.

 

 

 

MOL Group

Éves Jelentés

2025

 

 

 

 

 

 

 

MOL Magyar olaj- és gázipari nyrt.

konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (Fenntarthatósági jelentésE)

2025. december 31.

Budapest, 2026. március 18.

 

 

 

HERNÁDI Zsolt		Dr. SZÉKELY Ákos
elnök-vezérigazgató,		pénzügyi vezérigazgató-helyettes
az igazgatóság elnöke

I.               A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A 2025. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZETRŐL, VALAMINT A MŰKÖDÉS EREDMÉNYEIRŐL

1.     GAZDASÁGI ÉS IPARÁGI MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET

Gazdasági környezet

A globális gazdaság növekedése 2025-ben meglepően stabilnak bizonyult, az Egyesült Államok okozta kereskedelmi zavarok és az erősödő geopolitikai feszültségek ellenére. A 3,3%[1]-os növekedési ütem azonban jóval elmaradt a 3,8%-os hosszútávú átlagtól, és szerkezete sem volt kiegyensúlyozott. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások iránti erős kereslet – különösen az Egyesült Államokban –, valamint az új vámtarifák érvénybe lépése miatt előrehozott exportnövekedés csak átmenetileg tudott lendületet adni a GDP‑növekedésnek, a feldolgozóipar szélesebb körű fellendülése pedig elmaradt. Az amerikai gazdaság 2025-ben 2,1%-kal bővült a 2024-es 2,8% után, leginkább profitálva az MI‑infrastruktúra építéséből, miközben a fogyasztás visszaesett, és a kamatszint is magas maradt az év során. Az amerikai növekedést támogatta az is, hogy a vámtarifák és a gyorsan változó gazdaságpolitikai környezet negatív gazdasági hatása az év elején várthoz képest kisebbnek bizonyult. A hosszabb távú inflációs várakozások azonban továbbra is a jegybanki cél felett maradtak. A dollár 2025-ben általánosságban gyengült, a kínai jüanhoz viszonyítva viszont relatíve stabil maradt. Kínában a GDP elérte a kormány 5%-os növekedési célját, ugyanakkor a kiskereskedelem és a beruházások tovább romlottak így a gazdasági növekedés egyre inkább az exportra, nem pedig a belföldi keresletre támaszkodik. A tartós defláció miatt a nominális, az árváltozásokat is tükröző, kínai növekedés jóval szerényebb volt.

2025-ben az euróövezet reál GDP‑növekedése 1,5%-ot ért el a 2024-es 0,9%-ot követően, míg az EU egésze 1,6%-kal bővült az előző évi 1,0%-hoz képest. Az euróövezet gazdaságát a lassuló infláció, a csökkenő kamatok és a célzott fiskális intézkedések támogatták. Németország azonban maradt „Európa beteg embere”, éppen csak elkerülve a recessziót (0,2% növekedés), Franciaország adósságproblémái pedig súlyosbodtak. Átlagon felül Spanyolország és a közép‑kelet‑európai (KKE) régió teljesített. 2025-ben Európa stratégiai fókusza a klímacélokról a biztonságra és a versenyképességre helyeződött át, elkezdődött a zöld szabályozások enyhítése és néhány esetben elhalasztása. Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és biztonságpolitikai kapcsolatok feszültebbé váltak, a NATO‑hoz és az ukrajnai háborúhoz való hozzáállásban egyre kevésbé volt egyetértés.

A KKE‑régió mérsékelt bővülést ért el 2025-ben, átlagosan mintegy 2,5%-os reál GDP‑növekedéssel, meghaladva az euróövezeti dinamikát. A növekedés elsősorban a stabil belföldi keresletnek volt köszönhető, amit a vállalatok hazatelepülése (’near‑shoring’) és a bérek folytatódó felzárkózása támogatott, miközben a gyenge külső kereslet és az óvatos üzleti hangulat visszafogták a lendületet. Lengyelország és Horvátország 2025-ben is felülteljesített, míg a német gazdaság gyengesége visszafogta Magyarország és Szlovákia teljesítményét. Az infláció jellemzően a jegybanki célszint közelében, de afelett maradt, a hosszútávnál magasabban maradó szolgáltatás infláció miatt.

A magyar gazdaság 2025-ben is gyengén teljesített. A reál GDP‑re vonatkozó várakozások folyamatosan romlottak az év során és végül mindössze 0,3%-os növekedést ért el a magyar gazdaság. A gyenge beruházási aktivitás és a mérsékelt külső kereslet negatív hatását csak részben tudta ellensúlyozni a háztartási fogyasztás bővülése, a béremelkedésnek és a célzott állami támogatásoknak köszönhetően. Az infláció érezhetően csökkent, éves átlagban 4,4%^[2] volt, elsősorban a következetesen szigorú monetáris politikának köszönhetően. A kamatprémium a forint jelentős, 7%-os euróval szembeni felértékelődéséhez vezetett.

Olaj-és gázpiaci fejlemények

2025-ben a nyersolajpiac alakulását elsősorban a tartós túlkínálat, a mérsékelt kereslet és a folyamatosan visszatérő geopolitikai feszültségek határozták meg. A Brent jegyzésára a COVID-időszak óta nem látott mélypontra csökkent, éves átlagban 69,1 USD/hordó volt (a 2024-es 80,8 USD/hordó után), az év során pedig 83,1 USD/hordó (január) és 60,2 USD/hordó (december) között ingadozott. A globális készletek 3,2 milliárd hordóra nőttek^[3], 14%-kal meghaladva a COVID előtti szintet. A kínálat bővülését főként a nem OPEC+ termelők, jelentős részben az Egyesül Államok, Guyana, Kanada és Brazília vezette. Az amerikai termelés rekord szintre, 13,9 millió hordó/napra emelkedett októberben. Az OPEC+ mérsékelt termelésnöveléssel reagált a piaci részesedés visszaszerzése érdekében, az év közepétől fokozatosan kivezette önkéntes termeléscsökkentéseit. A keresleti oldalon Kína meglepetést okozott a rekordmagas, 11,6 millió hordó/nap átlagos importtal, amelyet a stratégiai és kereskedelmi készletfeltöltés is támogatott. Árfelhajtó hatása azonban minimális volt, mert a globális olajkereslet összességében visszafogott maradt a lassuló gazdasági növekedés és az erősödő kereskedelmi feszültségek miatt. A geopolitikai események, köztük az izraeli–iráni konfliktus, illetve a húszi támadások okozta időszakos szállítási zavarok a Vörös tengeren, tovább növelték a volatilitást. Az egyre jelentősebb orosz szankciók hatására az Brent-Urals árrés az év utolsó két hónapjában jelentősen megnőtt. Összességében a bőséges OPEC+-on kívüli kínálat, a csak óvatos OPEC+ termelésnövelés és a bizonytalan keresleti kilátások csökkenő pályán tartották az árakat, ami miatt 2025 a nyersolajpiac számára újabb kihívásokkal teli év volt.

1. ábra: Kőolaj, földgáz és szénárak (USD/MWh, 2023-2025, Bloomberg adatbázis)

 

Az európai földgázárak egész évben csökkenő pályán mozogtak. A benchmark holland TTF jegyzésár a februári 58,4 EUR/MWh szintről az év végére 26,6 EUR/MWh-ra csökkent. Az éves átlagár 35,4 EUR/MWh így végül meghaladta a 2024-es 34,6 EUR/MWh-os szintet. 2025 jelentős változásokat hozott az európai földgázpiacon. Január 1-től megszűnt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja, ami nagyjából további ~40%-os éves visszaesést okozott az orosz vezetékes szállításokban. Ennek következtében a TurkStream maradt az egyetlen működő útvonal az orosz vezetékes gáz Európába történő eljuttatására. A beszerzés diverzifikációja az LNG irányába tolta a piacot. Európa a világ legnagyobb LNG-importőrévé vált, az amerikai szállítmányok közel megduplázódtak, és az év végére a teljes európai import mintegy 25%-át adták. ^[4]  A 2024/2025-ös fűtési szezon végére leapadt tárolói szintek miatt az EU enyhítette a télkezdetre előírt töltöttségi követelményeket. A 90%-os kötelező töltöttségi szintet két évvel, 2027 végéig ugyan meghosszabbították, de két hónapot adtak az elérésére október 1. és december 1. között. A töltöttségi szint korábban elvárt, decemberig való tartását is eltörölték, sőt eltérést is megengednek nehéz piaci helyzetekben. Bár a spekulatív vásárlások csökkentek, a kereslet tartósan alacsonyabb lett és az LNG-beáramlás is jelentős, az európai gázpiac mégis törékeny maradt, továbbra is fokozottan kiszolgáltatottá téve az EU-t a globális kínálati és időjárási sokkokkal szemben.

Downstream

Az európai finomítók továbbra is nehéz helyzetben vannak, egyszerre küzdenek az orosz import végleges leváltásával, a csökkenő belföldi üzemanyag-kereslettel, a megnövekedett működési költségekkel, a szigorú uniós környezetvédelmi előírásokkal, az új, EU-n kívüli mega-finomítók miatti importversennyel, valamint az olyan logisztikai problémákkal, mint az alacsony folyami vízszintek miatti ellátási zavarok. Az elmúlt két évben öt finomító zárt be Európában. 2025-ben leállt a kőolaj-feldolgozás Grangemouthban (Egyesült Királyság), Wesselingben (Németország) és Livornóban (Olaszország). Több finomító, köztük a németországi Gelsenkirchen, kapacitása jelentősen csökkent. Ezzel szemben Európán kívül 2024 óta több mint 2,5 millió hordó/nap új desztillációs kapacitás épült ki, főként Kínában, Indiában, a Közel-Keleten, Mexikóban és évtizedek után először Afrikában is, amely jelentősen szűkítette az európai benzinexport mozgásterét. Ennek ellenére a strukturálisan alacsony európai kőolaj-feldolgozás, a kiterjesztett szankciók és a régiós kínálat szűkülésétől való félelem váratlanul erős finomítói árréseket eredményezett 2025-ben. A gázolaj finomítói felára különösen magas voltak, amit az orosz finomítók és exportlétesítmények elleni, sorozatos ukrán dróntámadások, valamint több nem tervezett finomítói leállás és az év végi szokásosnál erősebb karbantartási szezon miatti kiesés eredményezett.

Az európai vegyipar az egymást követő harmadik évben került gazdasági recesszióba, miután az energiaárak tartósan magasabb szintre emelkedtek, és a globális petrolkémiai kapacitásbővítések Kínában, Indiában és a Közel-Keleten, a gyengülő kereslettel párosulva, túltermeléshez vezettek a vegyipari piacon. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az Európai Unióból az Egyesült Államokba, az iparág legfontosabb EU-n kívüli piacára, exportált vegyipari termékekre tavaly augusztustól a vámok a korábbi átlagos 1%-ról 15%-ra emelkedtek. A belföldi kereslet érdemi élénkülése is elmaradt, különösen az autóipar teljesített gyengén. A Covid hatására megváltozott fogyasztói preferenciák, azzal, hogy a szolgáltatásokat részesítik előnyben a tartós fogyasztási cikkekkel szemben, strukturálisan csökkentették a petrolkémiai termékek iránti keresletet. A petrolkémiai értéklánc elején álló alap- és tömegtermékeket érinti leginkább negatívan a helyzet. A magas termelési költségek, a gyenge belföldi kereslet, a beszűkülő exportlehetőségek és az erősödő importnyomás együttesen jelentős nyomást helyeznek a szektorra. Mivel jelentős irányváltás az európai iparpolitikában nem történt és nem várható gyors javulás a gazdasági fundamentumokban sem, számos vegyipari vállalat a tömegtermékektől a magasabb hozzáadottértékű, speciális vegyszerek felé mozdult el és/vagy Európán kívülre helyezte át termelésének egy részét.

