.

  

 

 

 

MOL Group

Éves Jelentés

2023

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT.

vezetés beszámolója és elemzése

2023. december 31.

Budapest, 2024. március 21.

 

 

 

 

A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A 2023. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZETRŐL, VALAMINT A MŰKÖDÉS EREDMÉNYEIRŐL

 

 

 

 

1.        GAZDASÁGI ÉS IPARÁGI MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET

Gazdasági környezet

A globális kibocsátás reziliens maradt 2023-ban, annak ellenére, hogy a 3,1%-os éves reál GDP növekedési ütem továbbra is elmarad a 3,8%-os hosszabb távú, 2000-2019-es időszaki átlagtól.[1] A csökkenő reáljövedelmek, a monetáris kondíciók gyors és széleskörű szigorítása, valamint a fiskális transzferek fokozatos kivezetése a fejlett gazdaságokban egy ennél komolyabb világgazdasági lassulást vetített előre még az év elején. Ezzel szemben az infláció a vártnál gyorsabban csökkent, az energiaválság hatásának tompítására hozott kormányzati intézkedések pedig mérsékelni tudták a háztartások jövedelemcsökkenését és a gazdasági aktivitás lassulását. Ennek ellenére az egyes országok nagyon eltérő módon teljesítettek. Az Egyesült Államokban és számos feltörekvő piacgazdaságban a vártnál erősebb lett a növekedés, míg az európai országok többségében érezhető lassulás volt tapasztalható. Kína gazdasága 2023-ban 5,2%-kal nőtt, kismértékben felülteljesítve a kormány által várt éves célkitűzést, de a tavalyi gazdasági fellendülés a vártnál sokkal törékenyebb volt, az ingatlanválság elmélyülése, a növekvő deflációs kockázatok és a visszafogott belső kereslet miatt.

Az összességében a vártnál kedvezőbb gazdasági környezetből az euróövezet nem tudott profitálni a tartósan magasabb energiaárak, a szigorúbb monetáris kondíciók, a hosszú távú átlagot messze alulmúló fogyasztói bizalom és a gyengébb külső kereslet miatt. A globális kereskedelem bővülése tavaly volt a leggyengébb az elmúlt 50 évben, a recessziós éveket leszámítva, elsősorban azért, mert elmaradt a kínai zéró Covid-politika utáni újranyitástól várt exportnövekedés. Az európai országokon belül is alulteljesített Németország, mivel a gazdaság erősen függ a feldolgozóipartól és a külső keresletalakulásától. Ennek eredményeként, a világjárvány évei utáni erőteljes bővülést követően, az euróövezetben és az EU-ban is csak 0,5%-kal nőtt a GDP 2023-ban.[2] A gazdasági lassulás az energia-intenzív iparágakat érintette leginkább, amelyek egyébként is versenyhátrányba kerültek a strukturálisan magasabb energia- és alapanyagárak miatt.

A közép-kelet-európai (KKE) országok is a várakozások alatt teljesítettek, elsősorban a németországi recesszió miatt. Bár a Németországba irányuló export aránya az elmúlt két évtizedben csökkent, továbbra is Németország a régió fő kereskedelmi partnere. Ráadásul, ahol volt is növekedés, annak a szerkezete kevésbé volt egészséges, mert sok országban az import visszaesése jelentős tényező volt, amiben a gyenge belső kereslet mellett a tavalyi energiaválságot követő készletfelhalmozás magas importtartalmából adódó bázishatás is szerepet játszott. Az energiahelyzet tavaly óta érdemben javult, csökkent a gázfüggőség és diverzifikáltabb lett az energia ellátás.

A magyar gazdaság a 2022. második félévi és 2023. első negyedévi jelentős visszaesést követően alapvetően stagnált, ami 2023-ban 0,8%-os recessziót[3] eredményezett az előző év azonos időszakához képest. A negatív gazdasági teljesítmény leginkább a magas infláció, a szigorúbb fiskális és monetáris politika, valamint a gyenge külső kereslet eredménye. A belföldi kereslet visszaesését Magyarország esetében is részben ellensúlyozta a nettó export pozitív hatása, mivel az áruk és szolgáltatások importja az exportnál nagyobb ütemben esett vissza tavaly.

