.

 

 

 

MOL Group

Annual Financial Report

2024

 

 

 

 

 

 

 

MOL Magyar olaj-

 és gázipari nyrt.

konszolidált üzleti jelentés

2024. december 31.

Budapest, 2025. március 18.

 

 

 

HERNÁDI Zsolt		SIMOLA József
elnök-vezérigazgató, az igazgatóság elnöke		pénzügyi vezérigazgató-helyettes

I.                  A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A 2024. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZETRŐL, VALAMINT A MŰKÖDÉS EREDMÉNYEIRŐL

1.        GAZDASÁGI ÉS IPARÁGI MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET

Gazdasági környezet

A globális gazdasági növekedés érdemben nem változott 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy a fejlett országok központi bankjai óvatos monetáris lazításba kezdtek, miután jelentősen csökkent az infláció. A 3,2%-os növekedési ütem így továbbra is elmaradt a 3,8%-os történelmi átlagtól.^[1] A geopolitikai feszültség fokozódott, különösen miután a Hamász 2023. októberében terrortámadást intézett Izrael ellen, ami a Gázai övezet izraeli inváziójához vezetett, majd további konfliktusokhoz Libanonnal, Iránnal és a jemeni húszi lázadókkal. Az orosz-ukrán háborús patthelyzet, az amerikai elnökválasztás, valamint a dél-koreai, francia és németországi politikai válság is tovább növelte a bizonytalanságot. A legtöbb meghatározó régió gazdasága lassult, kivéve az Egyesült Államokat, ami 2,8%-kal bővült, köszönhetően a robusztus belső keresletnek és a védelmi kiadásoknak. Kína ugyan elérte célul kitűzött 5%-os GDP-növekedést,^[2] de ez így is az elmúlt évtizedek egyik leglassabb ütemét jelentette, köszönhetően a mérsékelt fogyasztásnak, az ingatlanpiaci problémáknak, és az elégtelen fiskális lazításnak.

A növekedés visszafogott maradt az euróövezetben (0,7% év/év alapon; 0,8% az EU-ban)^[3], elsősorban a stagnáló német gazdaság miatt. A gyengélkedő export, az erős importverseny, a magas munkaerő-, energia- és szén-dioxid költségek, valamint a versenyképesség, Draghi-jelentésben is azonosított, egyéb hiányosságai^[4] hátrányosan érintették a feldolgozóipart (különösen az energiaintenzív iparágakban), illetve alulteljesítettek az informatikai és kommunikációs szolgáltatások is. A főbb euróövezeti gazdaságok 2024-ben szembesültek a fiskális élénkítés korlátaival: Németországban az adósságfékhez („Schuldenbremse”) való ragaszkodás a kormánykoalíció válságát hozta; Franciaországban politikai instabilitás és a növekvő államadósság (a GDP 114%-a) köti a döntéshozók kezét; míg Olaszország, Görögország mögött a második legmagasabb GDP-arányos adósságaránnyal küzd (a GDP 136%-a).^[5] Ugyanakkor pozitív fejlemény volt, hogy a spanyol gazdaság 3% fölött nőtt 2024-ben, hála a rekorderős turizmusnak, az erős belföldi fogyasztásnak és a termelékenység növekedésének; Görögország is váratlanul jól teljesített a közelmúlt gyengélkedésének fényében; és úgy tűnt, hogy az év végére Írország is végre kikerül a recesszióból.

Közép- és Kelet-Európa (KKE) szemmel látható, de mégsem látványos fellendülést mutatott. Míg Lengyelország és Horvátország erős növekedést tapasztaltak, a gyenge külső kereslet, különösen a nehézségekkel küzdő német gazdaság, rányomta a bélyegét a többi ország teljesítményére. Bár a reáljövedelmek jellemzően helyreálltak az inflációs sokk után, a belső kereslet továbbra is gyenge maradt, mivel a háztartások megtakarítása továbbra is jóval magasabb volt, mint a Covid-járványt megelőzően, valószínűsíthetően a továbbra is borús európai gazdasági kilátások és a geopolitikai bizonytalanság miatt. A bérnövekedés és a szolgáltatások inflációja a legtöbb országban tartósan magas maradt, megállítva az év első felében megindult monetáris lazítási folyamatot.

Magyarország alulteljesített a kelet-közép-európai régión belül, mivel a nettó export 2023-ban tapasztalt pozitív hatásai 2024 közepére elhalványultak, miközben a belső kereslet élénkülése is lassú volt. A reál GDP a második és harmadik negyedévben is csökkent, az átlagos éves növekedés pedig 0,6% volt. Az ipar, a mezőgazdaság és az építőipar mind visszaestek 2023-hoz képest, a szolgáltatások pedig csak enyhe pozitív növekedést mutattak. A monetáris kondíciók a beragadó maginfláció és a forint leértékelődése miatt csak fokozatosan tudtak enyhülni. A költségvetési politika a kiadási oldal szigorú kontrollja ellenére is túllépte a 4,5%-os hiánycélt.

 

 

Olaj-és gázpiaci fejlemények

A Dated Brent nyersolaj átlagos jegyzési ára 80,8 USD/hordó volt 2024-ben^[6], 2,2%-kal alacsonyabb, mint 2023-ban, a havi átlagárak pedig nem léptek ki a 70-90 USD/hordó ársávból. A Brent azonnali ára április 12-én érte el a 93 USD/hordós 2024-es csúcsot, amikor a piac amiatt aggódott, hogy az Irán és Izrael közötti feszültség mélyebb konfliktussá fajulhat, és megzavarhatja a globális olajellátást. A gyenge kereslet és az OPEC+-on kívüli országok robusztus termelése miatt azonban a nyersolaj ára a közel-keleti geopolitikai feszültségek és a Vörös-tengeren tapasztalható szállítási zavarok ellenére is viszonylag szűk tartományban maradt. Az OPEC+ termelés-visszafogásának többszöri meghosszabbítása is hozzájárult ahhoz, hogy az árak ne essenek a sávon kívülre. Keresleti oldalon az elhúzódó gazdasági kilábalás és a vártnál alacsonyabb kínai üzemanyag-kereslet (köszönhetően az elektromos jármű flotta bővülésének és a cseppfolyósított földgáz terjedésének az árufuvarozásban) járultak hozzá leginkább az árak alacsony szinten tartásához. Kínálati oldalon pedig az OPEC+ termeléscsökkentését ellensúlyozta a blokkon kívüli kitermelés folytatódó bővülése. Az Egyesült Államok kőolajtermelése napi 13,4 millió hordós szinttel, 2024 októberében új történelmi rekordot ért el^[7], valamint Guyanában és Kanadában is nőtt éves szinten a kitermelés. Bár a Vörös-tengeren a hajózás 2024-ben sem volt zavartalan, az olajexportőrök találtak alternatív útvonalakat, és nem volt érdemi hatása a globális készletszintekre sem. Az Irán és Izrael közötti konfliktus sem nem okozott végül fizikai ellátási zavarokat.