Külső tényezők (éves átlag)	2025. év	2024. év	Vált. %
Brent (USD/hordó)	69,1	80,8	-14
Brent Ural spread (USD/hordó)(11)	-3,0	-3,6	-17
TTF month ahead gáz ár (EUR/MWh)	35,4	34,6	2
95-ös ólmozatlan benzin 10 ppm (USD/t)(12)	703,7	789,0	-11
Gázolaj – ULSD 10 ppm (USD/t)(12)	683,9	748,4	-9
Vegyipari benzin (USD/t)(13)	535,9	622,3	-14
Fűtőolaj 3,5  (USD/t)(13)	398,0	444,1	-10
Crack spread – ólmozatlan benzin (USD/t)(12)	180,9	178,1	2
Crack spread – gázolaj (USD/t)(12)	161,1	137,5	17
Crack spread – vegyipari benzin (USD/t)(12)	13,1	11,3	16
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/t)(12)	-124,7	-166,8	-25
Crack spread – prémium ólmozatlan benzin (USD/hordó)(12)	15,4	14,0	10
Crack spread – gázolaj (USD/hordó)(12)	22,7	19,7	15
Crack spread – vegyipari benzin (USD/hordó)(13)	-8,9	-10,8	-18
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/hordó)(13)	-6,2	-10,6	-42
Csoportszintű finomítói árrés (USD/hordó) (14)	7,6	6,1	25
Komplex finomítói árrés (MOL + Slovnaft) (USD/hordó) (14)	8,0	6,4	25
Etilén (EUR/t)	1,161	1,217	-5
Butadién-vegyipari benzin spread (EUR/t)	425	384	11
Csoportszintű vátlozó petrolkémiai árrés (EUR/t) (15)	173	200	-14
HUF/USD átlag	353,2	365,2	-3
HUF/EUR átlag	397,9	395,2	1
O/N USD SOFR (%)	4,2	5,1	-18
3 havi EURIBOR (%)	2,2	3,6	-39
3 havi BUBOR (%)	6,5	7,3	-11
Külső tényezők (év végi záró)	2025. év	2024. év	Vált. %
Brent záró (USD/bbl)	62,6	74,6	-16
HUF/USD záró	328,4	393,6	-17
HUF/EUR záró	385,4	410,1	-6
MOL részvény záró (HUF)	2.940	2,730	7

 

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

A Külső környezetre vonatkozó historikus adatok elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.

 

2.     INTEGRÁLT TÁRSASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER

A MOL Csoport magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelés és a kockázatok elfogadható határokon belül tartása iránt.

A MOL Csoport kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL Csoport társaság-irányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer (ERM), mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Csoport stratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és nyomon követését, a Csoport egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.

A felső vezetői testületek, beleértve az Igazgatóság és annak bizottságai számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legnagyobb kockázatok és az átfogó kockázati profil felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásnak és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.

A Csoport pénzügyi, működési és stratégiai kockázatokkal nézz szembe, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat.

Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja
Piaci és pénzügyi kockázatok
Árupiaci árkockázat	MOL-csoport mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A fő kockázat  a Csoport hosszú pozíciójából adódik a nyersolaj, a finomítói marzs és a petchem marzs tekintetében	·   Integrált üzleti modell működtetése ·   Folyamatos monitoring ·   Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint.
Deviza árfolyamkockázat (FX)	A Csoport devizakitettséggel rendelkezik a pénzbeáramlások és kiáramlások, befektetések, adósságok devizaösszetételének eltérése miatt.	·   Az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk.
Kamatláb kockázat (IR)	A MOL-csoport adósságállománya változó kamatozású és fix kamatozású instrumentumokból áll. A változó kamatozású adósságok kamatlábváltozásoknak vannak kitéve.	·   Folyamatos monitoring ·   A finanszírozási portfólió megfelelő keveréke ·   Szükség esetén kamatláb-swap fedezeti eszközök a kockázatok csökkentése érdekében
Hitelkockázat	A MOL-csoport halasztott fizetési feltételekkel kínál termékeket és szolgáltatásokat bizonyos ügyfeleinek, ami hitelkockázati kitettséget eredményez	·   Diverzifikált ügyfélportfólió ·   Ügyfélértékelési modell, folyamatos monitorozás ·   Csoportszintű hitelbiztosítási program
Finanszírozási/refinanszírozási kockázat	A MOL-csoportnak jelentős adósságállománya van. Ezek refinanszírozásának vagy a források lehívásának  sikertelensége likviditási problémákat okozhat.	·   Diverzifikált finanszírozási források/eszközök ·   Változatos, kiegyensúlyozott és megfelelően hosszú lejárati profil ·   Befektetési minősítés (BBB-) besorolása támogatja a tőkepiacokhoz való zökkenőmentes hozzáférést

 

Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja
Működési kockázatok
Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata	Folyamatbiztonsági esemény (súlyos ipari baleset) mechanikai integritás elvesztése, műszaki, technológiai vagy üzemeltetési problémák, folyamatkarbantartási nehézségek, hozzáértő emberi erőforrások hiánya	·   Átfogó EBK tevékenységek, az egész csoportra kiterjedő Folyamatbiztonság menedzsment beleértve az eszközökhöz kapcsolódó működési kockázatkezelési folyamatot ·   Az élettartam-hosszabbítási program folytatódott a petrolkémia üzletágban, és kiterjesztettük a finomításra is ·   Preventív és állapot alapú karbantartás (Uptime program) alapos berendezés-kritikussági vizsgálat mellett ·   Csoportszintű biztosítási program
Kőolaj- és gázellátási kockázat	Kőolajellátási üzemzavar (nem megfelelő mennyiség vagy minőség) a finomítók és a petrolkémiai telephelyek folyamatos működését akadályozhatja	·      A kőolaj-ellátás diverzifikációs stratégiájának megvalósítása ·      Stratégiai kőolajtartalékok rendelkezésre állnak
Kritikus anyag-, berendezés- vagy szolgáltatási beszerzés kockázat	A kritikus (nyers) anyagok és/vagy berendezések és/vagy szolgáltatások beszerzése késedelmet okozhat a működésben és/vagy növelheti a költségeket	·      Készletgazdálkodás ·      Szállítói menedzsment ·      Beszerzési és az ellátási lánc diverzifikálása
Kutatás-termelési készletek pótlása	A kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a készletek pótlásának sikertelensége	·      A kitermelés-optimalizálási programok és a készletek organikus pótlása egyaránt a fókuszterületei a kockázat enyhítésének
Kiberbiztonsági kockázat	A globális trendek a kibertámadások és incidensek folyamatosan növekvő gyakoriságát és intenzitását mutatják. Az MI új globális fenyegetés, a támadók egyre szélesebb körben használják. Továbbá az irányítási rendszerek gyengeségeit célzó kiberbűnözési csoportok térnyerése jellemző, amelyek növekvő hatással lehetnek a MOL-csoportra nézve.	·      A kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése ·      A kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete (Csoport és leányvállalati szinten is), biztosítva az adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelmét ·      A kiberbiztonság beépítésre került  a MOL-csoport összes termékébe és szolgáltatásába ·      Az alkalmazottak és üzleti partnerek folyamatos oktatása
Visszaélés kockázat	A csalási tevékenységek jelentős anyagi és reputációs kárt okozhatnak	·      Kontrollfunkciók helyi és csoportszinten ·      Visszaélés ellenes tudatosság (Hírlevelek, Kötelező képzések előírása) ·      Csalásellenes és nyomozási eljárások, dedikált csapat

Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja
Pandémiás kockázat	A világjárvány hátrányosan befolyásolhatja a Csoport üzleti környezetét, beleértve a Csoport termékeinek és szolgáltatásainak árát és keresletét, a vállalkozók, alvállalkozók, valamint a nyersanyagok elérhetőségét, a üzleti partnereink hitelképességét, a Csoport kulcsfontosságú személyzetének elérhetőségét.	·      Krízistervek vannak érvényben ·      2023 januárjában jelent meg, és 2025 januárjában megerősítésre került a Csoport Pandémia Felkészültségi Keretrendszerének módszertani összefoglalója, amely nemcsak a WHO általános megközelítését foglalja össze, hanem a teljes MOL-csoport megelőző 3-4 év belső tapasztalatait, életszerű és működő keretet biztosítva az esetleges további endémiás/pandémiás helyzetek kezelésére. ·      Folyamatos és fenntartható intézkedések meghatározása, a helyi intézkedésekhez és a vállalat belső környezetéhez igazodva
Stratégiai kockázatok
Szabályozói és szankciós kockázat	A MOL Csoportnak jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, szabályozás kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken egyaránt, amely  jelentősen változhat az idő múlásával, és akár a Csoport fő üzleti tevékenységének igazítását is szükségessé teheti.	·      Új szabályozások és szankciók folyamatos nyomon követése ·      Megerősített Compliance folyamat ·      Részvétel jogalkotási folyamatokban, konzultációkban, proaktív érdekképviselet a MOL érdekeit szem előtt tartva ·      Változásokat adaptáló MOL stratégia
Országkockázat	MOL Csoport nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. A kormányzati intézkedésekre hatással lehet a gazdasági és egyes régiókban (geo)politikai válságok megnövekedett kockázata, növelve annak ráhatását a MOL működésére.	·   (Geo)politikai kockázatok, a helyi előírásoknak való megfelelés, a különböző szankciók monitoringja ·   A befektetési lehetőségek átértékelése az országkockázat diszkontrátában történő számszerűsítésével történik
Reputációs kockázat	A MOL Csoport, mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap jelentős számú érdekelt féltől.	·   Az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítási folyamatok bevezetése a reputációs kockázat nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra
Éghajlatváltozási kockázat	Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági átállási és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL Csoport jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását.	·   A MOL-csoport stratégiáját az energiaátmenet alapozza meg ·   Számos operatív lépés történt az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok mérséklésére (további információ a Fenntarthatósági Jelentésben)
A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata	A projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek.	·   Szigorú stage-gate folyamat ·   A kockázat mérséklésére szakosodott csapat működik a Csoportban, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék. A kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik. ·   Szállítói kiválasztási kritériumok, auditok

Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja
Humán Erőforrás kockázat	A Csoport képessége, hogy megvalósítsa a Shape Tomorrow stratégiáját, az alkalmazottak, a menedzsment, a szakértők és a műszaki személyzet képességeitől és teljesítményétől függ.	·      HR programok az alkalmazottak bevonzására, fejlesztésére és elkötelezésére ·      Képességfejlesztés a vállalat minden szintjén az időtálló készségek biztosítása érdekében ·      Generációk közötti együttműködés a belső tudástranszfer fejlesztése érdekében ·      Fókuszba helyezzük a digitális átalakulást és a munkavállalói élményt ·   diverzitást és együttműködést támogató kultúra, ·   Rugalmas munkakörnyezet és mobilitási rendszer a sokszínű tehetségek bevonzására és megtartására

 

Az ESG kockázatok többek között a következő témák között kerül megjelenítésre és figyelembe vételre: Éghajlatváltozási kockázat, Humán Erőforrás kockázat, Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata, Kiberbiztonsági kockázat, Visszaélés kockázat, Pandémiás kockázat , Szabályozói és szankciós kockázat.

Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2025-ben

2025-ben a Csoportban a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták. A kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága és az Audit Bizottság tárgyalta.

A Csoport kihívásokkal nézett szembe a folytatódó éles geopolitikai helyzet kapcsán, így  2025-ben a Csoport a kapcsolódó kockázatokat, úgy mint szankciós, szabályozói és ellátási kockázatokat továbbra is magasabbnak tartja és kockázatcsökkentő eszközöket alkalmaz. Ezen felül a kiberkockázat is a csoport fókuszában van, tekintettel a külső trendekre (geopolitikai helyzet, mesterséges intelligencia hatása).

Kőolajellátással kapcsolatos kockázatok: a kőolajellátási kockázat mérséklése érdekében a Csoport kidolgozta a kőolajdiverzifikációs stratégiáját; alternatív kőolaj típusok kerültek kiválasztásra, releváns beruházási projektek kerültek meghatározásra és megkezdésre. Az ellátási lánc nehézségei az ellátásilánc, készlet- és beszállítói menedzsment intézkedésekkel kerülnek enyhítésre. A Barátság kőolajvezetéken történő folyamatos kőolajszállítás biztosítására a Csoport megállapodásokat kötött kőolajszállítókkal és csővezeték-üzemeltetőkkel.

Szabályozási és szankciós kockázatok: A MOL-csoport folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri a szankciókat, valamint az ellenszankciókat és megerősítette a megfelelési folyamatokat. Több olyan országban, ahol a Csoport működik a kormányok különféle energiapiacot érintő beavatkozást hajtottak végre az elmúlt években (például: árrés-plafon, extra adók), amelyek jelentős pénzügyi hatással voltak a Csoportra. Az EU kezdeményezéseinek (különösen a Fit for 55 csomaghoz kapcsolódó célkitűzések) nemzeti implementációja továbbá jelentős compliance kockázatot ró a Csoportra.

