09 Jul 2024

Európa versenyképességéről tartottak uniós miniszteri csúcstalálkozót a MOL-csoport székházában

Budapest, 2024. július 8. - A MOL-csoport székházábantartották az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége keretében a Versenyképességi Tanács informális, magyarországi ülésének szakmai programját, ahol az Európai Unió versenyképességért felelős miniszterei és államtitkárai egyeztettek a kontinens kihívásairól. A találkozón az ipari szereplők felhívták a figyelmet: a zöld energiaátmenet sikeréhez meg kell őrizni Európa versenyképességét, amelyhez együttműködésére és az iparfejlesztést ösztönző környezetre van szükség. Az eseményen beszédet mondott Áldott Zoltán, a MOL-csoport felügyelő bizottságának elnöke és Marco Mensink az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) vezérigazgatója. Ezt követően a résztvevők egy interaktív kiállítás keretében, különböző személtető eszközök, termékminták és videók segítségével ismerhették meg a MOL-csoport stratégiai területeit.

A MOL Campusban tartották az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége keretében a Versenyképességi Tanács informális, magyarországi ülésének szakmai programját, amelyen a tagállamok versenyképességért felelős miniszterei és államtitkárai vettek részt. Az esemény fő témája az európai versenyképesség megőrzése és megerősítése volt.

Mindannyiunk érdeke, hogy Európa erős és versenyképes legyen, ehhez azonban széleskörű iparági és döntéshozói együttműködésre van szükség.Azt kérjük az Európai Unió vezetésétől, hogy a túlszabályozás és az adminisztratív terhek helyett kiszámítható és reális jövőképet kínáljon a vezető piaci szereplők számára. A „Fit for 55” klímavédelmi csomag egy nagyszerű vízió, de Európának valójában egy „Fit for Reality” intézkedési tervre lenne szüksége, hogy képes legyen megküzdeni a valóság kihívásaival. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy beruházásainkkal felgyorsítsuk a zöld energiaátmenetet, de ahhoz, hogy minden stratégiai területen eredményesek lehessünk, támogató környezetre van szükségünk. A MOL-csoport ugyanis az EU-s zöld célok teljesítése mellett kiemelt szerepet vállal a régió energiabiztonságának garantálásában is” –mondta köszöntőjében Áldott Zoltán, a MOL-csoport felügyelő bizottságának elnöke.

A kontinens versenyképességével kapcsolatos problémákra idén februárban már felhívták a figyelmet az európai ipar szereplői: közel 20 iparág 73 vezetője „Antwerpeni Nyilatkozat” néven adott át közös nyilatkozatot Alexander De Croo belga miniszterelnöknek, az Európai Tanács akkori soros elnökének és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Az antwerpeni ipari csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a sikeres zöld energiaátmenet feltétele a versenyképesség. Azóta több mint 1200 szervezet írta alá a nyilatkozatot, és az „Antwerpeni Párbeszédek” keretében folyik a munka a nyilatkozat egyes témaköreinek kifejtése, és a jövőbeli döntéshozatalt támogató konszenzus létrehozása kapcsán.

A találkozót követően a résztvevők egy interaktív kiállításon vehettek részt, ahol a MOL-csoport különböző személtető eszközök, termékminták és videók segítségével mutatta be fenntartható stratégiai területeit: a zöldhidrogént, a biogázt, a különböző szintetikus és bioüzemanyagokat, a hulladékgazdálkodást és a műanyag-újrahasznosítását, valamint a mindennapi termékek előállításához szükséges petrolkémiai alapanyagokat. A vállalat az eseményre berendezett egy lítium-labort, szakértői pedig bemutatták azt is, milyen lehetőségeket lát a MOL a geotermikus energiában és a szén-dioxid-leválasztásban és -tárolásban (CCS).

Az európai iparfejlesztés 5 pontja

  1. Új ipari és szabályozási keretrendszerre van szükség: a nem célszámokkal, hanem pozitív üzleti ösztönzőkkel lehet elérni a változást.

  2. Őszinte és mélyreható elemzésre van szükség arról, hogy az EU éghajlat- és energiapolitikája valójában milyen hatást gyakorol az európai versenyképességre és a befektetői környezetre.

  3. Az energiaátmenet sikere a szabályozási biztonságtól, az adminisztratív terhek csökkentésétől és a költséghatékony fenntartható technológiák iránti nyitottságtól függ, az innovatív projektek számára pedig elérhetővé kell tenni a kockázatcsökkentési rendszereket.

  4. A regionális sajátosságok figyelembevétele, valamint a szabályozási terhek és a szakpolitikai inkoherencia csökkentése érdekében korrekciós intézkedést kell bevezetni.

  5. Az energiaintenzív iparágak terheinek enyhítése és az átmenethez rendelkezésre álló források növelése érdekében az emisszió-kereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételeket az érintett ágazatok ipari átalakítására kell fordítani.