 

1. ábra: Kőolaj, földgáz és szénárak (USD/MWh, 2022-2024, Bloomberg adatbázis)

Az európai földgázárak 2024-ben folytatták a korrekciót a 2022-es, rekordmagas szintekről. A TTF (Title Transfer Facility), Európa legnagyobb gázkereskedelmi központjának átlagára a 2023-as 41,3 EUR/MWh-ról 2024-re 34,6 EUR/MWh-ra csökkent (-16%).⁶ A 2023/2024-es tél végével azonban a csökkenő tendencia megfordult. Míg az első félévben az árakat elsősorban az ázsiai kereslet élénkülése hajtotta felfelé, addig az év végi áremelkedés inkább európai történet volt. A hidegebb télkezdet, és a rendkívül alacsony szélenergia-termelés miatt a szokásosnál nagyobb földgázigény a tárolókészletek, háború kitörése óta tapasztalt leggyorsabb ütemű apadásához vezettek, annak ellenére, hogy az európai ipar továbbra is alulteljesített. A tárolószintek alakulása kulcsfontosságú a következő évi betárolási igény szempontjából, különösen mióta az Európai Bizottság kötelezően elérendő töltöttségi szintet ír elő a télkezdetre. A novemberi hírek az Ukrajnán keresztül érkező 15 milliárd köbméternyi orosz gázellátás leállásának veszélyéről – ami Európán belül elsősorban Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát és kisebb mértékben Magyarországot érinti – ismét 50 EUR/MWh közelébe emelték a TTF árakat, mivel az alternatív vezetékes szabad kapacitás továbbra is korlátos, ami miatt a gázigény kielégítése a nyugat-európai re-exportra mellett a tárolók (még) fokozottabb igénybevételére hárult rövid távon.

 

Downstream

A finomítói marzsok lefeleződtek a főbb benchmark régiókban 2024-ben, amivel visszatértek a pandémia előtti „normális” tartományba. A korrekciót az emelkedő költségek mellett elsősorban a finomítási felárak szűkülése magyarázta, ami a kőolajtermékek iránti gyenge kereslet és a globális finomítói túlkapacitás együttes hatása volt. Keresleti oldalon a kínai és az európai gazdasági lassulás volt a fő lehúzó erő. Az alternatív hajtásláncok és üzemanyagok folytatódó terjedése is korlátozta a hagyományos üzemanyagok fogyasztásbővülését. A kínálati oldalon az amerikai finomítók rekordmagas kapacitáskihasználtság mellett üzemeltek, és jelentős kapacitásbővítések történtek Kuvaitban, Szaúd-Arábiában, Ománban, Mexikóban és Nigériában.

 

Az európai petrolkémiai szereplők 2024-ben is stagnáló kereslettel, visszafogott beruházásokkal, folytatódó termeléscsökkenéssel, magas energiaköltségekkel és tovább szigorodó környezetvédelmi szabályozással szembesültek. Ezzel egy időben a globális kereslet mérsékelt növekedése együtt az EU-n kívüli jelentős tőkeberuházásokkal intenzívebbé tette a vegyipari szereplők közötti versenyt a globális piacon. Az újonnan beinduló, etilén és propilén-alapra épülő globális többletkapacitások, különösen Kínában, lefelé hajtották a polimerek felárát, növelve az alacsony költségű import piacrészesedését Európában a tartósan megemelkedett energia- és a szén-dioxid kvótaárakkal szembesülő hazai szereplők rovására. Az EU-27 országok átlagos kapacitáskihasználása jóval a historikus átlag alatt maradt, annak ellenére, hogy az európai vegyipar külkereskedelmi mérlege pozitív tudott maradni. Látni kell azonban, hogy az európai export korántsem növekedett olyan ütemben, mint ahogy a globális piac bővült, mert folytatódott az ázsiai szereplők súlyának növekedése a világpiacon, akiken belül is kiemelkedtek a kínai gyártók. Az európai nehézipar gazdasági szerepének megőrzését 2024-ben az Európai Bizottság is prioritásai közé emelte, és ígéretet tett arra, hogy segíteni fogja az európai ipari szereplőket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és a fenntarthatóbb termékekre való átállásban, a konkrét intézkedések körét azonban még nem határozta meg.

 

Külső tényezők (éves átlag)	2024. év	2023. év	Vált. %
Brent (USD/hordó)	80,8	82,6	-2
Brent Ural spread (USD/hordó)(5)	-3,6	-10,0	-63
TTF month ahead gáz ár (EUR/MWh)	34,6	41,3	-16
95-ös ólmozatlan benzin 10 ppm (USD/t)(11)	789,0	856,4	-8
Gázolaj – ULSD 10 ppm (USD/t)(12)	748,4	828,9	-10
Vegyipari benzin (USD/t)(12)	622,3	602,9	3
Fűtőolaj 3,5  (USD/t)(12)	444,1	427,4	4
Crack spread – ólmozatlan benzin (USD/t)(11)	178,1	231,2	-23
Crack spread – gázolaj (USD/t)(11)	137,5	203,7	-32
Crack spread – vegyipari benzin (USD/t)(11)	11,3	-22,3	n.a.
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/t)(11)	-166,8	-197,7	-16
Crack spread – prémium ólmozatlan benzin (USD/hordó)(11)	14,0	20,2	-31
Crack spread – gázolaj (USD/hordó)(11)	19,7	28,6	-31
Crack spread – vegyipari benzin (USD/hordó)(12)	-10,8	-14,9	-28
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/hordó)(12)	-10,6	-15,1	-30
Csoportszintű finomítói árrés (USD/hordó) (10)	6,1	9,0	-32
Komplex finomítói árrés (MOL + Slovnaft) (USD/hordó) (10)	6,4	9,3	-31
Etilén (EUR/t)	1.216,7	1.205,8	1
Butadién-vegyipari benzin spread (EUR/t)	383,8	291,8	32
Csoportszintű vátlozó petrolkémiai árrés (EUR/t) (9)	206	144	44
HUF/USD átlag	365,2	353,3	3
HUF/EUR átlag	395,2	382,0	3
O/N USD SOFR (%)	5,1	5,0	2
3 havi EURIBOR (%)	3,6	3,4	6
3 havi BUBOR (%)	7,3	14,3	-49
Külső tényezők (év végi záró)	2023. év	2022. év	Vált. %
Brent záró (USD/bbl)	74,6	77,6	-4
HUF/USD záró	393,6	346,4	14
HUF/EUR záró	410,1	382,8	7
MOL részvény záró (HUF)	2.730	2.826	-3

 

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

A Külső környezetre vonatkozó historikus adatok elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.