Főbb kockázatkezelési eszközök

A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.

A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat értekelését rendszeresen végezzük, és amikor, illetve amennyiben szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük. A derivatív instrumentumok likviditási kockázatának rendszeres mérését komplex modell alapján, fejlett statisztikai módszerekkel végezzük.

A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.

A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően, az alacsony valószínűségű, de magas potenciális hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt, az értékteremtési folyamatot, a MOL-csoport egy kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított. Jelenleg ezek integrálásán dolgozunk annak érdekében, hogy elfogadható határok közé szorítsuk a kritikus üzleti folyamatok helyreállításhoz szükséges időt.

TCFD közzététel a kockázatkezelésről

Az éghajlatváltozási kockázatot az ERM-keretrendszerben lefedésre kerül, mind a hosszú-, mind a középtávú kockázatértékelési folyamatban.

A Csoport hosszú távú stratégiáját jelentősen érintő kockázatok feltárására és értékelésére a szervezetben fentről lefelé irányuló folyamatot működtetünk. Az éghajlatváltozási kockázat, beleértve a transzformációs és fizikai kockázatot azonosításra kerültek, annak értékelése és csökkentése a stratégiai kockázati felülvizsgálati folyamat keretében is történik. A kockázatkezelés felügyeletét a felső vezetés látja el, míg a nekik közvetlenül jelentő operatív vezetők a kockázatfelelősök, akik a kockázatértékelésért és – csökkentésért felelnek. A stratégiai kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalja.

A középtávú kockázatértékelési folyamatban különböző éghajlatváltozással összefüggő kockázatok (jogszabályi változások, fosszilis üzemanyagok iránti kereslet, jogi kockázatok és fizikai kockázatok) kerültek és kerülhetnek azonosításra és rendszeres felülvizsgálatra. Számos szervezeti szint és lokáció kerül bevonásra a folyamatba annak érdekében, hogy az összes jelentős kockázat, ideértve a klímaváltozáshoz kapcsolódóakat, lefedésre kerüljön. A kockázatértékelésért és – csökkentésért operatív vezetők felelősek. A legnagyobb kockázatokról készült, aggregált Csoportszintű jelentést az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalja.

A kockázatfelelősök az egyes területek szakértőinek bevonásával értékelik a kockázatokat azok bekövetkezésének valószínűségének és a vállalat céljaira gyakorolt hatásainak figyelembevételével. A Csoport számára elfogadható kockázat mértékétől függően a szükséges kockázatcsökkentési tervet kidolgozzák.

A MOL-Csoport ESG kockázatkezelési tevékenysége több ESG rating-en (például MSCI, CDP, Sustainalytics, Ecovadis) keresztül kerül értkelésre, melyek a Csoport magas színvonalú teljesítményét mutatják iparági összehasonlításban.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok a vállalati, döntési és tervezési folyamatok részét is képezik: a MOL-csoport méri  termékeinek karbon lábnyomát, valamint az ESG indikátorokat épít be (pl. TRIR, fenntartható üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és további vonatkozó stratégiai célok) vezetői juttatási rendszerbe. Az ÜHG kibocsátási becslések a projekttervezési és jóváhagyási dokumentumok fontos részét képezik. Ezzel párhuzamosan a projektekhez kapcsolódó ÜHG kibocsátások nyilvántartására és előrejelzésére szolgáló monitoring rendszert működtet a társaság. Az éghajlattal kapcsolatos irányítási rendszerrel kapcsolatos további információk a Felelős Társaságirányítási Jelentés 7. fejezetben találhatóak.

Azonosított éghajlatváltozási kockázatok

►     Átállási kockázatként kerültek azonosításra: a) jogi, szabályozási kockázatok (klímaváltozást okozó tevékenységek korlátozására, illetve a klímaváltozás csökkentésére, ahhoz való alkalmazkodás támogatására irányuló lépések, ideértve a szigorúbb kibocsátási szabályokat és árazást), b) technológiai kockázatok (alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállást támogató innovációk, ideértve a növekvő hatékonysággal és alacsonyabb fogyasztással működő közlekedést), c) piaci kockázatok (bizonyos termékek és szolgáltatások iránti kereslet/kínálat eltolódása, a vevői preferenciák és a technológia változása okán: csökkenő kereslet a fosszilis üzemanyagok iránt) és d) reputációs kockázat (érdekcsoportok felől érkező nyomás). A MOL Csoport hosszútávú stratégiája nem csak az alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállás kockázatának csökkentését célozza, hanem az abból származó lehetőségek kihasználását is.

►     Feltárt fizikai kockázatok: akut (extrém esőzés és áradás) és krónikus (extrém hőség, ingadozó vízszint és aszály) kockázatok kombinációja. Ha ezek bármelyike bekövetkezik, az negatív hatással lehet a Csoport eszközeire, operációjára, személyzetére. A MOL-Csoportban felmerültek, és valószínűleg továbbra is felmerülnek majd az eszközök, az operáció és személyzet fizikai kockázatok elleni védelméből adódó költségek. Abban ez esetben, ha ezek a szélsőséges időjárási események vagy gyakoriságukat, vagy súlyosságukat tekintve fokozódnak, a Csoport működésének igazítására lehet szükség, illetve a Csoport költségeket szenvedhet el, amelyek a pénzügyi pozícióját hátrányosan érintheti.

A MOL-csoport Risk Engineering programot működtet, amelynek keretében többek között a vízi kockázatokkal kapcsolatos események lehetséges hatásait elemzik a főbb finomítói telephelyeken. A lenti táblázatban a fizikai és vízi kockázatok áttekintését mutatjuk be.

 

Fizikai kockázatok	Kockázat leírása		Kockázat mérséklésének módja
Áradás kockázat	A főbb finomítói telephelyek folyó, tenger közelében helyezkednek el. Ennek ellenére az áradás kockázata alacsony szintű , mert a telephelyek paraméterei elegendő kockázatcsökkentő lehetőséggel rendelkeznek (amit a Risk Engineering jelentés is alátámaszt )
	Dunai Finomító	A finomító telephelye a Dunával határos. A telephely messze a tengerszint felett van.	A munkafolyamatok jóval a folyó szintje felett vannak, és az árvízi területen kívül helyezkednek el.
	MOL Petrolkémia Tiszaújváros	A telephely a Tiszától kb. 1 km-re nyugatra található, és messze a tengerszint felett van.	A környező mezőgazdasági árterek megakadályozzák a telephely áradását.
	Pozsonyi Finomító	A telephely nyugati pereme a Dunától kb. 0,8 km-re van. A telephely messze a tengerszint felett van.	Eddig nem volt jelentős esemény (a 2022-es árvíz esetén a telephely 1 m-rel volt a legmagasabb vízszint felett). Ipari víz be-/kifolyó csatorna zárók, vészhelyzeti és válságkezelési tervek, mobil árvízvédelem alkalmazásának lehetősége.
	Rijekai Finomító	A helyszín az Adriai-tenger mellett található, a minimális tengerszint feletti magasság 4 m.	A környéken nincsenek folyók vagy patakok. Biztosítási fedezet.
Aszálykockázat, ingadozó vízszint	Aszály esetén a Duna/Tisza folyók alacsony szintje akadályozhatja az uszályos szállítást. A Duna nagyon alacsony vízszintje az ipari vízellátás hiányához vezethet.		A vasút alternatív szállítási opcióként alkalmazható. Monitoring, a rendszer képességeinek felülvizsgálata. Szennyvíz újrahasznosítását célzó beruházási terv.
Extrém esőzések	Vízelvezető csatornák kiönthetnek, ami a fogadó víztest szennyeződéséhez vezethet.		Folyamatban vannak a helyszíni felülvizsgálatok és a kockázat mérséklő intézkedések (pl. csatornacsatlakozások felügyelete, a gyűjtőkamrák rendszeres tisztítása).
Földrengés	A horvátországi eszközök potenciálisan földrengéssel érintett területen helyezkednek el.		Kialakított krízis tervek. Biztosítási fedezet.
Extrém vihar	A heves viharok vagyoni károkhoz vagy a villamosenergia-ellátási zavarhoz vezethetnek.		Kialakított krízis tervek. Szigetüzemű rendszer kialakítása van tervben.
Erdőtűz	A retail kutak közelében keletkező erdőtüzek vagyoni károkhoz, sérülésekhez vezethetnek.		Rendszeres kötelező gyakorlat, helyi vagy saját tűzoltó brigád.
Extrém aszály	Az extrém szárazság vegetációs tüzeket okozhat a fáklyák közelében.		Kötelező tűzbiztonsági oktatás, oltási gyakorlat, tűzszimulációs gyakorlat.

3.     A 2025. ÉV PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA

	Milliárd forint			Millió dollár(3)
Pénzügyi összefoglaló	2025. év	2024. év	Vált. %	2025. év	2024. év	Vált. %
Értékesítés nettó árbevétele (6)	8.696,3	9.178,7	-5	24.700	25.127	-2
EBITDA	1.077,8	1.091,3	-1	3.048	2.992	2
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	1.077,8	1.091,3	-1	3.048	2.992	2
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2)	1.185,8	1.121,7	6	3.369	3.073	10
Üzleti eredmény	436,5	584,9	-25	1.204	1.615	-25
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	517,3	603,8	-14	1.450	1.663	-13
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2)	625,3	634,2	-1	1.771	1.744	2
Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-)	22,4	-66,9	n.a.	63	-181	n.a.
Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből	298,1	368,2	-19	810	1.023	-21
Működési cash flow a működőtőke változása előtt	922,7	914,6	1	2.623	2.488	5
Működési cash flow	976,8	820,5	19	2.798	2.218	26
EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY
EPS (forint)	398,1	496,2	-20	1,08	1,38	-22
ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK
Egyszerűsített Nettó adósság/EBITDA	0,47	0,74	n.a.
Nettó eladósodottság (gearing) (4)	10.0%	14.9%	n.a.

 

FŐBB PÉNZÜGYI ADATOK DIVIZIONÁLIS BONTÁSBAN

	Milliárd forint			Millió dollár(3)
Értékesítés nettó árbevétele(6)	2025. év	2024. év	Vált. %	2025. év	2024. év	Vált. %
Upstream	658,5	685,4	-4	1.865	1.871	0
Downstream	6.984,5	7.155,1	-2	19.820	19.578	1
Gáz Midstream	115,8	127,3	-9	327	348	-6
Fogyasztói szolgáltatások (9)	3.445,7	3.741,2	-8	9.812	10.240	-4
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	448,5	428,6	5	1.277	1.182	8
Központ és egyéb	440,0	436,4	1	1.267	1.187	7
Értékesítés nettó árbevétele összesen	12.093,0	12.573,9	-4	34.368	34.406	0
Szegmensek közötti átadás(7)	-3.396,7	-3.395,2	0	-9.668	-9.279	4
Külső értékesítés nettó árbevétele folytatólagos tevékenységből	8.696,3	9.178,7	-5	24.700	25.127	-2
Külső értékesítés nettó árbevétele megszűnő tevékenységből	0,0	0,0	n.a.	0	0	n.a.
Külső értékesítés nettó árbevétele összesen(6)	8.696,3	9.178,7	-5	24.700	25.127	-2