Olaj-és gázpiaci fejlemények

A szeptemberi és október eleji rövid időszaktól eltekintve, amikor a Dated Brent kőolaj hordónkénti ára 90 dollár fölé emelkedett, az európai benchmark egy viszonylag szűk, 70-90 USD/hordó sávban mozgott 2023-ban. Az éves átlagos ár 82,6 USD/hordó volt, ami 18%-kal volt alacsonyabb a 2022-es, 101,3 USD/hordó átlagárnál. Az olajárak volatilitásának mérséklődése azért figyelemre méltó, mert a piacoknak alkalmazkodniuk kellett a nemzetközi olajkereskedelem újrarendeződéséhez, az oroszországi szállítások tartósan EU-n kívülre való átirányításához, az OPEC+ kartell aktivitásának erősödéséhez, mely több, piaci meglepetést is okozott; az év végén pedig a geopolitikai feszültségek fokozódásához a Közel-Keleten, az izraeli-Hamász háború kitörésével, és a vörös-tengeri hajózás húszi támadásokat követő akadozásával. Az olajpiac azért maradhatott nyugodt, mert a geopolitikai konfliktusok tovább terjedésétől és a fizikai kínálatkieséstől való félelmeket több mint ellensúlyozták az olajkereslettel kapcsolatos makrogazdasági aggodalmak, és a vártnál nagyobb kitermelés az OPEC-en kívüli országokban, élen az Egyesült Államokkal. Lefelé húzta a globális olajkeresletet tavaly, hogy a nagyobb gazdaságokban a gazdasági kibocsátás elmaradt a potenciálistól –a lassulás több mint feléért Európa volt a felelős. A szigorú monetáris politika és a csökkenő reáljövedelmek hatását hamar megérezte a reálgazdaság, miközben a petrolkémiai kibocsátás egyre inkább Kínába tolódott, aláásva a kereslet visszapattanását máshol. Ez különösen igaz volt Európára, ahol elhúzódott a recesszió a feldolgozóiparban és az energia-intenzív iparágakban.

1. ábra: Kőolaj, földgáz és szénárak (USD/MWh, 2021-2023, Bloomberg adatbázis)

 

Az európai földgázárak folyamatos normalizálódása még szembetűnőbb volt tavaly. Európa legnagyobb gázkereskedelmi központjának benchmarkja, a holland TTF (Title Transfer Facility) átlagára a 2022-es átlagos 130,9 EUR/MWh-ról, 2023-ra 41,3 EUR/MWh-ra esett (-68%). A folyamatos korrekció ellenére, az európai gázárak továbbra is erősen reagáltak minden kínálatoldali hírre, ami a piaci egyensúly törékenységét jelzi, a magas készletszintek, az alacsonyabb ipari gázigény és a melegebb hőmérséklet ellenére. Az alternatív beszerzési útvonalak rugalmatlansága miatt az orosz csővezetékes szállítások kiesése rövidtávon korábban nem látott keresleti oldali alkalmazkodást váltott ki. Az európai gázigény több mint 100 milliárd köbméterrel esett vissza az elmúlt két évben, 1995 óta a legalacsonyabb szintre. A 2022-es 13%-os (~70 Mrd m3) visszaesést követően a gázfogyasztás további 7%-ot (~30 Mrd m3) esett 2023-ban. A fogyasztáscsökkenés széleskörű volt, minden ágazat hozzájárult, de a szerkezete nagyon más volt a két évben. 2022-től eltérően, a 2023-as keresletcsökkenésért döntően az áramtermelés volt a felelős, a megújuló energiaforrások gyors bővülése, és a francia nukleáris erőművek visszaállása csökkentette a gáztüzelésű erőművek keresletét tavaly. Az enyhe téli időjárás és a tudatosabb lakossági/vállalati fogyasztás kis mértékben még tovább mérsékelte a fűtési keresletet tavaly, 2022-höz képest. A 2022-ben a legmeredekebb visszaesést elszenvedő ipari kereslet 2023 második felében kezdett fokozatosan talpra állni, az energiaárak érezhető mérséklődésével párhuzamosan, ami lehetővé tette a kapacitás-kihasználtság újbóli növelését, beleértve az energia-intenzív iparágakat is.