 

2.        INTEGRÁLT TÁRSASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER

 

A MOL Csoport magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelés és a kockázatok elfogadható határokon belül tartása iránt.

A MOL Csoport kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL Csoport társaság-irányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer (ERM), mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Csoport stratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és nyomon követését, a Csoport egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.

A felső vezetői testületek, beleértve az Igazgatóság és annak bizottságai számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legnagyobb kockázatok és az átfogó kockázati profil felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásnak és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.

A Csoport pénzügyi, működési és stratégiai kockázatokkal nézz szembe, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat.

 

Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja
Piaci és pénzügyi kockázatok
Árupiaci árkockázat	MOL-csoport mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A fő kockázat  a Csoport hosszú pozíciójából adódik a nyersolaj, a finomítói marzs és a petchem marzs tekintetében	·   Integrált üzleti modell működtetése ·   Folyamatos monitoring ·   Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint.
Deviza árfolyamkockázat (FX)	A Csoport devizakitettséggel rendelkezik a pénzbeáramlások és kiáramlások, befektetések, adósságok devizaösszetételének eltérése miatt.	·   Az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk.
Kamatláb kockázat (IR)	A MOL-csoport adósságállománya változó kamatozású és fix kamatozású instrumentumokból áll. A változó kamatozású adósságok kamatlábváltozásoknak vannak kitéve.	·   Folyamatos monitoring ·   A finanszírozási portfólió megfelelő keveréke ·   Szükség esetén kamatláb-swap fedezeti eszközök a kockázatok csökkentése érdekében
Hitelkockázat	A MOL-csoport halasztott fizetési feltételekkel kínál termékeket és szolgáltatásokat bizonyos ügyfeleinek, ami hitelkockázati kitettséget eredményez	·   Diverzifikált ügyfélportfólió ·   Ügyfélértékelési modell, folyamatos monitorozás ·   Csoportszintű hitelbiztosítási program
Finanszírozási/refinanszírozási kockázat	A MOL-csoportnak jelentős adósságállománya van. Ezek refinanszírozásának vagy a források lehívásának  sikertelensége likviditási problémákat okozhat.	·   Diverzifikált finanszírozási források/eszközök ·   Változatos, kiegyensúlyozott és megfelelően hosszú lejárati profil ·   Befektetési minősítés (BBB-) besorolása támogatja a tőkepiacokhoz való zökkenőmentes hozzáférést

 

 

 

 

 

 

 

Működési kockázatok
Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja
Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata	Folyamatbiztonsági esemény (súlyos ipari baleset) mechanikai integritás elvesztése, műszaki, technológiai vagy üzemeltetési problémák, folyamatkarbantartási nehézségek, hozzáértő emberi erőforrások hiánya	·   Átfogó EBK tevékenységek, az egész csoportra kiterjedő Folyamatbiztonság menedzsment beleértve az eszközökhöz kapcsolódó működési kockázatkezelési folyamatot ·   Az élettartam-hosszabbítási program folytatódott a petrolkémia üzletágban, és kiterjesztettük a finomításra is ·   Preventív és állapot alapú karbantartás (Uptime program) alapos berendezés-kritikussági vizsgálat mellett ·   Csoportszintű biztosítási program
Kőolaj- és gázellátási kockázat	Kőolajellátási üzemzavar (nem megfelelő mennyiség vagy minőség) a finomítók és a petrolkémiai telephelyek folyamatos működését akadályozhatja	·     A kőolaj-ellátás diverzifikációs stratégiájának megvalósítása ·     Stratégiai kőolajtartalékok rendelkezésre állnak
Kritikus anyag-, berendezés- vagy szolgáltatási beszerzés kockázat	A kritikus (nyers) anyagok és/vagy berendezések és/vagy szolgáltatások beszerzése késedelmet okozhat a működésben és/vagy növelheti a költségeket	·     Készletgazdálkodás ·     Szállítói menedzsment ·     Beszerzési és az ellátási lánc diverzifikálása
Kutatás-termelési készletek pótlása	A kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a készletek pótlásának sikertelensége	·     A kitermelés-optimalizálási programok és a készletek organikus pótlása egyaránt a fókuszterületei a kockázat enyhítésének
Kiberbiztonsági kockázat	A globális trendek a kibertámadások és incidensek folyamatosan növekvő gyakoriságát és intenzitását mutatják. Az MI új globális fenyegetés, a támadók egyre szélesebb körben használják. Továbbá az irányítási rendszerek gyengeségeit célzó kiberbűnözési csoportok térnyerése jellemző, amelyek növekvő hatással lehetnek a MOL-csoportra nézve. RU-UA konfliktus során jelentős befektetés a kibertámadási technológiákba a különböző érdekcsoportok részéről, és ezek a fejlettebb képességek nagy hatással  lehetnek a jövőre nézve.	·     A kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése ·     A kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete (Csoport és leányvállalati szinten is), biztosítva az adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelmét ·     A kiberbiztonság beépítésre került  a MOL-csoport összes termékébe és szolgáltatásába ·     Az alkalmazottak és üzleti partnerek folyamatos oktatása
Visszaélés kockázat	A csalási tevékenységek jelentős anyagi és reputációs kárt okozhatnak	·     Kontrollfunkciók helyi és csoportszinten ·     Visszaélés ellenes tudatosság (Hírlevelek, Kötelező képzések előírása) ·     Csalásellenes és nyomozási eljárások, dedikált csapat
Pandémiás kockázat	A világjárvány hátrányosan befolyásolhatja a Csoport üzleti környezetét, beleértve a Csoport termékeinek és szolgáltatásainak árát és keresletét, a vállalkozók, alvállalkozók, valamint a nyersanyagok elérhetőségét, a üzleti partnereink hitelképességét, a Csoport kulcsfontosságú személyzetének elérhetőségét.	·     Krízistervek vannak érvényben ·     2023 januárjában jelent meg, és 2025 januárjában megerősítésre került a Csoport Pandémia Felkészültségi Keretrendszerének módszertani összefoglalója, amely nemcsak a WHO általános megközelítését foglalja össze, hanem a teljes MOL-csoport elmúlt 3-4 év belső tapasztalatait, életszerű és működő keretet biztosítva az esetleges további endémiás/pandémiás helyzetek kezelésére. ·     Folyamatos és fenntartható intézkedések meghatározása, a helyi intézkedésekhez és a vállalat belső környezetéhez igazodva