	Milliárd forint			Millió dollár(3)
EBITDA	2025. év	2024. év	Vált. %	2025. év	2024. év	Vált. %
Upstream	398,7	402,1	-1	1.125	1.099	2
Downstream	394,6	427,4	-8	1.116	1.171	-5
Gáz Midstream	73,8	89,0	-17	208	244	-15
Fogyasztói szolgáltatások(9)	324,2	271,0	20	927	743	25
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	-11,3	-20,3	-44	-34	-52	-34
Központ és egyéb	-119,0	-68,0	75	-339	-185	83
Szegmensek közötti átadás(7)	16,8	-9,9	n.a.	45	-29	n.a.
EBITDA összesen folytatólagos tevékenységből	1.077,8	1.091,3	-1	3.048	2.992	2
EBITDA összesen megszűnő tevékenységből	0,0	-40,7	-100	0	-111	-100
EBITDA összesen	1.077,8	1.050,6	3	3.048	2.881	6
Értékcsökkenés	2025. év	2024. év	Vált. %	2025. év	2024. év	Vált. %
Upstream	215,7	170,3	27	625	462	35
Downstream	217,0	180,3	20	619	491	26
Gáz Midstream	17,0	16,6	3	49	46	7
Fogyasztói szolgáltatások(9)	123,1	77,3	59	357	210	69
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	17,6	13,1	34	50,4	35,9	40
Központ és egyéb	51,9	50,2	3	148	137	8
Szegmensek közötti átadás(7)	-1,2	-1,4	-14	-3	-5	-40
Értékcsökkenés folytatólagos tevékenységből	641,3	506,4	27	1.844	1.377	34
Értékcsökkenés megszűnő tevékenységből	0,0	0,0	n.a.	0	0	n.a.
Értékcsökkenés összesen	641,3	506,4	27	1,844	1.377	34
Üzleti eredmény	2025. év	2024. év	Vált. %	2025. év	2024. év	Vált. %
Upstream	183,0	231,8	-21	500	638	-22
Downstream	177,6	247,0	-28	497	681	-27
Gáz Midstream	56,8	72,4	-22	159	199	-20
Fogyasztói szolgáltatások(9)	201,0	193,8	4	571	532	7
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	-29,0	-33,4	-13	-85	-88	-3
Központ és egyéb	-170,9	-118,3	45	-487	-323	51
Szegmensek közötti átadás(7)	17,9	-8,5	n.a.	49	-24	n.a.
Üzleti eredmény folytatólagos tevékenységből	436,5	584,9	-25	1.204	1.615	-25
Üzleti eredmény megszűnő tevékenységből	0,0	-40,7	-100	0	-111	-100
Üzleti eredmény összesen	436,5	544,2	-20	1.204	1.504	-20

	Milliárd forint			Millió dollár(3)
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	2025. év	2024. év	Vált. %	2025. év	2024. év	Vált. %
Upstream	398,7	402,1	-1	1.125	1.099	2
Downstream	394,6	427,4	-8	1.116	1.171	-5
Downstream újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-ja(2)	508,4	463,4	10	1.453	1.267	15
Gáz Midstream	73,8	89,0	-17	208	244	-15
Fogyasztói szolgáltatások(9)	324,2	271,0	20	927	743	25
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	-11,3	-20,3	-44	-34	-52	-34
Központ és egyéb	-119,0	-68,0	75	-339	-185	83
Szegmensek közötti átadás(7)	16,8	-9,9	n.a.	45	-29	n.a.
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(2)	1.185,8	1.121,7	6	3.369	3.073	10
EBITDA spec. tételek nélkül folytatólagos tevékenység	1.077,8	1.091,3	-1	3.048	2.992	2
EBITDA spec. tételek nélkül megszűnő tevékenység	0,0	-40,7	-100	0	-111	-100
EBITDA spec. tételek nélkül összesen	1.077,8	1.050,6	3	3.048	2.881	6
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül	2025. év	2024. év	Vált. %	2025. év	2024. év	Vált. %
Upstream	229,6	250,8	-8	642	686	-6
Downstream	177,6	247,0	-28	497	681	-27
Gáz Midstream	56,8	72,4	-22	159	199	-20
Fogyasztói szolgáltatások(9)	235,2	193,8	21	675	532	27
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	-29,0	-33,4	-13	-85	-88	-3
Központ és egyéb	-170,9	-118,3	45	-487	-323	51
Szegmensek közötti átadás(7)	17,9	-8,5	n.a.	49	-24	n.a.
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül folytatólagos tevékenységből	517,3	603,8	-14	1.450	1.663	-13
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül megszűnő tevékenységből	0,0	-40,7	-100	0	-111	-100
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül összesen	517,3	563,1	-8	1.450	1.552	-7

 

Beruházások és befektetések	2025. év	2024. év	Vált. %	2025. év	2024. év	Vált. %
Upstream	144,9	115,8	25	416	316	32
Downstream	244,0	316,0	-23	715	860	-17
Gáz Midstream	17,8	17,8	0	52	47	11
Fogyasztói szolgáltatások(9)	41,7	62,8	-34	122	169	-28
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	37,3	34,1	9	109	93	17
Központ és egyéb	93,8	85,9	9	278	227	22
Szegmensek közötti átadás(7)	-2,1	-2,4	-13	-6	-7	-14
Beruházások és befektetések összesen	577,3	630,0	-8	1.686	1.705	-1

 

 A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

 

3.1.     A 2025. ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

2025-ben a  MOL 1.185,8 milliárd forintos (3.369 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-t ért el, ami forintban kifejezve 6%-os éves növekedést jelent, és meghaladja a 3 milliárd dollár körüli tőkepiaci iránymutatást a menedzsment által vártak szerint. Az eredményeket támogatta az átlagosan 1,6 dollár/hordóval magasabb finomítói árrés, az Upstream termelés növekedése, valamint a Fogyasztói Szolgáltatások üzletág folyamatos organikus profitbővülése. Ugyanakkor az olajár-környezet, a petrolkémiai piac romlása és a Dunai Finomító év végi tűzesete miatti kapacitáscsökkenés negatívan hatottak az eredményekre.

Legfőbb pénzügyi eredmények

►     Az Upstream szegmens EBITDA-ja 2025-ben elérte a 398,7 milliárd forintot (1.125 millió dollárt), ami forintban kifejezve 1%-os csökkenést jelent 2024-hoz képest, mivel a termelési mennyiség 1%-kal nőtt, miközben a Brent ára 14%-kal esett, a TTF gázárak pedig euróban 2%-kal emelkedtek.

►     A Downstream szegmens 2025-ben 508,4 milliárd forint (1.453 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-t ért el, ami 10%-kal magasabb forintban kifejezve az előző évi teljesítménynél. Az eredményt támogatta a magasabb finomítói árrés változékony környezetben, A petrolkémiai üzletág továbbra is negatívan járult hozzá az eredményhez, és az egyik desztillációs üzemben történt tűzeset miatt a Dunai Finomító kapacitásának akár 50%-a is kiesett az év utolsó két hónapjában.

►     A Fogyasztói Szolgáltatások szegmens EBITDA-ja 20%-kal nőtt forintban kifejezve 2025-ben, és elérte a 324,2 milliárd forintot (927 millió dollárt), ami elsősorban a nem üzemanyag-értékesítések organikus növekedésnek köszönhető.

►     A Gáz Midstream szegmens 2025-ben 73,8 milliárd forint (208  millió dollár) EBITDA-t ért el, ami 15%-os csökkenést jelent forintban kifejezve 2024-hoz képest. Az eredményt befolyásolta a szállítási tevékenységek iránti erős kereslet, a szabályozott díjak változásai és a makrogazdasági tényezők.

►     A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletág -11,3 milliárd forint (–34 millió dollár) EBITDA-t jelentett, mivel az év során felfutó visszaváltási rendszer (DRS) többletüzemeltetési költségeket eredményezett. Ennek ellenére a negatív EBITDA 44%-kal alacsonyabb volt forintban kifejezve, mint 2024-ben, köszönhetően a hatékonyságjavító intézkedések hatásának.

►     Az üzleti pénzáram 19%-kal nőtt forintban kifejezve, és elérte a 976,8 milliárd forintot (2.798 millió dollárt), amelyet 54,1 milliárd forint (175 millió dollár) működőtőke-felszabadítás támogatott.

►     A teljes CAPEX-ráfordítás elérte a 577,3 milliárd forintot (1.687 millió dollárt), ami 1%-kal alacsonyabb forintban kifejezve a 2025-es értéknél. Ennek oka a kevesebb Downstream nagyleállás, amit részben ellensúlyozott az alacsonyabb akvizíciós költés és a folyamatban lévő kulcsfontosságú projektek magasabb ráfordítása, például a Rijekai Finomító korszerűsítési projekt.

►     A Csoport erős pénzáram‑termelő képességét tükrözi, hogy a nettó adósság/EBITDA mutató, ami a Csoport legfontosabb eladósodottsági mérőszáma, 2025 végére 0,49x-re csökkent, jóval a menedzsment által meghatározott 1,0‑s küszöbérték alá.

 

Legfőbb működési eredmények

►     Az éves olaj- és gáztermelés 2025-ben 94,7 ezer hordó egyenérték/nap szintre nőtt, ami meghaladja a ~92-94 egyenérték/nap éves iránymutatást, köszönhetően a amagyarországi telepek további kiváló termelésének, valamint a kazahsztáni és kurdisztáni termelés felfutásának. Partnerségek jöttek létre a kazahsztáni, az azerbajdzsáni és a török olaj- és gázipari szereplőkkel.

►     A Fogyasztói Szolgáltatások hálózata 2025 végére 2,311 töltőállomásra csökkent a 2024 évvégi 2,330-as értékről. Az év során megkezdődött a „Fresh Corner” nem üzemanyag jellegű márka önálló kiskereskedelmi koncepcióként való bevezetése.

►     A Downstream üzletágban a Rijekai Finomító korszerűsítése az év végére közel befejeződött, és a kőolaj-diverzifikációs projektek is a tervek szerint haladtak. Elindult a Tomorrow Downstream hatékonyságnövelő program, amelynek célja, hogy a Csoport 2027 után évi 1,4 milliárd dollár ciklus közepi EBITDA-t érjen el.

►     A MOL megújulóenergia stratégiájával összhangban részvény-adásvételi szerződés született egy 304 MWp kapacitású magyarországi fotovoltaikus portfólió megvásárlásáról, amely a MOL jelenlegi naperőművi kapacitását megnégyszerezi.

►     A 2025. november 27-én tartott rendkívüli közgyűlésen a részvényesek jóváhagyták, hogy a Csoport jogi struktúrája holdingstruktúrává alakuljon át.

 

3.2.     VÁLLALATI STRATÉGIA

A párizsi klímacélokkal és az Európai Unió által kijelölt stratégiai iránnyal összhangban a MOL-csoport a „Shape Tomorrow” stratégia 2024-es frissítésében vázolta fel 2030-ig tartó átalakulási pályáját. A stratégia tükrözi a legfontosabb érintettek elvárásait, miközben figyelembe veszi az olaj- és gázipar, valamint a kelet-közép-európai régió sajátos adottságait. A MOL ezt a megközelítést „okos átmenetként” írja le, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a lehető leghatékonyabb utakat találja meg az energiaátmenet előmozdítására amellett, hogy a fókusz a gazdasági értékteremtés fenntartásán marad.

„Shape Tomorrow” stratégia

A MOL-csoport frissített „Shape Tomorrow” stratégiája 2030-ig tartó átmenetet vázolt fel, amelynek végső célja a nettó klímasemlegesség elérése 2050-re. Ezt a törekvést a kelet-közép-európai régió viszonylag erőteljes gazdasági kilátása, valamint a MOL azon törekvése támasztja alá, hogy fenntartsa vagy bővítse piaci jelenlétét– ezek együtt biztosítják a pénzügyi és működési mozgásteret az átmeneti program végrehajtásához.

A stratégiája ambiciózus célokat tűzött ki: a Scope 1 és 2 kibocsátások abszolút értékének 25%-os csökkentését tűzte ki célul 2030-ra 2019-hez képest. A Scope 3 körbe tartozó kibocsátások tekintetében a MOL elismeri, hogy a fejlődés nagy része a fosszilis tüzelőanyagok iránti regionális kereslet alakulására épül, és így kevésbé áll a vállalat ellenőrzése alatt.. Ennek ellenére a 3. hatókörbe tartozó kibocsátások abszolút értékének 5%-os csökkentését tűzték ki célul 2030-ra.

Ennek a dekarbonizációs cél elérése tőkeigényes lesz, és a MOL-nak nem csupán a hagyományos olaj- és gázipari szakterületeket kell meghaladnia, hanem a beruházások allokációt is új alapokra kell helyeznie. Ezért 2025-2030 között a MOL beruházási költségvetésének kb. 30-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó kezdeményezésekre (low carbon projects) fogja fordítani. Az MOL, az okos átmenetre vonatkozó megközelítésével összhangban, pénzügyileg továbbra is konzervatívan tervez: 2025–2030 között évente átlagosan mintegy 1,9 milliárd dollár organikus beruházással számol reálértéken – ez csak kismértékben haladja meg a 2018–2023 közötti 1,8 milliárd dolláros átlagot. Ez lehetővé teszi a MOL számára, hogy stabil mérleget tartson fenn, és elegendő forrást különítsen el az esetleges akvizíciók és a versenyképes részvényesi javadalmazás finanszírozására.

