak helyszíni mintavétele,

  • gáz halmazállapotú szennyező anyagok koncentrációjának meghatározása abszorpciós és adszorpciós módszerrel, telepített mintavevő berendezésekkel,

  • a helyszínen vett minták fizikai és kémiai laboratóriumi vizsgálata;

• helyhez kötött légszennyező pontforrásokon kibocsátott véggázok

  • szennyező anyag koncentrációjának helyszíni, folyamatos műszeres mérése (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, oxigén, szén-dioxid, metán, nem-metán szénhidrogének),

  • szilárd halmazállapotú légszennyező anyagainak helyszíni mintavétele,

  • gáz halmazállapotú légszennyező anyagainak helyszíni mintavétele adszorpciós és adszorpciós módszerrel,

  • a helyszínen vett minták fizikai és kémiai laboratóriumi vizsgálata;

• üzemi és szabadidős létesítmények, építkezések zajvizsgálata, környezeti zajvizsgálat, gépek zajkibocsátásának vizsgálata, munkahelyek zajvizsgálata, zajexpozíció meghatározása;

• munkahelyi levegő szennyező komponenseinek mintavétele;

• munkahelyi levegő kémiai laboratóriumi vizsgálata.