 

Stratégiai kockázatok
Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja a
Szabályozói és szankciós kockázat	A MOL Csoportnak jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, szabályozás kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken egyaránt, amely  jelentősen változhat az idő múlásával, és akár a Csoport fő üzleti tevékenységének igazítását is szükségessé teheti.	·     Új szabályozások és szankciók folyamatos nyomon követése ·     Megerősített Compliance folyamat ·     Részvétel jogalkotási folyamatokban, konzultációkban ·     Változásokat adoptáló MOL stratégia
Országkockázat	MOL Csoport nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. A kormányzati intézkedésekre hatással lehet a gazdasági és egyes régiókban (geo)politikai válságok megnövekedett kockázata, növelve annak ráhatását a MOL működésére.	·   (Geo)politikai kockázatok, a helyi előírásoknak való megfelelés, a különböző szankciók monitoringja ·   A befektetési lehetőségek értékelése az országkockázat diszkontrátában történő számszerűsítésével történik
Reputációs kockázat	A MOL Csoport, mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap jelentős számú érdekelt féltől.	·   Az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítási folyamatok bevezetése a reputációs kockázat nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra
Éghajlatváltozási kockázat	Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági átállási és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL Csoport jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását.	·   A MOL-csoport átalakulási stratégiája ·   Számos operatív lépés történt az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok mérséklésére (további információ a Fenntarthatósági Jelentésben)
A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata	A projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek.	·   Szigorú stage-gate folyamat ·   A kockázat mérséklésére szakosodott csapat működik a Csoportban, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék. A kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik. ·   Szállítói kiválasztási kritériumok, auditok
Humán Erőforrás kockázat	A Csoport képessége, hogy megvalósítsa a Shape Tomorrow stratégiáját, az alkalmazottak, a menedzsment, a szakértők és a műszaki személyzet képességeitől és teljesítményétől függ.	·     HR programok az alkalmazottak bevonzására, fejlesztésére és elkötelezésére ·     Képességfejlesztés a vállalat minden szintjén az időtálló készségek biztosítása érdekében ·     Generációk közötti együttműködés a belső tudástranszfer fejlesztése érdekében ·     Fókuszba helyezzük a digitális átalakulást és a munkavállalói élményt ·   diverzitást és együttműködést támogató kultúra, ·   Rugalmas munkakörnyezet és mobilitási rendszer a sokszínű tehetségek bevonzására és megtartására

 

Az ESG kockázatok többek között a következő témák között kerül megjelenítésre és figyelembe vételre: Éghajlatváltozási kockázat, Humán Erőforrás kockázat, Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata, Kiberbiztonsági kockázat, Visszaélés kockázat, Pandémiás kockázat , Szabályozói és szankciós kockázat.

 

Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2024-ben

2024-ben a Csoportban a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták. A kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága és az Audit Bizottság tárgyalta.

A Csoport kihívásokkal nézett szembe a folytatódó éles geopolitikai helyzet kapcsán, így  2024-ben a Csoport a kapcsolódó kockázatokat, úgy mint szankciós, szabályozói és ellátási kockázatokat továbbra is magasabbnak tartja és  kockázatcsökkentő eszközöket alkalmaz. Ezen felül a kiberkockázat is a csoport fókuszában van, tekintettel a külső trendekre (geopolitikai helyzet, mesterséges intelligencia hatása).

Kőolajellátással kapcsolatos kockázatok: a kőolajellátási kockázat mérséklése érdekében a Csoport kidolgozta a kőolajdiverzifikációs stratégiáját; alternatív kőolaj típusok kerültek kiválasztásra, releváns beruházási projektek kerültek meghatározásra és megkezdésre. Az ellátási lánc nehézségei az ellátásilánc, készlet- és beszállítói menedzsment intézkedésekkel kerülnek enyhítésre. A Barátság kőolajvezetéken történő folyamatos kőolajszállítás biztosítására a Csoport megállapodásokat kötött kőolajszállítókkal és csővezeték-üzemeltetőkkel.

Szabályozási és szankciós kockázatok: A MOL-csoport folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri a szankciókat, valamint az ellenszankciókat és megerősítette a megfelelési folyamatokat. Több olyan országban, ahol a Csoport működik a kormányok különféle energiapiacot érintő beavatkozást hajtottak végre az elmúlt években (árrés-plafont és extra adók, kormányzati elvonások), amelyek jelentős pénzügyi hatással voltak a Csoportra. Az EU kezdeményezéseinek (különösen a Fit for 55 csomaghoz kapcsolódó célkitűzések) nemzeti implementációja továbbá jelentős compliance kockázatot ró a Csoportra.

Főbb kockázatkezelési eszközök

A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.

A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat értekelését rendszeresen végezzük, és   amikor, illetve amennyiben szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük. A derivatív instrumentumok likviditási kockázatának rendszeres mérését komplex modell alapján, fejlett statisztikai módszerekkel végezzük.

A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.

A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően, az alacsony valószínűségű, de magas potenciális hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt, az értékteremtési folyamatot, a MOL-csoport egy kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított. Jelenleg ezek integrálásán dolgozunk annak érdekében, hogy elfogadható határok közé szorítsuk a kritikus üzleti folyamatok helyreállításhoz szükséges időt.

A TCFD közzételt a Fenntarthatósági Jelentés tartalmazza.