A szegmensek hozzájárulása a stratégiához

Mivel a Csoport kibocsátásának nagy része a Downstream szegmensből származik, a legnagyobb klímahatás ennek a szegmensnek a dekarbonizációjával érhető el. A stratégiai irányokkal összhangban a MOL fontos lépéseket tett a bioüzemanyagok, a zöld hidrogén, a biogáz és a hulladékhasznosítás területén való terjeszkedésben. A 2024-ben Magyarországon átadott zöldhidrogén-üzem – amely a legnagyobb a kelet-közép-európai régióban – jelentős mérföldkő volt, csakúgy, mint a Csoport által üzemeltetett fotovoltaikus portfólió folyamatos bővítése. Ugyanakkor a Downstream stratégia hangsúlyozza a régió ellátásbiztonságának megőrzését is, amelyet a kőolaj-diverzifikációs erőfeszítések és a Rijekai Finomító korszerűsítése egyaránt erősíteni fognak.

A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások a Csoport legújabb üzletága, amely 2023-ban indult a magyarországi hulladékgazdálkodási koncesszió átvételével. A legfontosabb mérföldkő a visszaváltási rendszer bevezetése volt, amely 2024-ben fokozatosan bővült, és 2025-re 88% feletti visszaváltási arányt ért el – meghaladva több olyan EU-tagállam eredményeit, ahol a rendszer már régóta működik. A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások várhatóan kulcsszerepet játszik majd a Downstream műveletekkel való szinergiák megteremtésében, biztosítva a körforgásos célok megvalósításához szükséges mennyiségű és minőségű alapanyagot.

A MOL Fogyasztói Szolgáltatások üzletága tovább folytatja átalakulását digitálisan vezérelt kiskereskedővé és integrált mobilitási szolgáltatóvá. A fókusz a többfunkciós töltőállomások fejlesztésén, az ügyfélközpontú működés erősítésén és a regionális mobilitási megoldások piacán való vezető szerep elérésén van.

Az Upstream szegmens továbbra is a MOL-csoport kulcsfontosságú készpénztermelő szegmense, amelynél a szabad cash flow hordónként átlagosan mintegy 20 dollár körül alakul stratégiai horizonton. A közép- és kelet-közép-európai régióban az erőfeszítések a termelés optimalizálására, az infrastruktúra fejlesztésére és a szénhidrogén-kihozatal javítására összpontosítanak a kitermelés fenntartása és a regionális energiabiztonság támogatása érdekében. Ugyanakkor a MOL prioritásként kezeli, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat fejlessze, beleértve a lítium-kitermelést, a metánkibocsátás csökkentését és a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást (CCUS). Emellett a geotermikus energia irányában is történtek konkrét lépések, 2025-ben megindultak a feltáró fúrások a horvátországi Lescan térségében.

3.2.1. Szcenárió alapú elemzés

A 2024 márciusában megjelent „Shape Tomorrow” stratégiafrissítés a külső környezet részletes elemzésén alapul, feltárva az általános makrogazdasági viszonyok, az olaj- és gázipar, valamint a kapcsolódó piacok fő trendjeit és irányait, amelyek nagy hatással bírhatnak – vagy potenciálisan nagy hatással bírhatnak – a MOL működésére. Ezen piacok elemzése alapján a MOL számszerű előrejelzéseket készít a legfontosabb makrogazdasági és iparág-specifikus paraméterekről.

Az előrejelzések három forgatókönyvre készültek: ’lassú átmenet’, ’folyamatos átmenet’ és ’karbonsemlegesség’. A zöldenergia-átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia túlnyomórészt a ’folyamatos átmenet’ forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv valamelyike megvalósulna, az leginkább a Shape Tomorrow Stratégiában előirányzott beruházások ütemezését érintené, nem pedig magukat a stratégiai irányokat.

2025-ben a geopolitikai környezet változásai szükségessé tették a Shape Tomorrow stratégia forgatókönyveinek frissítését. Az új forgatókönyvek nemcsak az átmenet sebességében térnek el egymástól, hanem a geopolitikai feszültségek mértékében is, így megkülönböztetnek egyblokkos, kétblokkos és több-blokkos világrendeket. Egy egyblokkos világ esetében a kormányok újra elköteleződnek a globális együttműködés mellett a kibocsátások és más környezeti fenyegetések kezelésében, ami viszonylag gyors zöld átmenetet eredményez. A kétblokkos világ egy bipoláris globális rendet feltételez, amelyben az Egyesült Államok és Kína verseng az infrastruktúra, a digitális rendszerek, a termelési láncok és a pénzügyi hálózatok terén. A több-blokkos világ a nemzeti individualizmus, a szuverenitás és a protekcionizmus dominálását vetíti elő politikában és gazdaságpolitikában. Ebben a forgatókönyvben a zöld átmenet a leglassabb, mivel a széttagoltabb világgazdaság nemcsak a növekedést lassítja, hanem akadályozza a fenntartható technológiák és a gyártásukhoz szükséges kritikus nyersanyagok kereskedelmét is.

A MOL Igazgatósága 2025-ben, a stratégia előrehaladásának éves értékelése során megvizsgálta, hogy a megváltozott forgatókönyvek fényében szükséges-e a Shape Tomorrow stratégia felülvizsgálata. Bár az új forgatókönyvek bevezetését támogatta az Igazgatóság, megállapította, hogy a stratégiai következmények lényegében változatlanok, ezért a Shape Tomorrow stratégia megtartása mellett döntött.

A MOL-csoport egy “Premissza Bizottságot” működtet, melynek a fő üzletágak és funkcionális területek képviselői a tagjai. A bizottság feladata a különböző szcenáriók készítésekor használt legfontosabb mutatószámok és feltételezések folyamatos nyomon követése és aktualizálása a külső környezet változásaival összhangban. Ezáltal a vállalat alkalmassá válik arra, hogy időben érzékelje, ha a külső tényezők alapján a választott szcenárió egy új szakaszába kerültünk, vagy ha esetleg már egy teljesen másik szcenárió érvényes, és ezáltal lehetősége nyílik a felsővezetésnek arra, hogy újraértékelje és szükség esetén megváltoztassa a terveket. A premisszákban bekövetkező változások a felsővezetés és az igazgatóság automatikus értesítését vonják maguk után és ezáltal a stratégia megváltozását is maguk után vonhatják. A stratégiában végrehajtott bármilyen változás feltétele azonban az igazgatóság jóváhagyása.

3.3      UPSTREAM

Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban)	2025. év	2024. év	Vált. %
EBITDA	398,7	402,2	-1
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	398,7	402,2	-1
Üzleti eredmény	183,0	231,9	-21
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	229,6	250,9	-8
Beruházások és befektetések (organikus)	144,9	113,2	28
amiből kutatási CAPEX	15,9	17,0	-6
Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap)	2025. év	2024. év	Vált. %
Kőolajtermelés(4)	41,0	39,8	3
Magyarország	12,5	11,5	9
Horvátország	8,8	9,3	-5
Irak Kurdisztáni Régiója	4,1	4,0	2
Pakisztán	0,6	0,5	20
Azerbajdzsán	13,4	12,7	6
Egyéb Nemzetközi	1,5	1,7	-12
Földgáztermelés	35,4	37,0	-4
Magyarország	21,8	21,6	1
Horvátország	10,3	11,3	-9
amiből off-shore	2,3	2,8	-18
Pakisztán	3,1	3,9	-21
Egyéb Nemzetközi	0,2	0,2	0
Kondenzátum(5)	3,8	4,2	-10
Magyarország	2,7	2,7	0
Horvátország	0,6	0,7	-14
Pakisztán	0,6	0,8	-25
Teljeskörűen konszolidált vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése	80,3	81,0	-1
Oroszország (Baitex)	3,3	3,5	-6
Kazahsztán	4,2	2,7	56
Magyarország	0,4	0,4	0
Irak Kurdisztáni Régiója (Pearl Petroleum)	6,6	6,3	5
Társult és közös vezetésű vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése	14,5	12,9	12
Csoportszintű átlagos napi szénhidrogén termelés	94,7	93,8	1
Főbb külső makró tényezők	2025. év	2024. év	Vált. %
Brent (USD/bbl)	69,1	80,8	-14
TTF havi határidős gázár(EUR/MWH)	69,2	63,7	9
Realizált szénhidrogén árak	2025. év	2024. év	Vált. %
Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl)	61,0	71,6	-15
Átlagos realizált gáz ár (USD/boe)	65,5	51,4	27
Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe)	62,8	63,2	-1
Fajlagos költség	2025. év	2024. év	Vált. %
Teljeskörűen konszolidált vállalatok szénhidrogén-termelésének fajlagos költsége (USD/boe)	7,5	6,7	12
Társult és közös vezetésű vállaltok szénhidrogén termelésének fajlagos költsége (USD/boe)	3,9	3,5	11
Csoportszintű szénhidrogén-termelés fajlagos költsége (USD/boe)	6,9	6,2	11

Beruházások
2025.év	Magyar-ország	Horvát-ország	Kurdisztán	Pakisztán	Azerbajdzsán	Egyéb	Összesen 2025. év	Összesen 2024. év
(HUF, Mrd)
Kutatás	10,3	1,4	0,0	0,6	3,1	0,5	15,9	17,0
Fejlesztés	17,4	23,5	0,1	1,5	38,2	4,1	84,8	75,6
Egyéb	8,2	13,7	3,0	0,3	1,8	5,8	32,8	20,6
Akvizíció	12,5	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	12,5	2,5
Összesen	48,4	38,6	3,1	2,4	43,1	10,3	146,0
2024. év	29,6	33,0	1,5	2,3	45,3	4,0		115,7

 

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza. A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap), Fajlagos költség (USD/boe), Realizált szénhidrogén árak, Bruttó szénhidrogén készletek alakulása (SPE szerint): Bizonyított készlet (1P), Bizonyított és valószínű készlet (2P), Felmerült költségek (Millió forint), Eredmény (Millió forint), Kutatási és termelési kutak.

3.3.1         A 2025. év pénzügyi eredményeinek összefoglalója

Az Upstream üzletág speciális tételek nélküli EBITDA-ja 2025-ben 1%-kal csökkent az előző évhez képest, és 398,7 milliárd forintot tett ki. A visszaesést elsősorban az alacsonyabb szénhidrogénárak, valamint a magasabb működési költségek okozták.

A csoportszintű szénhidrogén-termelés (a közös vezetésű és társult vállalatokkal együtt) 1%-kal növekedett az előző évhez képest, ami átlagosan napi 94,7 ezer hordó olajegyenértéknek felelt meg 2025-ben. A termelésnövekedést elsősorban a kazahsztáni új kutak biztosították, amelyek 2024-ben kerültek termelésbe, továbbá a magyarországi újonnan fúrt kutak, valamint az azerbajdzsáni termelés növekedése, amely nagyrészt a PSA-mechanizmusból eredő magasabb részesedési aránynak volt köszönhető. Ezt részben ellensúlyozta a horvátországi termelés természetes csökkenése, valamint a pakisztáni termelés visszaesése a csővezeték-üzemeltető oldalán jelentkező rendszerkorlátozások miatt.

A csoportszintű átlagos közvetlen termelési egységköltség (értékcsökkenés nélkül, de a közös vezetésű és társult vállalatokkal együtt) 11%-kal növekedett 2025-ben, és elérte a 6,9 USD/hordó olajegyenértéket. A növekedést elsősorban az árfolyamhatások okozták, a forint és az euró erősödése az előző évhez képest.

Az Upstream organikus beruházások volumene 2025-ben 133,4 milliárd forintot ért el (ebből 5,8 milliárd forint az olajipari szolgáltató vállalatokhoz kapcsolódott), ami 18%-os növekedést jelentett éves bázison. A növekedést elsősorban a horvátországi offshore fúrási kampány elindítása, a magyarországi mezőfejlesztési projektek magasabb költései, valamint az olajipari szolgáltató vállalatok 2025-ös jelentési körbe történő bevonása indokolta, amely elsősorban eszközpótlási és karbantartási célokat szolgált. Az organikus beruházások több mint 90%-a a közép-kelet-európai régióban és Azerbajdzsánban valósult meg, jellemzően mezőfejlesztési projektekhez kapcsolódóan.

