242 milliárd forintos osztalékról döntöttek a MOL Közgyűlésén
- A MOL-csoport éves rendes Közgyűlése elfogadta a cégcsoport 2021. évi pénzügyi jelentését
- A Közgyűlés 241.933.958.400 forint osztalékfizetésről döntött
- A MOL-csoport 2021. évi pénzügyi jelentése elérhető a molgroup.info oldalon
- A MOL-csoport mindenben az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak és intézkedéseinek megfelelően jár el, adományokkal, továbbá pénzügyi és humanitárius segítséggel támogatja a menekülteket
- A vállalat folytatja a közép-európai energetikai szuverenitásért és ellátásbiztonságáért végzett munkáját.
BUDAPEST, 2022. április 28. – A MOL-csoport Közgyűlésén a részvényesek jóváhagyták a 2021-es év pénzügyi teljesítményről szóló jelentést, és közel 242 milliárd forintos osztalékfizetésről döntöttek. Az eseményen Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató elmondta, hogy MOL-csoport mindenben az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak és intézkedéseinek megfelelően jár el, jelentős pénzügyi segítséggel és adományokkal támogatja a menekülteket segítő szervezeteket, az ukrán határ mentén pedig humanitárius segítséget nyújt a töltőállomásokon. Az orosz kőolajról és kőolajtermékekről való leválás kapcsán a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy 2-4 év és nagyságrendileg 500-700 millió dollár szükséges ahhoz, hogy a MOL Magyarországon és Szlovákiában képes legyen a nagyobb rugalmasságra és a teljes függetlenségre.
A rendkívül változékony külső környezetben a vállalatcsoport 2021-ben 1071,9 milliárd forint (3,53 milliárd dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t ért el, amely forintban 70%-kal (dollárban 72%) magasabb az előző évinél, és jelentősen meghaladta a vállalatcsoport évközben megemelt célkitűzését. Az egyszerűsített szabad pénzáram megháromszorozódott 2020 óta, és 599,9 milliárd forintot (1,98 millió dollárt) tett ki, elsősorban a kedvező olaj- és gázáraknak, valamint a finomítói és petrolkémiai árréseknek köszönhetően.
Az Upstream szegmens speciális tételek nélküli EBITDA-ja 473,6Mrd forintot tett ki (1.554 millió dollár) 2021-ben, ami 125%-os növekedést jelent 2020-hoz képest az emelkedő olaj- és gázárak miatt. A Downstream szegmens újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja 97%-kal nőtt az előző évhez képest és 450,7Mrd forintot ért el (1.489 millió dollár). A növekvő eredmény a magas petrolkémiai és finomítói árréseknek köszönhető. A fogyasztói szolgáltatások szegmens 2021-ben 17%-kal növelte EBITDA hozzájárulását, elérve a 182,5Mrd forintot (605 millió dollár), amely ismét egy két számjegyű növekedést jelent. A Gáz Midstream 2021-ben 41,2Mrd forint (136 millió dollár) EBITDA-t teljesített, amely 34%-kal kevesebb az előző évi eredménynél, főként a Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányába történő szállítás leállása miatt.
„2021-ben sikeresen éltünk a külső környezet adta lehetőségekkel, és túlteljesítettük a célkitűzéseinket. A jó eredményekhez integrált üzleti modellünk mellett erős belső teljesítményünk és szigorú költségfegyelmünk is egyértelműen hozzájárult” - mondta Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója.
A MOL Éves Rendes Közgyűlésén a részvényesek elfogadták az Igazgatóság csaknem 242 milliárd forintos osztalékfizetési javaslatát, amely jelentősen megemelkedett az előző évhez képest, részvényenként mintegy 300 forintot jelent. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke a tavalyi 95 forintról mintegy 100 forintra növekedett, folytatva a korábbi évek fokozatosan növekvő osztalékfizetési gyakorlatát, emellett a részvényesek – tekintettel a 2021 évben megtermelt rekord magas EBITDA-ra és szabad cash flow-ra - mintegy 200 Ft körüli rendkívüli osztalékot szavaztak meg.
A Közgyűlés újra bizalmat szavazott Molnár József Igazgatósági tagnak, valamint Dr. Puskás Sándor és Tóth András Felügyelő Bizottsági tagoknak, emellett a Felügyelő Bizottság tagjának Izer Norbertet, munkavállalói képviselőként pedig Kis Bálintot és Serfőző Kálmánt választotta meg.
A Közgyűlésen megtartott nyitóbeszédében Hernádi Zsolt kitért a vállalat körüli helyzet értékelésére, és az orosz-ukrán háborúra is: „A háború sosem lehet megoldás. A háború befejezésének érdekében ezért a MOL mindenben az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak és intézkedéseinek megfelelően jár el. A fegyveres konfliktus nyomán kialakuló globális válsághelyzet ismét felhívta a figyelmet az európai ellátásbiztonság törékenységére, és kijelölte a mi feladatainkat is: folytatnunk kell a munkánkat, hogy tovább erősítsük a közép-európai energetikai szuverenitást.” Ennek kapcsán a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója kitért az európai szankciók lehetséges hatásaira is: „Közép-Európa és Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról és kőolajtermékekről. Ez nem ideológiai, hanem logisztikai, technológiai és kémiai kérdés. 2-4 év és nagyságrendileg 500-700 millió dollár szükséges ahhoz, hogy a MOL Magyarországon és Szlovákiában képes legyen a nagyobb rugalmasságra és teljes függetlenségre.”
„Célkitűzéseink középpontjában továbbra is a körforgásos gazdaság beindítása, a vegyipari átalakulás felgyorsítása és az új piacok meghódítása áll. De ezzel párhuzamosan mindent meg kell tennünk az energiafüggőségünk csökkentéséért is. Egyik területen sem adunk magunknak haladékot. Tovább építkezünk és erősödünk” – zárta beszédét Hernádi Zsolt.
A MOL-csoport
A MOL-csoport egy integrált, nemzetközi olaj-, gáz, petrolkémiai és fogyasztói kiskereskedelmi vállalat, budapesti központtal. Több mint 30 országában van jelen 25 000 fős nemzetközi és dinamikus munkaerejével és több mint 100 éves iparági múlttal rendelkezik. A MOL-csoport három finomítót és két petrolkémiai üzemet működtet integrált ellátási lánc menedzsment keretében Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban, kiskereskedelmi hálózata pedig mintegy 2000 töltőállomást számlál Közép- és Délkelet-Európa 10 országában. A MOL kutatási és termelési tevékenységét több mint 85 éves szénhidrogén-ipari és több mint 30 éves szén-dioxid besajtolási tapasztalat támogatja. Jelenleg 9 országban végez kitermelési tevékenységet és 14 országban rendelkezik kutatási eszközökkel.
A MOL elkötelezett amellett, hogy a hagyományos fosszilis tüzelőanyag-alapú tevékenységeit alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsa át, és arra törekszik, hogy 2050-re karbonsemleges legyen, miközben alakítja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságot Kelet-Közép Európában.