3.        A 2024-ES ÉV PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA

 

	Milliárd forint			Millió dollár
Pénzügyi összefoglaló	2024. év	2023. év	Vált. %	2024. év	2023. év	Vált. %
Értékesítés nettó árbevétele	9.178,7	8.908,5	3	25.127	25.217	0
EBITDA	1.091,3	1.149,3	-5	2.992	3.235	-8
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	1.091,3	1.123,7	-3	2.992	3.162	-5
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2)	1.121,7	1.098,4	2	3.073	3.093	-1
Üzleti eredmény	584,9	677,6	-14	1.615	1.898	-15
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	603,8	722,8	-16	1.663	2.026	-18
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2)	634,2	697,5	-9	1.744	1.957	-11
Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-)	-66,9	12,5	n.a.	-181	36	n.a.
Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből	368,2	530,4	-31	1.023	1.484	-31
Működési cash flow a működőtőke változása előtt	914,6	667,3	37	2.488	1.842	35
Működési cash flow	820,5	754,0	9	2.218	2.138	4
EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY
EPS (forint)	496,2	715,4	-31	1,38	2,00	-31
ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK
Egyszerűsített Nettó adósság/EBITDA	0,74	0,59	n.a.
Nettó eladósodottság (gearing) (4)	14,9%	14,0%	n.a.

 

FŐBB PÉNZÜGYI ADATOK DIVIZIONÁLIS BONTÁSBAN

	Milliárd forint			Millió dollár
Értékesítés nettó árbevétele(3) (6)	2024. év	2023. év	Vált. %	2024. év	2023. év	Vált. %
Upstream	685,4	723,9	-5	1.871	2.043	-8
Downstream	7.155,1	7.210,7	-1	19.578	20.410	-4
Gáz Midstream	127,3	141,5	-10	348	400	-13
Fogyasztói szolgáltatások (13)	3.741,2	3.634,8	3	10.240	10.295	-1
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	428,6	192,1	123	1.182	543	118
Központ és egyéb	436,4	316,8	38	1.187	898	32
Értékesítés nettó árbevétele összesen	12.573,9	12.219,8	3	34.406	34.589	-1
Szegmensek közötti átadás(7)	-3.395,2	-3.311,3	3	-9.279	-9.372	-1
Külső értékesítés nettó árbevétele folytatólagos tevékenységből	9.178,7	8.908,5	3	25.127	25.217	0
Külső értékesítés nettó árbevétele megszűnő tevékenységből	0,0	0,0	n.a.	0	0	n.a.
Külső értékesítés nettó árbevétele összesen(6)	9.178,7	8.908,5	3	25.127	25.217	0

 

 

	Milliárd forint			Millió dollár
EBITDA	2024. év	2023. év	Vált. %	2024. év	2023. év	Vált. %
Upstream	402,1	365,5	10	1.099	1.026	7
Downstream	427,4	490,2	-13	1.171	1.375	-15
Gáz Midstream	89,0	93,8	-5	244	265	-8
Fogyasztói szolgáltatások(13)	271,0	244,8	11	743	695	7
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	-20,3	13,2	n.a.	-52	37	n.a.
Központ és egyéb	-68,0	-73,2	-7	-185	-209	-11
Szegmensek közötti átadás(7)	-9,9	15,0	n.a.	-29	46	n.a.
EBITDA összesen folytatólagos tevékenységből	1.091,3	1.149,3	-5	2.992	3.235	-8
EBITDA összesen megszűnő tevékenységből	-40,7	-2,5	n.a.	-111	-8	n.a.
EBITDA összesen	1.050,6	1.146,8	-8	2.881	3.227	-11
Értékcsökkenés	2024. év	2023. év	Vált. %	2024. év	2023. év	Vált. %
Upstream	170,3	126,8	34	462	358	29
Downstream	180,3	161,1	12	491	457	7
Gáz Midstream	16,6	17,4	-4	46	49	-8
Fogyasztói szolgáltatások(13)	77,3	122,8	-37	210	349	-40
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	13,1	1,5	776	36	4	755
Központ és egyéb	50,2	43,0	17	137	122	13
Szegmensek közötti átadás(7)	-1,4	-1,0	46	-5	-2	182
Értékcsökkenés folytatólagos tevékenységből	506,4	471,7	7	1.377	1.337	3
Értékcsökkenés megszűnő tevékenységből	0,0	0,0	n.a.	0	0	n.a.
Értékcsökkenés összesen	506,4	471,7	7	1.377	1.337	3
Üzleti eredmény	2024. év	2023. év	Vált. %	2024. év	2023. év	Vált. %
Upstream	231,8	238,7	-3	638	667	-4
Downstream	247,0	329,1	-25	681	919	-26
Gáz Midstream	72,4	76,4	-5	199	216	-8
Fogyasztói szolgáltatások(13)	193,8	122,0	59	532	346	54
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	-33,4	11,7	n.a.	-88	33	n.a.
Központ és egyéb	-118,3	-116,2	2	-323	-331	-3
Szegmensek közötti átadás(7)	-8,5	15,9	n.a.	-24	49	n.a.
Üzleti eredmény folytatólagos tevékenységből	584,9	677,6	-14	1.615	1.898	-15
Üzleti eredmény megszűnő tevékenységből	-40,7	-2,5	n.a.	-111	-8	n.a.
Üzleti eredmény összesen	544,2	675,1	-19	1.504	1.891	-20

 

 

 

	Milliárd forint			Millió dollár
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	2024. év	2023. év	Vált. %	2024. év	2023. év	Vált. %
Upstream	402,1	339,9	18	1.099	953	15
Downstream	427,4	490,2	-13	1.171	1.375	-15
Downstream újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-ja(2)	463,4	472,4	-2	1.267	1.328	-5
Gáz Midstream	89,0	93,8	-5	244	265	-8
Fogyasztói szolgáltatások(13)	271,0	244,8	11	743	695	7
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	-20,3	13,2	n.a.	-52	37	n.a.
Központ és egyéb	-68,0	-73,2	-7	-185	-209	-11
Szegmensek közötti átadás(7)	-9,9	15,0	n.a.	-29	46	n.a.
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(2) (10)	1.121,7	1.098,4	2	3.073	3.093	-1
EBITDA spec. tételek nélkül folytatólagos tevékenység	1.091,3	1.123,7	-3	2.992	3.162	-5
EBITDA spec. tételek nélkül megszűnő tevékenység	-40,7	-2,5	n.a.	-111	-8	n.a.
EBITDA spec. tételek nélkül összesen	1.050,6	1.121,2	-6	2.881	3.154	-9
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül	2024. év	2023. év	Vált. %	2024. év	2023. év	Vált. %
Upstream	250,8	216,8	16	686	605	13
Downstream	247,0	329,1	-25	681	919	-26
Gáz Midstream	72,4	76,4	-5	199	216	-8
Fogyasztói szolgáltatások(13)	193,8	183,3	6	532	521	2
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	-33,4	11,7	n.a.	-88	33	n.a.
Központ és egyéb	-118,3	-110,4	7	-323	-315	3
Szegmensek közötti átadás(7)	-8,5	15,9	n.a.	-24	48	n.a.
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül folytatólagos tevékenységből	603,8	722,8	-16	1.663	2.026	-18
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül megszűnő tevékenységből	-40,7	-2,5	n.a.	-111	-8	n.a.
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül összesen	563,1	720,3	-22	1.552	2.018	-23