2025-ben az Upstream üzletág továbbra is meghatározó szerepet töltött be a MOL Csoport készpénztermelő képességében, és csoportszinten 265,3 milliárd forint egyszerűsített szabad cash flow-t termelt (a szegmens EBITDA és a CAPEX különbségeként értelmezve).

Változások az Upstream szabályozói környezetében

Közép-Kelet Európa: 2025-ben továbbra is hatályban maradt az Európai Unió „nulla nettó kibocsátási célt” szolgáló iparról szóló jogszabály, valamint a metánkibocsátás csökkentéséről szóló 2024/1787/EU rendelet.

Magyarország: 2025 januárjától új bányajáradéki rendszer lépett hatályba. A termelési kötelezettségek – beleértve a hatósági szerződéseket is – megszűntek. Az új rendszer új bányajáradék-kategóriákat és progresszív kulcsokat vezetett be, ugyanakkor lehetővé teszi az állam számára, hogy magasabb ár környezetben kiszámítható módon magasabb járadékbevételt realizáljon. A szabályozott gázár-rendszer megszüntetésre került.

3.3.2. A 2025. év működési eredményeinek összefoglalója

Kutatás

2025-ben összesen 5 kutató- és lehatároló kút fúrása történt két országban. A fúrási tevékenységek mellett szeizmikus adatgyűjtési kampányok és értelmezési munkák zajlottak Horvátországban, Magyarországon, Pakisztánban, az iraki Kurdisztáni Régióban és Azerbajdzsánban.

Magyarországon folytatódott a Sekélygáz-kutatási program, amelynek keretében két kút került lefúrásra; ezek közül az egyik sikeres volt, és októberben termelésbe állt. A Görgeteg–Babócsa–33 sekélygázkút (2024-ben fúrva) márciusban kezdte meg a termelést. A Som–8 kút (2024-ben fúrva) februárban került befejezésre és termelésbe, míg a Som–7 lehatároló kút száraznak bizonyult, ezért lezárásra és felhagyásra került. A Galga–4 kút – az O&GD-vel közös sikeres olajtalálat – augusztusban indította el a termelést. A kutatási koncessziós pályázat keretében a MOL négy blokkot nyert el: Hatvan és Kiskőrös önállóan, míg Tamási és Buzsák a TPAO-val közösen, mindegyik esetben a MOL operátori szerepével. A geotermikus engedélyezési folyamat Szegeden új jóváhagyással és szeizmikus munkák lezárásával lépett a következő fázisba. A metánkibocsátási rendelet megfelelésére vonatkozó tevékenységek – jelentéstétel, szivárgás detektálás és -javítás, és fáklyázás csökkentés tervezés –zajlottak, miközben a lítiumprojekt is előre haladt.

Horvátországban a Drava–03 blokkban a Veliki Rastovac 2 Du kút nem bizonyult gazdaságosnak termelhetőnek, ezért januárban lezárásra és felhagyásra került. Az INA 2025 júniusában belépett a második kutatási fázisba, amely a licenc két évvel történő meghosszabbítását és további három kút lefúrását foglalja magában. A Virovitica 3D szeizmikus felmérés (200 km²) értelmezése több sekélygáz célt és további lehetőségeket azonosított. A Sava–07 blokkban a Vermilionnal közös, sikeres első fázist követően szeptemberben megkezdődött a második fázis, amely négy kút lefúrását irányozza elő a következő két évben. A Leščan geotermikus blokkon a GT–1 kút elérte a tervezett mélységet; az alacsonyabb nyomás ellenére az elfogadható hőmérséklet és áteresztőképesség miatt a modellezési és tesztelési előkészületek folyamatban vannak.

Romániában az EX–1/5 kutatási licencek 2025 áprilisában lejártak.

A Közel-Kelet, Ázsia és Afrika régióban Pakisztánban és Egyiptomban folytatódtak a kutatási tevékenységek. Pakisztánban a TAL blokkban a Razgir–1 kút 2024-es fúrását követően októberben termelésbe állt. Azerbajdzsánban a MOL és a SOCAR jelentős onshore kutatási és termelési megosztási megállapodást írt alá a Shamakhi–Gobustan térségre, a MOL 65%-os operátori részesedésével.

Mezőfejlesztés és Termelés

2025-ben Magyarországon, Horvátországban és Oroszországban folytatódtak a termelésoptimalizálási programok, amelyek összesen 125 kútmunkálat elvégzésével éves szinten 2,6 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményeztek.

Magyarországon a Biharkeresztes–Körösújfalui EGR (fokozott gázvisszanyerés) projekt az első negyedévben indult el, a Körös–8 kút pedig sikeresen lefúrásra került és decemberben termelésbe állt. A vecsési gyűjtőállomás kivitelezése folyamatban van. A termelésoptimalizálási program keretében összesen 49 kútmunkálat valósult meg, amely éves szinten megközelítőleg 2,1 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményezett. A magyar Energiaügyi Minisztérium februárban jóváhagyta az algyői gázüzem ETS-rendszerből történő kivonását, amelyet az üzem optimalizálása és villamosítása indokolt. Az O&GD kelet-magyarországi Endrőd eszközének akvizíciója március 31-én zárult le.

Horvátországban folytatódott a Termelésoptimalizálási Projekt végrehajtása, amelynek keretében 2025-ben összesen 43 kútmunkálatot hajtottak végre, éves szinten 0,4 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményezve. A Jam–183 kút a tervezettnél korábban állt termelésbe. A Gola–4 visszafúrási projekt elindult, azonban megszakításra került, mivel a meglévő Gola–4 kút lezárása és felhagyása (P&A) nem volt sikeresen befejezhető. Az EOR (fokozott olajvisszanyerés) program keretében folytatódott a szén-dioxid-besajtolás az Ivanić és Žutica mezőkön. Az Ivana K kompresszorplatform nagykarbantartása sikeresen lezárult, minimalizált termelési kiesés mellett, miközben javult az üzembiztonság és a működési megbízhatóság. Az offshore fúrási kampány megkezdődött az Ika A platformon, amely két visszahúzásos kutat foglal magában; az egyik kút decemberben lefúrásra és termelésbe állításra került, míg a második kút fúrása jelenleg is folyamatban van. Az Izabella blokkban az Energean és az INA előre haladt az Irena gázmező fejlesztésével a tervezett, 2027-es termelésindítás érdekében. A Molvei üzemben új gőzturbinát telepítettek az elektromosenergia-vásárlás csökkentése és a CO₂-kibocsátás mérséklése céljából, amely januárban kezdte meg működését.

A FÁK-régióban, Oroszországban a 2025. évi fúrási program keretében egy horizontális kút került lefúrásra, amelyet júliusban fejeztek be és állítottak termelésbe. A kútmunkálati program folytatódott, összesen 33 beavatkozással, amelyek éves szinten mintegy 0,1 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményeztek. Augusztusban egyhetes termelésleállásra került sor az olajszállítás Transneft felé történő korlátozása miatt, a Barátság kőolajvezeték leállását követően. Kazahsztánban a Rozhkovskoye mező kutjainak (U–10, U–12, U–23, U–26, U–21) termelése az év során tervezett és nem tervezett leállások miatt megszakításokkal működött. A transzferállomás kivitelezése novemberben befejeződött. Azerbajdzsánban a 2025. évi fúrási program keretében összesen 18 kút készült el, amelyek közül 10 termelő, 5 víz besajtoló, 1 gáz besajtoló, 1 fúrási hulladék visszasajtoló és 1 nem társult gáztermelő kút. Az NAG-projekt esetében a West Chirag J34 termelőkút befejezése elhalasztásra került, így az első gáztermelés várható időpontja 2026 második negyedévére tolódott.

Pakisztánban a Razgir és Tolanj mezőfejlesztési és termelési licenszek odaítélésre kerültek, valamint a Mamikhel és Maramzai licenszek meghosszabbítására vonatkozó kérelmek benyújtásra kerültek a szabályozó hatósághoz. A TAL blokkban folytatódtak a fúrási tevékenységek, a Makori Deep–3 kút sikeresen lefúrásra és SMART  technológiával befejezésre került, bekötését követően augusztus óta termel. A Makori East másodlagos kompressziós projekt június óta üzemel. Három termelésoptimalizálási beavatkozás eredményeként kezdeti szinten mintegy 0,1 ezer hordó olajegyenérték többlettermelés valósult meg.

Az Iraki Kurdisztáni Régióban, a Shaikan mezőn az exportértékesítés szeptemberben újra indult az Irak–Törökország kőolajvezeték 2,5 éves leállás után. Júliusban dróntámadások miatt biztonsági okokból két hétre felfüggesztették a termelést. A Pearl területen a KM250 fejlesztés októberben befejeződött, amely mintegy 50%-kal növelte a teljes kapacitást. Novemberben egy dróntámadás következtében a KM250 kondenzátumtároló tartály megsérült, ami 2,5 napos üzemleállást okozott.

Egyiptomban folytatódtak a mezőfejlesztési tevékenységek. A North Bahariya koncessziós területen 2025-ben összesen 13 kút került lefúrásra, amelyek közül 11-et befejeztek és termelésbe állítottak. A Ras Qattara koncesszióban egy mezőfejlesztési kút lefúrásra és termelésbe állításra került, míg egy második kút fúrása decemberben megkezdődött. A West Abu Gharadig koncesszióban egy mezőfejlesztési kút került lefúrásra és termelésbe. Emellett a termelés fenntartása érdekében Ras Qattarában 7, West Abu Gharadig területén pedig 3 kútmunkálatot hajtottak végre.

3.4    DOWNSTREAM

Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban)	2025 év	2024. év	Vált. %
EBITDA	394,6	427,4	-8
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	394,6	427,4	-8
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2)	508,4	463,4	10
ebből Petrolkémia(1) (2)	-78,3	-32,9	138
Üzleti eredmény	177,1	247,0	-28
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	177,1	247,0	-28
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2)	290,9	283,1	3
Beruházások és befektetések (organikus)	243,4	316,0	-23
ebből transzformációs	394,6	427,4	-8
MOL-csoport az INA nélkül	2025. év	2024. év	Vált. %
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	390,9	440,6	-11
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) (15)	473,2	451,5	5
Ebből Petrolkémia üzleti újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja(1) (2)	-78,3	-32,9	138
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	206,8	287,8	-28
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredménye(1) (2)	289,1	298,7	-3
INA-csoport	2025. év	2024. év	Vált. %
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	3,7	-13,3	n.a.
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) (15)	35,2	11,9	196
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	-29,7	-40,7	-27
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredménye(1) (2)	1,8	-15,6	n.a.
Finomítói árrések	2025. év	2024. év	Vált. %
Csoportszintű finomítói árrés (USD/bbl)	7,6	6,1	25
Komplex finomítói árrés (MOL+Slovnaft) (USD/bbl)	8,0	6,4	25
Csoportszintű változó petrolkémiai árrés (EUR/t)	173	200	-14
Külső kőolaj- és petrolkémiai termék- értékesítés országonként (kt)	2025. év	2024. év	Vált. %
Magyarország	4.745	4.811	-1
Szlovákia	1.953	1.939	1
Horvátország	2.568	2.558	0
Olaszország	1.574	1.510	4
Egyéb piacok	9.946	8.888	12
Összesen	20.785	19.705	5
Külső kőolaj- és petrolkémiai termék-értékesítés termékenként (kt)	2025. év	2024. év	Vált. %
Kőolajtermékek	19.604	18.602	5
Motorbenzin	4.154	3.802	9
Gázolaj	11.617	11.181	4
Fűtőolaj	451	237	90
Bitumen	488	569	-14
Petrolkémiai termékértékesítés	1.181	1.102	7
Olefin termékek	163	178	-8
Polimer termékek	958	848	13
Butadién termékek	60	76	-21
Teljes kőolaj- és petrolkémiai termék értékesítés	20.785	19.705	5

 

Beruházások és befektetések (Mrd Ft)	2025. év	2024. év	Vált. év/év %	Fő projektek 2025. évben
Feldolgozás és Kereskedelem beruházások és befektetések	178,0	196,5	-9	INA Rijeka Finomító korszerűsítési projekt, MOL Időszakos karbantartás, MOL-NEW MALEIC ANHYDRIDE UNIT Dunai Finomítóban, Dízel-nafta összekötő (DANI) csővezeték,  MOL Szivattyútelep rekonstrukciója Dunai Finomítóban
Vegyipar beruházások és befektetések	65,4	119,6	-45	MPC Metatézis Projekt (Olefin Konverziós Üzem), SN gőzkrakkoló élettartam hosszabbítás, MPC Időszakos karbantartás, MPC gőzkrakkoló berendezések megújítása, SN gőzkrakkoló Off Gas Processing
Energia és egyéb	0,0	0,0	n.a.
Összesen	243,4	316,0	-23

 

A régiós motor üzemanyag kereslet változása	Teljes piac			MOL-csoport értékesítés
2025. év / 2024. év (%)	Benzin	Dízel	Motor üzemanyagok		Benzin	Dízel	Motor üzemanyagok
Magyarország	1	2	1		-2	-2	-2
Szlovákia	3	-1	-0		4	-5	-3
Horvátország	3	2	3		-0	1	1
Egyéb	4	-1	0		12	8	9
KKE 10 ország	4	-1	0		5	3	3

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

Az itt megjelenített adatok megtalálhatóak a Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban is. 