Beruházások és befektetések	2024. év	2023. év	Vált. %	2024. év	2023. év	Vált. %
Upstream	115,8	129,6	-11	316	367	-14
Downstream	316,0	223,0	42	860	634	36
Gáz Midstream	17,8	12,4	44	47	35	34
Fogyasztói szolgáltatások(13)	62,8	181,3	-65	169	525	-68
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások	34,1	22,1	54	93	63	48
Központ és egyéb	85,9	53,4	61	227	152	50
Szegmensek közötti átadás(7)	-2,4	-3,0	-20	-7	-9	-22
Beruházások és befektetések összesen	630,0	618,7	2	1.705	1.767	-3

 A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

 

3.1                 A 2024-ES ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

2024-ben a MOL 1.121,7 milliárd forintos (3.073 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-t ért el, ami forintban kifejezve 2%-kal magasabb, mint az előző évben, és meghaladja a 3 milliárd dollár körüli tőkepiaci iránymutatást. A működési cash flow-t 195,6 milliárd forint (540 millió dollár) összegű társasági adó befizetés és a működőtőke 94,1 milliárd forintos (270 millió dolláros) növekedése terhelte; ennek megfelelően a működőtőke változása utáni működési cash flow 820,5 milliárd forintot (2.218 millió dollárt) ért el 2024-ben.

Legfőbb pénzügyi eredmények

•         Az Upstream szegmens speciális tételek nélküli EBITDA-ja 2024-ben elérte a 402,1 milliárd forintot (1.099 millió dollárt), ami forintban kifejezve 18%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, mivel a kitermelési volumen nőtt, és a magyarországi bányajáradék kifizetések csökkentek a termelési kvóták teljesülése következményeként.

•         A Downstream 2024-ben 463,4 milliárd forint (1,267 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA ért el, ami 2%-kal alacsonyabb az előző évi teljesítménynél. A makrokörnyezet negatívan hatott a finomítás eredményére a 2024-ben jelentősen gyengülő finomítói árréssel, amit részben ellensúlyozott a magasabb értékesítés hatása. Az iparágban folytatódó romló tendencia miatt a petrolkémiai szegmens negatívan járult hozzá a újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-hoz.

•         A Fogyasztói szolgáltatások EBITDA-ja 11%-kal nőtt 2024-en, és elérte a 271,0 milliárd forintot (743 millió USD), ami a nem üzemanyag-értékesítések által vezérelt szerves növekedés és a 2023 közepén lezárt szlovéniai akvizíció kombinációjának köszönhető.

•         A Gáz Midstream 2024-ben 89,0 milliárd forint (244 millió USD) EBITDA-t ért el, ami 5%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest, a növekvő transzmissziós kereslet és a szabályozott tarifák változásai miatt.

•         A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások 2024-től különálló szegmensként kerül kimutatásra, és 20,3 milliárd forint (-52 millió USD) negatív EBITDA-t jelentett a teljes évre vonatkozóan a szegmensen belüli tevékenységek kezdeti szakasza és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) felfutása miatt, ami többletkiadásokat eredményezett.

•         A teljes CAPEX-ráfordítás elérte a 630,0 milliárd forintot (1.705 millió dollár), ami 2%-os növekedést jelent az előző évhez képest annak ellenére, hogy 2024-ben kevesebb akvizíció történt, mint 2023-ban. Az organikus CAPEX-et tekintve a 2024-es érték 21%-kal magasabb, 603,5 milliárd forint (1 636 millió USD) volt, mint 2023-ban, ami elsősorban az év során a magasabb fenntartási célú CAPEX-et eredményező nagyleállásoknak köszönhető.

•         Az eladósodottság nettó adósság/EBITDA alapon 2024 végére enyhén, 0,74x-re emelkedett az egy évvel korábbi 0,59x-ről, de a menedzsment 1,0x-os előrejelzési küszöbértéke alatt maradt.

Legfőbb működési eredmények

•         Az éves olaj- és gáztermelés 2024-ben elérte a 93,8 ezer hordó egyenérték/nap szintet, ami jóval meghaladja a ~90 egyenérték/nap éves iránymutatást (amely 2024 novemberében 92-94 egyenérték/napra módosult). Magyarországon jelentősen nőtt a termelés, Kazahsztánban pedig 2023 decemberében indult a kitermelés, ami jelentősen növelte a Csoport termelését 2024-ben.

•         A Fogyasztói Szolgáltatások hálózata 2024 végére 2.330 töltőállomásra csökkent, ami 4%-os csökkenés az előző évhez képest. Folytatódott a nem üzemanyag-koncepció bővítése, a teljes árrés 36,8%-át 2024-ben a nem üzemanyag termékek és szolgáltatások értékesítéséből származó árrés adja, ami 2,5 százalékpontos növekedést jelent.

•         A Downstream üzletágban jelentősen nőttek az organikus beruházások, mivel az év során számos élettartam-hosszabbítási projekt fejeződött be, és 2024 tavaszán a poliol-komplexumot is felavatásra került.

•         A MOL folytatja a zöld átállást:

o    66 MWp teljesítményű fotovoltaikus erőmű került megvásárlásra Közép-Magyarországon, amely hozzájárul a megújuló energiaforrások növekvő részarányához a MOL energiamixében.

o    Szeptemberben megkezdődött a termelés a 10 MW-os elektrolízisegységben Százhalombattán, amely várhatóan 1.600 tonna zöld hidrogént használ majd fel a Duna-finomítóban.

o    Megkezdődött a magyarországi 40 ktpa kapacitású kémiai újrahasznosító egység tervezési fázisa.