3.4.1         A 2025. ÉV PÉNZÜGYI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

A Downstream üzletág 2025-ben 508,4 milliárd forint újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t ért el, amely 10%-kal magasabb az előző évi teljesítménynél (1.453 millió dollár, 15%-os éves növekedés). 2025-ben a kedvező makrogazdasági környezet pozitívan hatott a finomítói szegmens eredményeire, mely a finomítói árrés növekedésében is megnyilvánult. Az iparágban továbbra is fennálló csökkenő tendencia miatt a petrolkémiai szegmens negatívan járult hozzá a „tiszta” EBITDA eredményhez: az alacsony petrolkémiai árrés a kissé növekvő értékesítési volumenek ellenére is veszteséget eredményezett.

A magyarországi extra adók szintén hatással voltak a Downstream eredményeire. A 2023-ban bevezetett jövedelemadó 2025 január 1-jével kivezetésre került. A MOL-ra és az MPK-ra kivetett 36 euró/tCO₂ arányú szén-dioxid-kibocsátási adó immáron harmadik éve rontotta az eredményeket, 2025-ben összesen 96 millió dollár értékben. Az Ural-Brent árkülönbözetre kivetett adó 2025-ben is hatályban volt, ami az év második felében tapasztalt árkülönbözet szélesedési trenddel végül 84 millió dollár adófizetési kötelezettséget eredményezett.

Főként a magasabb középpárlat crack spread hatására, a finomítói árrés átlagosan 7,6 dollát/hordó árszint körül mozgott 2025-ben, ami 1,5 dollár/hordóval (25%-kal) magasabb az előző évhez képest. A szélesedő Ural-Brent árkülönbözet és az extra adók csökkenése szintén kedvezően hatott a MOL-csoport pénzügyi teljesítményére. A motorüzemanyagok esetében, a magyarországi kereslet nőtt, miközben az értékesítés csökkent 2025-ben. Szlovákiában a kereslet és az értékesítés egyaránt visszaesett, míg Horvátországban mindkettő növekedett 2025-ben. Habár a közép-kelet-európai régió további országaiban a kereslet stagnált, a MOL-csoport értékesítése jelentősen nőtt 2025-ben. A változékony külső környezet és a nem várt események – például a Dunai Finomítóban októberben történt tűzeset – ellenére a MOL-csoport egész évben garantálta az ellátásbiztonságot hazai piacain.

A MOL-csoport petrolkémiai árrése átlagosan 173 euró/t volt, ami 27 euró/t-val alacsonyabb az előző évhez képest (-14% éves csökkenés). Ezt a kedvezőtlen makrogazdasági környezet és a magasabb működési költségek okozták. Bár az értékesítés enyhe növekedése mérsékelte a hatást, a petrolkémiai szegmens összességében negatívan járult hozzá a Downstream teljesítményéhez.

A Downstream üzletág beruházásai 243 milliárd forintot tettek ki, ami 23%-os csökkenést jelent 2024-hez képest. Az összeg 73%-a a finomítás és marketing szegmens projektjeiben került felhasználásra. Jelentős lépések történtek az EU által támasztott szankciós elvárásoknak és szabályozásoknak való megfelelés érdekében, különös tekintettel a kőolaj diverzifikációs programra.

A folyamatban lévő transzformációs projektek tekintetében a 2024-es üzembe helyezési szakaszt követően 2025-ben sikeresen megkezdődött az első specifikációnak megfelelő minőségű termékfajták gyártása a tiszaújvárosi poliol komplexumban. A kedvezőtlen külső hatások, mint például a munkaerőhiány és az építkezési alapanyagok árának növekedése ellenére a rijekai finomító korszerűsítése (Rijeka Refinery Upgrade Project – RRUP) 2025 végére elérte a 99%-os készültségi szintet.

Az ellenállóképesség növelése érdekében a Downstream üzletág 2025-ben elindította a Tomorrow Downstream (TODO) programot. A hároméves kezdeményezés célja, hogy 2027 után a 2024-es tényadatokhoz képest több mint 500 millió dollárnyi EBITDA növekedést érjen el, és legalább 1,4 milliárd dolláros szinten tartsa a Downstream EBITDA-t.

3.4.2         A 2025. ÉV MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

A külső környezet változásaihoz – beleértve az orosz-ukrán háborút, az ambiciózusabb klímacélokat, az EU új jogszabályi keretrendszerét és a változó vásárlói preferenciákat – való hatékony alkalmazkodás érdekében a MOL-csoport 2024-ben módosította a hosszú távú Shape Tomorrow stratégiáját. A megújuló energiaforrásokra – köztük a zöld hidrogénre és a biogázra – történő nagyobb mértékű támaszkodás fontos pontja lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátási célok elérésének. Ezen új területekre történő belépés módja és valószínűsége nagymértékben függ majd azok megtérülési profiljától és a piaci alapú alternatívák rendelkezésre állásától. Emellett az Ukrajnában zajló háború és az azt követő, máig tartó válság rávilágított az energiabiztonsági kockázatokra: a MOL-csoport továbbra is elkötelezett a kőolaj diverzifikációs programja mellett, hogy szükség esetén alternatív keverékekre tudjon átállni.

A 2022-ben indult kőolaj diverzifikációs program keretein belül, már több mint 15 alternatív kőolajtípus tesztelésére került sor. 2025-ben a program az ütemtervnek megfelelően folytatódott, és a MOL-csoport teljes mértékben megfelelt a szankciós elvárásoknak. A Dunai Finomítóban és a Slovnaft-ban további 2 új kőolajtípust, valamint ezek különböző keverékeit dolgozták fel, aminek eredményeként az éves alternatív kőolaj-feldolgozás 1,2 millió tonnára nőtt.

A teljes nyersanyag finomítás elérte a 14,6 millió tonnát, amely a 2024-es szintnél 1,2 millió tonnával magasabb.

A Termelés jelentős operatív rendelkezésre állási javulással zárta az évet a finomítás területén (94,5%) –  főként a Slovnaft és az INA erős teljesítménye miatt –, valamint a petrolkémiában is (91,5%), annak ellenére, hogy a Dunai Finomító atmoszférikus desztilláló egységében (AV3) történt tűzeset komoly kihívásokat okozott. 2020 óta az energiafelhasználás évente 0,5-0,6%-kal csökkent évente. Ehhez képest 2025-ben az előző évhez viszonyítva 1%-os mérséklődés valósult meg, ami rendkívül erős teljesítménynek számít. Az egyetemekkel való együttműködés tovább folytatódott, amely közös munkát eredményezett a hulladékalapú polimerek feldolgozásában, különböző kémiai újrahasznosítási technológiák fejlesztésében, valamint a bio- és szintetikus üzemanyagok vizsgálatában. A partnerségben részt vesz a Pannon Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem. A MOL-csoport „Megújuló és hulladék-alapú energetikai és vegyipari termékek kutatása és fejlesztése” című projektje a Nagyvállalati Fókuszterületi Innovációs Program nyertesei közé került, és 3 milliárd forint vissza nem térintendő támogatásban részesült. 2025-ben a Downstream Kutatás és Fejlesztés tovább folytatta az alternatív alapanyagok alkalmazásának vizsgálatát a csoporton belül, és sikeres próbaüzemeket hajtott végre bioalapú nyersanyagokkal a Slovnaft és az INA hidrokrakkoló üzemeiben, amelyek fenntartható repülőgép‑üzemanyagot (SAF) állítottak elő. A MOL Petrolkémia területén bio‑naftával is történt tesztüzem, amelynek eredményeként a feldolgozás végén biopolimer termék készült. 2025-ben a Downstream Kutatás‑fejlesztés tovább erősítette tevékenységeit és projektjeit három kiemelt termékterületen: a poliolok, a poliolefinok és a finomítás területén. Az év során létrejött a Megújuló Alapanyagok Laboratórium, amely a fenntarthatóbb működés felé való elmozdulást támogatja, és vezeti a kőolaj‑alternatívák kutatását a MOL-csoport finomítói és petrolkémiai üzletága számára. A kutatások olyan alapanyagokra terjednek ki, mint a különböző pirolízisolajok, hulladék műanyagok és bio-alapú nyersanyagok. A Poliol Kutatás és Fejlesztés csapata három új termékreceptet és további terméktípusokat fejlesztett ki támogatva a beüzemelést. A csapat szakmai iránymutatást is biztosít a kereskedelmi gyártósorokhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéshez. A Poliol Kutatás és Fejlesztés aktívan részt vesz ügyféltesztelésekben is, ahol már kereskedelmi mennyiségben előállított poliolokat vizsgálnak előkészítve a piacra lépést. Az év során több sikeres vevői próba lezárult. A poliol területen a kollégák a fenntarthatóság jegyében az újrahasznosítás lehetőségeit is kutatják. A poliolefinek esetében a portfólió még fenntarthatóbbá való alakítása állt a középpontban. A fő irányvonallal párhuzamosan zajlik a specifikált, alacsony mennyiségű és szigorú minőségi előírásoknak megfelelő alapanyagok, vagyis a „magas-teljesítményű” polimerek fejlesztése, melyek specifikus alkalmazási területeket szolgálnak ki. Az elmúlt évben két új ilyen nagy teljesítményű polimerreceptúra készült el. A Finomítói Kutatás és Fejlesztés új hulladékalapú alternatív nyersanyagok vizsgálatát és bevezetésük előkészítését folytatta az üzemanyag gyártás kapcsán. Az előző évekhez hasonlóan több kisméretű, együttfeldolgozásra irányuló laboratóriumi reaktorkísérlet zajlott le sikeresen. A sikeres laborkísérletek után, egységléptékű próbaüzemekre is sor került, amelyek fontos lépést jelentenek a körforgásos gazdaság felé történő átállásban. A frissen fejlesztett hidrogénező katalizátorokat részletesen vizsgálták, majd kiválasztották a Dunai Finomítóban történő alkalmazásra. Ezek a katalizátorok rugalmasabb, gazdaságosabb és megbízhatóbb üzemanyag‑gyártást tesznek lehetővé. Adalékanyag-beszállítókkal együttműködve, új dízel- és benzin‑teljesítménycsomagok lettek kifejlesztve, amelyek magasabb teljesítményt biztosítanak a felhasználóknak, amelyet laboratóriumi vizsgálatok és független autóipari laboratóriumban végzett valós motorpróbák is megerősítettek. A fejlesztési portfólió fontos részét képezték továbbá a speciális és kőolaj‑alapú termékek, például a bitumen és a speciális motorbenzin.