•         A kiemelt pénzügyi és üzleti adatok és historikus pénzügyi kimutatások elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.

3.2                 VÁLLALATI STRATÉGIA

A MOL-csoport az iparág egyik első szereplője volt, amely szembenézett a változó környezettel, és nyilvánosságra hozta a tervét a leginkább megfelelő megoldásról. A 2016-ban közzétett 2030-as stratégia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság követelményeinek kielégítésére irányuló kiegyensúlyozott átmenetre összpontosított, ugyanakkor foglalkozott azzal is, hogy a hagyományos fosszilis alapú gazdaság hogyan tud alkalmazkodni, és milyen szerepet játszhat a MOL-csoport ebben a változásban. Ez az irány már kétszer is megerősítésre került, először 2021-ben, majd legutóbb 2024 márciusában a „Shape Tomorrow” stratégiában.

„Shape Tomorrow” stratégia

A COVID-19 világjárvány és az azóta bekövetkezett geopolitikai válságok tanulságait levonva a vállalat világosabb, 2030-ig tartó átmenetet vázolt fel, amelynek végső célja a nettó klímasemlegesség elérése 2050-re. Ezt az átmenetet a közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságok viszonylag erőteljes bővülése, valamint a MOL azon törekvése támasztja alá, hogy fenntartsa vagy bővítse jelenlétét az alapvető nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacokon, ami elegendő pénzügyi és időhorizontot biztosít ahhoz, hogy megkezdje ambiciózus átállási programját.

Az átállás terén a MOL aktualizált stratégiája ambiciózus célokat tűzött ki, és a Scope 1 és 2 kibocsátások abszolút értékének 25%-os csökkentését tűzte ki célul 2030-ra 2019-hez képest. A Scope 3 körbe tartozó kibocsátások tekintetében a MOL elismeri, hogy a fejlődés nagy része a fosszilis tüzelőanyagok iránti regionális kereslet alakulására épül, és így kevésbé áll a vállalat ellenőrzése alatt, mint az első két hatókörbe tartozó kibocsátások. Ennek ellenére a 3. hatókörbe tartozó kibocsátások abszolút értékének 5%-os csökkentését tűzték ki célul 2030-ra.

A MOL azt is elismeri, hogy a zöld átmenet tőkeigényes lesz, és a MOL-nak nem csupán a hagyományos olaj- és gázipari szakterületeket kell meghaladnia, hanem a tőkeallokációt is új alapokra kell helyeznie. Ezért 2025-2030 között a MOL CAPEX költségvetésének kb. 30-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezésekre fogja fordítani. Fontos azonban megjegyezni, hogy a MOL továbbra is konzervatív marad a megtérülési küszöbértékek tekintetében és úgy általában a CAPEX költségvetésével kapcsolatban is, és arra számít, hogy az organikus beruházások 2025-2030-ban reálértéken átlagosan 1,9 milliárd dollárt tesznek ki, ami egy kicsivel magasabb, mint a 2018-2023-közötti 1,8 milliárd dolláros átlag. Ez lehetővé teszi a MOL számára, hogy stabil mérleget tartson fenn, és elegendő forrást különítsen el az esetleges akvizíciók és a versenyképes részvényesi javadalmazás finanszírozására.

A szegmensek hozzájárulása a stratégiához

Mivel a MOL Downstream szegmensét érinti a legtöbb átállással kapcsolatos kihívás, a legösszetettebb és legmesszebb menő projektek már több mint egy évtizede folyamatban vannak. A petrolkémia irányába történő elmozduláson túl a körforgás, a bioüzemanyagok, a zöld hidrogén és a biogáz is a fókuszterületek közé tartoznak. Emellett a villamosítás és a megújuló energia felé való elmozdulás is fontos pillére a stratégiának. Az ilyen mélyreható átalakulás folytatása mellett azonban a MOL továbbra is elkötelezett a kőolaj ellátási útvonalak diverzifikálása és az energiabiztonság erősítése mellett.

A MOL 2023-ban, a magyarországi hulladékgazdálkodási koncesszió üzemeltetésének megkezdésekor hozta létre a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások operációjának kereteit. Jelentős lépés volt a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése, amely 2024 folyamán sikeresen felfutott, és jelenleg naponta több mint 6 millió visszavitt műanyag vagy üveg csomagolást kezel. 2030-ra a MOL hulladékgazdálkodási részlege 1,5 millió tonna hulladékalapú alapanyagot kíván szállítani a magyar iparnak, beleértve a saját Downstream tevékenységét is.

A MOL 2023. évi belépése a hulladékgazdálkodási üzletágba nem kevesebbet céloz, mint a magyarországi hulladékgyűjtés és -hasznosítás átalakítását, valamint az uniós irányelvekhez igazodva a körforgásos gazdaság koncepciójának támogatását. A MOL 2023-ban már nagy lépést tett e célok elérése felé a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetésének előkészítésével, amely 2024-től két hullámban indul. A MOL hulladékgazdálkodási ága 2030-ra 1,5 millió tonna hulladékalapú alapanyagot kíván biztosítani a magyar ipar számára, ezen belül a MOL downstream üzletága számára is.

A MOL fogyasztói szolgáltatások szegmense folytatja fejlődését digitális kiskereskedővé és integrált mobilitási szolgáltatóvá. A hangsúlyt a többcélú töltőállomások fejlesztésére, az ügyfélközpontú működés fokozására és a mobilitási megoldások regionális vezetőjévé válásra helyezi. Miután a szegmens már 2023-ban majdnem elérte a 2025-re kitűzött 700 millió dolláros EBITDA-célt, új ambíciót tűzött ki: 2030-ra 1 milliárd dolláros EBITDA elérését.