A Logisztika elsődleges fókusza továbbra is a vevői elégedettség, amelyet versenyképes szolgáltatások nyújtásával, a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodással és az elkötelezett munkavállalók által vezérelt, fenntartható működés kialakításával biztosít. Habár 2025 kihívásokkal teli év volt, a Logisztika számos területen jelentős eredményeket ért el. A régiós ellátási tevékenyég támogatása érdekében, hosszú távú szerződések kerültek aláírásra a konstancai és koperi kikötőkben betöltött jelenlét és működés erősítésére, valamint új ellátási pont nyílt a lengyelországi Gdanskban. A román piaci jelenlét bővítése érdekében a Logisztika új terminálokon indítja el szolgáltatásait, és megkezdődött a szerbiai telepkapacitások bővítése is. A digitalizációs fejlesztések folytatódtak: kibővített funkciókkal bevezetésre került a fuvarszervezést segítő Bottomline software az INA-nál, valamint teljes körű frissítést kapott az üzemanyagtöltést szolgáló COTAS rendszer. Sikeresen elindult a Logisztika kulcsfontosságú rendszerének, a LOGiR-nak folytonosságát célzó projekt. A befektetéseket tekintve, a Logisztika stratégiai projektje, a dízel és nafta összekötő vezeték – amely a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat fogja összekötni a nagyobb hatékonyság elérésére érdekében – a terv szerint haladt. A projekt belépett a kivitelezési szakaszba, és minden fontos mérföldkő időben teljesült. Az előrehaladás a kezdeti elvárások szerint alakul, ami a csapatok hatékony tervezését és végrehajtását tükrözi. Emellett a kőolaj diverzifikációs projektek is sikeresen eljutottak a kivitelezési fázisba, erős elkötelezettséget mutatva a meghatározott stratégiai célok elérése iránt. A fenntarthatóság továbbra is kiemelt szempont a Logisztikában. A flotta rendszeres megújítása folytatódik, a működési hatékonyság növelésére és a hosszú távú fenntarthatóságra összpontosítva. Ezek a fejlesztések már most mérhető üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenést eredményeznek, támogatva a MOL-csoport szélesebb körű dekarbonizációs céljait. Ezzel párhuzamosan a fix eszközökre vonatkozó energiastratégia is érvényesül: a kapcsolódó beruházások energiafogyasztásra és kibocsátásra gyakorolt hatását folyamatosan nyomon követik és értékelik. Ez a strukturált megközelítés biztosítja, hogy a Logisztika tőkekiadási döntései összhangban legyenek a vállalati fenntarthatósági célokkal, és erősítsék a felelős eszközgazdálkodás iránti elkötelezettséget.

Az Értéklánc Menedzsment biztosítja a MOL-csoport Downstream üzletágának a működési keretét és meghatározza hosszú távú fejlődési pályáját. A kulcsfontosságú működési területei magukba foglalják a Downstream stratégiájának és az optimalizációs keretrendszernek a rövid- és hosszútávon történő kijelölését, mindeközben vezetői támogatási, valamint alapanyag-beszerzési és -kereskedelmi, kockázatkezelési, ütemezési és ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat is ellát. 2025-ben a terület a változó külső környezetben történő folyamatos ellátásbiztonságra összpontosított. Az EU szankciókkal összhangban a MOL-csoport célja, hogy mindkét, tengerpattal nem rendelkező finomítója esetében növelni tudja a tengeri nyersolaj feldolgozásának az arányát. Az Értéklánc Menedzsment ezen cél eléréséhez a szükséges tengeri kőolaj ellátás biztosításával járul hozzá, hogy a csoport teljesíteni tudja az embargóval és optimalizációval kapcsolatos céljait. További előrelépés történt a Growing Professional Skills programban az újabb ciklus elindításával, amely az eddigi legnagyobb fehérgalléros Downstream populációra terjed ki. Emellett, minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások és a digitalizáció.

A Csoportszintű Üzemanyag üzletág látja el a MOL-csoport üzemanyag-értékláncának irányítását 12 országban, több mint 700 munkatárs közreműködésével, beleértve a piaci ellátást, az értékesítés optimalizálását és az értékesítési tevékenységet az összes Downstream piacon. A Csoportszintű Downstream Értéklánc Menedzsment szervezettel együttműködve felelős az üzemanyag-árrés maximalizálásáért, és az üzemanyagok, az üzemanyagkártyák koordinálásáért, a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeinek történő megfeleléséért, és egyéb finomított termékek menedzseléséért leányvállalati szinten is. A termékportfólió magában foglalja a motorbenzinek, a dízel és egyéb gázolajok, a fűtőolaj, a bunkerolaj, a kén, a koksz, a JET és a bioüzemanyagok értékesítését, valamint az üzemanyagkártyák és a kapcsolódó digitális megoldások menedzselését. 2025-ben az üzletág a kihívásokkal teli árréskörnyezetben működött, mégis erős kereskedelmi teljesítményt ért el a régióban. A finomítói korlátok és a több piacon is erősödő verseny ellenére az üzletág rugalmas beszerzéssel, megerősített adatvezérelt tervezéssel és a 12 ország helyi csapataival való szorosabb együttműködéssel biztosította az ellátás folyamatosságát. A lengyel és szlovén leányvállalatok integrációja tovább haladt, amit az összehangolt országstratégiák, a fejlettebb riportolás és a hatékonyabb működési folyamatok is tükröztek.

A Csoportszintű Vegyianyagok üzletág éves szinten mintegy 2 millió tonna és több mint 200 különböző típusú vegyipari terméket értékesít, 2500 üzletfelet szolgálva ki 6 különböző szegmensben és 4 kontinens 55 országában. A MOL-csoport több termék esetében is a top 10 értékesítő közé tartozik Európában. A polimer értékesítés 2025-ben elérte a 957 kilotonnát, ami 13%-os (+111 kt) növekedést jelent 2024-hez képest. A pénzügyi teljesítményt ugyanakkor negatívan érintette a globális túlkínálat és az európai gazdasági visszaesés miatt kialakult kedvezőtlen integrált árréskörnyezet. Ennek ellenére a MOL-csoport vissza tudta szerezni piaci pozícióit, és 1,9%-os árprémium-javulást ért el (104,5% vs. 102,6%) a portfólió magasabb hozzáadott értékű szegmensek felé terelésével. A fókusz továbbra is a stratégiai szegmensek kiszolgálásán, a jövedelmezőség javításán, a piaci ellenállóképesség erősítésén és az ügyfélkapcsolatok erősítésén van annak érdekében, hogy a MOL-csoport regionális beszállítói szerepét tovább erősítse. Az alapvető vegyi anyagok értékesítése 667 kilotonnát tett ki 2025-ben, ami 6%-kal elmaradt a 2024-es eredményekhez képest. Az értékesítés csökkenésének fő okai a tartósan kedvezőtlen külső környezet – például az egyes szegmensekben továbbra is gyenge európai kereslet és az erős importverseny –, valamint belső nehézségek, köztük a Dunai Finomítóban történt októberi tűzeset hatásai voltak. A kihívások ellenére a MOL-csoportnak sikerült megtartania piaci jelenlétét és kulcsügyfeleit, többek között szerződés-újratárgyalásokkal, az ügyfélportfólió optimalizálásával és árrésalapú döntéshozatallal.

Poliol Komplexum

2025-ben a Polyol Komplexum jelentős előrelépést ért el: sikeresen megvalósult a specifikációnak megfelelő hidrogén‑peroxid‑ és propilén‑oxid‑gyártás, valamint sikeresen üzembe helyezték az etilén‑oxid lefejtőt, amely biztonságos és megbízható működést biztosít. A poliolgyártás minősége az év során folyamatosan javult, így sikeresen előkészültek az első specifikációnak megfelelő minőségű termékek. Ezek az előrelépések megalapozták a 2026‑os fejlesztéseket, és támogatják további polioltermékek bevezetését.

Rijeka Refinery Upgrade Projekt (RRUP)

A rijekai finomító korszerűsítési projekt célja (RRUP) az üzem fejlesztése és a Késleltetett Kokszoló Üzem és a hozzá kapcsolódó egyéb üzemegységeknek a felépítése. A projekt célja a lehető legmagasabb jövedelmezőség elérése a nehéz maradékanyagok újrafeldolgozása, a fekete termékek arányának minimalizálása, valamint a fehér termékek termelési kapacitásának maximalizálása révén. A projekt a geopolitikai krízis okozta kihívások – így az alapanyagok, az energia és a munkaerő drágulása – ellenére is tovább folytatódott. A projekt összességében elérte a 99%-os készültségi szintet 2025 végére. A főbb berendezések építése a Késleltetett Kokszoló Üzemegység esetében befejeződött, és jelenleg átfogó ellenőrzések, valamint az üzembehelyezést megelőző tesztek zajlanak az üzemi felkészültség biztosítása érdekében. Előreláthatólag a teljes komplexum – beleértve az új kikötőt is – 2026 első negyedévében áll üzembe.

3.4.3         A DOWNSTREAM JÖVŐBELI TERMÉKPORTFÓLIÓJA

A MOL-csoport új termékek és szolgáltatások bevezetésével folyamatosan fejleszti jövőbeli portfólióját, amely nem csak a szén-dioxid-kibocsátás kockázatának mérséklése, hanem a szénkorlátozott, körforgásos gazdaság lehetőségeinek kiaknázása céljából is fontos.

2025 folyamán a MOL-csoport bioüzemanyag-beszerzése mind az érintett térségek (9 ország), mind a bekevert mennyiség (>600 kt) tekintetében stabil volt, mivel a nemzeti közlekedési megfelelőségi szabályok tekintetében nem vagy alig történt változás 2024-hez képest a Downstream működése által lefedett országokban. A felhasznált biokomponensek köre is hasonló a korábbi évekéhez: élelmiszer- és hulladékalapú bioetanol, valamint zsírsav-metil-észterek jelentik továbbra is az alapot az üzemanyagok dekarbonizációjához. Mindemellett az ún. fejlett biokomponensek jelentősége is növekszik a portfólióban: a MOL-csoport sikeresen dolgozott be ilyen alapanyagot a százhalombattai, pozsonyi, és rijekai bekeverő egységében, ezzel is szemléltetve az együttfeldolgozási projektjének folyamatos fejlesztéséért tett erőfeszítéseket. Kiemelendő továbbá, hogy a MOL-csoport egyre nagyobb mennyiségben  értékesít 100%-ban megújuló dízelt (HVO – hidrogénezett növényi olaj) nagy- és kiskereskedelmi egységekben. A légiközlekedéssel kapcsolatban, a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) értékesítése 2025-ben megkezdődött a három hazai piacon – Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban. A MOL-csoport éves SAF értékesítése elérte a 35.000 tonnát.

A 2023-ban történt szarvasi biogázüzem felvásárlása óta a MOL-csoport tovább folytatta tevékenységének bővítését a biogáz és biometán értéklánc területén. A szarvasi létesítmény fejlesztése várhatóan 2026 negyedik negyedévében zárul le, amely majd lehetővé teszi évi 7,1 millió m³ biometán előállítását és betáplálását a helyi földgázelosztó hálózatba. A MOL-csoport elindította első magyarországi zöldmezős biometán-beruházását is Enyingen. Ezekkel párhuzamosan a vállalat továbbra is vizsgálja a további biogáz- és biometán lehetőségeket a közép-kelet-európai régióban, hogy támogassa az értéklánc további bővítését.

A zöldhidrogén továbbra is központi eleme a MOL‑csoport hosszú távú dekarbonizációs stratégiájának. A Dunai Finomítóban létesített 10 MW‑os elektrolizáló üzemben 2025-ben befejeződött a beüzemelési és tesztelési időszak, és megkezdődött a működés. Azóta értékes üzemeltetési tapasztalatokat szolgáltat, amelyek támogatják a vállalat közelgő hidrogénprojektjeinek fejlesztését. A hidrogénportfólió bővítése érdekében a MOL‑csoport több új beruházást készít elő a régióban. Rijekában megkezdődött egy 10 MW‑os elektrolizáló építése, amelyhez 11 MW‑os naperőmű és egy hidrogénlogisztikai központ kapcsolódik majd. A pozsonyi finomítóban előkészítés alatt áll egy 20 MW‑os elektrolizáló telepítése. A végső beruházási döntés az elérhető külső finanszírozástól függ; erre a célra az EU‑s támogatási kérelem már benyújtásra került. Ezek a fejlesztések támogatják a MOL‑csoport stratégiai célját, hogy jelentősen növelje az alacsony szén‑dioxid‑kibocsátású hidrogéntermelést, és megfeleljen az európai dekarbonizációs követelményeknek.

Az MOL-csoport Újrahasznosítás és Compounding kezdeményezéseit kedvezőtlenül érintették a külső körülmények, mint például a magas energiaárak, a gyenge pertolkémiai  környezet, és az alacsony polimer kereslet. A külső piaci nyomások különösen erősen érintették a ReMat Zrt.-t, a MOL‑csoport magyarországi műanyag‑újrahasznosító vállalatát, amely a hatékonyságjavító intézkedések ellenére is veszteséges maradt. Ennek következtében döntés született arról, hogy a ReMat működését 2025 végéig megszüntetik.