 

Az Upstream szegmens továbbra is kulcsfontosságú pénztermelője a MOL-csoportnak, mivel a várható napi átlagos termelés meghaladja a 90 000 hordó olajegyenértéket (boe), a közvetlen termelési költségek pedig 2025 és 2030 között 6-8 USD/boe értékűek lesznek. A közép- és kelet-közép-európai régióban az erőfeszítések a termelés optimalizálására, az infrastruktúra fejlesztésére és a szénhidrogén-kihozatal javítására összpontosítanak a termelés fenntartása és a regionális energiabiztonság támogatása érdekében. Ugyanakkor a MOL prioritásként kezeli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, beleértve a geotermikus energiát, a lítium-kitermelést, a metánkibocsátás csökkentését és a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást (CCUS). Nemzetközi portfóliójában a MOL folytatja az aktív portfóliókezelést, a döntéseket a megtérülési mutatók és a piacra jutási idő szempontjai vezérlik. E stratégiai kezdeményezések révén a MOL-csoport megerősíti vezető szerepét az energetikai átmenetben, miközben biztosítja a pénzügyi rugalmasságot és a hosszú távú növekedést.

3.2.1            Szcenárió alapú elemzés

A 2024 márciusában megjelent Shape Tomorrow stratégiafrissítés a külső környezet részletes elemzésén alapul, feltárva az általános makrogazdasági viszonyok, az olaj- és gázipar, valamint a kapcsolódó piacok fő trendjeit és irányait, amelyek nagy hatással bírhatnak – vagy potenciálisan nagy hatással bírhatnak – a MOL működésére. Ezen piacok elemzése alapján a MOL számszerű előrejelzéseket készít a legfontosabb makrogazdasági és iparág-specifikus paraméterekről E három fogatókönyv a következő: ’lassú átmenet’, ’folyamatos átmenet’ és ’karbonsemlegesség’. A zöldenergia-átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia túlnyomórészt a ’folyamatos átmenet’ forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv valamelyike megvalósulna, az leginkább a Shape Tomorrow Stratégiában előirányzott beruházások ütemezését érintené, nem pedig magukat a stratégiai irányokat.

A MOL-csoport egy “Premissza Bizottságot” hozott létre, melynek a fő üzletágak és funkcionális területek képviselői a tagjai. A bizottság feladata a különböző szcenáriók készítésekor használt legfontosabb mutatószámok és feltételezések folyamatos nyomon követése és aktualizálása a külső környezet változásaival összhangban. Ezáltal a vállalat alkalmassá válik arra, hogy időben érzékelje, ha a külső tényezők alapján a választott szcenárió egy új szakaszába kerültünk, vagy ha esetleg már egy teljesen másik szcenárió érvényes, és ezáltal lehetősége nyílik a felsővezetésnek arra, hogy újraértékelje és szükség esetén megváltoztassa a terveket. A premisszákban bekövetkező változások a felsővezetés és az igazgatóság automatikus értesítését vonják maguk után és ezáltal a stratégia megváltozását is maguk után vonhatják. A stratégiában végrehajtott bármilyen változás feltétele azonban az igazgatóság jóváhagyása.

3.3 UPSTREAM

Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban)	2024. év	2023. év	Vált. %
EBITDA	402,1	365,5	10
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	402,1	339,9	18
Üzleti eredmény	231,8	238,7	-3
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	250,8	216,8	16
Beruházások és befektetések (organikus)	113,2	129,2	-12
amiből kutatási CAPEX	17,0	11,5	48
Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap)	2024. év	2023. év	Vált. %
Kőolajtermelés	39,8	38,1	4
Magyarország	11,5	10,0	15
Horvátország	9,3	9,7	-4
Irak Kurdisztáni Régiója	4,0	2,2	82
Pakisztán	0,5	0,5	0
Azerbajdzsán	12,7	13,9	-9
Egyéb Nemzetközi	1,7	1,9	-11
Földgáztermelés	37,0	37,7	-2
Magyarország	21,6	21,3	1
Horvátország	11,3	11,9	-5
amiből off-shore	2,8	3,4	-18
Pakisztán	3,9	4,5	-13
Egyéb Nemzetközi	0,2	0,1	100
Kondenzátum(5)	4,2	4,5	-7
Magyarország	2,7	2,7	0
Horvátország	0,7	0,8	-13
Pakisztán	0,8	1,0	-20
Teljeskörűen konszolidált vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése	81,0	80,4	1
Oroszország (Baitex)	3,5	3,8	-8
Kazahsztán	2,7	0,0	n,a,
Magyarország	0,4	0,0	n,a,
Irak Kurdisztáni Régiója (Pearl Petroleum)	6,3	6,2	2
Társult és közös vezetésű vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése	12,9	10,0	29
Csoportszintű átlagos napi szénhidrogén termelés	93,8	90,4	4
Főbb külső makró tényezők	2024. év	2023. év	Vált. %
Brent (USD/bbl)	80,8	82,6	-2
TTF havi határidős gázár(EUR/MWH)	63,7	75,6	-16
Realizált szénhidrogén árak	2024. év	2023. év	Vált. %
Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl)	71,6	76,8	-7
Átlagos realizált gáz ár (USD/boe)	51,4	61,2	-16
Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe)	63,2	70,1	-10
Fajlagos költség	2024. év	2023. év	Vált. %
Teljeskörűen konszolidált vállalatok szénhidrogén-termelésének fajlagos költsége (USD/boe)	6,7	6,6	2
Társult és közös vezetésű vállaltok szénhidrogén termelésének fajlagos költsége (USD/boe)	3,5	2,3	52
Csoportszintű szénhidrogén-termelés fajlagos költsége (USD/boe)	6,2	6,0	3

 

 

Beruházások
2024.év	Magyar-ország	Horvát-ország	Kurdisztán	Pakisztán	Azerbajdzsán	Egyéb	Összesen 2024. év	Összesen 2023. év
(HUF, Mrd)
Kutatás	9,2	5,2	0,0	0,7	1,9	0,0	17,0	11,5
Fejlesztés	14,2	14,2	0,0	1,4	42,0	3,9	75,6	94,8
Egyéb	6,3	11,1	1,6	0,3	1,4	0,0	20,6	22,9
Akvizíció	0,0	2,5	0,0	0,0	0,0	0,0	2,5	0,4
Összesen	29,6	33,0	1,5	2,3	45,3	3,9	115,8
2023. év	34,5	32,9	6,4	(0,5)	50,6	5,7		129,6

 

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap), Fajlagos költség (USD/boe), Realizált szénhidrogén árak, Bruttó szénhidrogén készletek alakulása (SPE szerint): Bizonyított készlet (1P), Bizonyított és valószínű készlet (2P), Felmerült költségek (Millió forint), Eredmény (Millió forint), Kutatási és termelési kutak.