Downstream

Bár az európai kőolajfeldolgozás volumene magasabb lett a vártnál 2023-ban, a tavalyi év összességében megközelítette a 2022-es szintet, a globális finomítói termelés viszont érdemben bővülni tudott, visszatért a járvány előtti, 2019-es szintre, az új kínai és közel-keleti kapacitások vezetésével. A marzsok ugyan elmaradnak a 2022-es extrém csúcsoktól, de egészséges szinteken zártak, ami a robusztus benzinkeresletnek és a továbbra is erős dízel finomítási árréseknek volt köszönhető tavaly. A dízelhiány globális jelenség, a készletek jóval az ötéves átlag alatt vannak a legtöbb régióban, beleértve az Egyesült Államokat, az európai ARA kikötőket és Szingapúrt is, amit elsősorban az OPEC+ megemelt kőolajtermelés-visszafogása magyaráz, mert a közel-keleti kőolajfajtáknak jellemzően nagyobb a közepes desztillátum kihozatala. Európában az orosz nyersolajhoz való hozzáférés elvesztése, és emiatt a könnyebb amerikai és északi-tengeri kőolaj fajták feldolgozásának növekedése is korlátozza a dízel kihozatalt, az erős árrés ellenére.

Az európai petrolkémiai piacon „tökéletes vihar” tombolt tavaly, minden fontosabb piacbefolyásoló tényező – mint a termelési költségek tartós megemelkedése, a kereslet összeomlása, és az erősödő importnyomás a globális többletkapacitás miatt –  lefelé húzta az árakat és a marzsokat. 2023-ban Kína több mint 20 nagyobb petrolkémiai beruházást adott át, amivel 25%-ra növelte globális részesedését a kínálati oldalon, még ha ezek kapacitáskihasználtsága 2023-ban még felfutóban volt. Az európai eszközök versenyképességének csökkenésére ráerősített az Egyesült Államok Inflációcsökkentési Törvénye (Inflation Reduction Act – IRA) is, ami mérsékelte az amerikai szereplők működési költségeit, és az USA-n kívüli termelőket is beruházásaik áthelyezésére ösztönözte, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság kidolgozott egy, az európai Zöld Megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet (Green Deal Industrial Plan) a megnövekedett amerikai támogatások ellensúlyozására, és a tömeges relokáció megakadályozására.

Külső tényezők (éves átlag)	2023. év	2022. év	Vált. %
Brent (USD/hordó)	82,6	101,3	-18
Ural Blend (USD/hordó)(15)	64,3	75,1	-14
Brent Ural spread (USD/hordó)(5)	-19,2	-24,9	-23
TTF month ahead gáz ár (EUR/MWh)	41,3	130,9	-68
95-ös ólmozatlan benzin 10 ppm (USD/t)(11)	856,4	1.004,6	-15
Gázolaj – ULSD 10 ppm (USD/t)(11)	828,9	1.054,7	-21
Vegyipari benzin (USD/t)(12)	602,9	722,5	-17
Fűtőolaj 3,5  (USD/t)(12)	427,4	457,2	-6
Crack spread – ólmozatlan benzin (USD/t)(11)	231,2	238,1	-3
Crack spread – gázolaj (USD/t)(11)	203,7	288,3	-29
Crack spread – vegyipari benzin (USD/t)(12)	-22,3	-44	-49
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/t)(12)	-197,7	-309,3	-36
Crack spread – prémium ólmozatlan benzin (USD/hordó)(11)	20,2	19,3	5
Crack spread – gázolaj (USD/hordó)(11)	28,6	40,3	-29
Crack spread – vegyipari benzin (USD/hordó)(12)	-14,9	-20,1	-26
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/hordó)(12)	-15,1	-29,1	-48
Csoportszintű finomítói árrés FRISSÍTETT (USD/hordó) (10)	9	8,4	n.a.
Komplex finomítói árrés (MOL + Slovnaft) FRISSÍTETT (USD/hordó) (10)	9,3	8,9	n.a.
Etilén (EUR/t)	1.205,8	1.412,7	-15
Butadién-vegyipari benzin spread (EUR/t)	291,8	567,7	-49
Csoportszintű integrált petrolkémiai árrés (EUR/t) (9)	285,8	480,9	-41
Új csoportszintű petrolkémiai árrés (EUR/t)	143,5	242,4	-41
HUF/USD átlag	353,3	373,1	-5
HUF/EUR átlag	382	391,3	-2
HUF/HRK átlag	5,01	1,64	na
HRK/USD átlag	3,43	0,35	na
3 havi USD LIBOR (%)	14,3	9,97	na
3 havi EURIBOR (%)	82,6	101,3	-18
3 havi BUBOR (%)	64,3	75,1	-14
Külső tényezők (év végi záró)	2023. év	2022. év	Vált. %
Brent záró (USD/bbl)	77,6	81,3	6
HUF/USD záró	63,8	48,5	15
HUF/EUR záró	346,4	375,7	8
HUF/HRK záró	382,8	400,3	8
HRK/USD záró	2.826	2.602	7
MOL részvény záró (HUF)	77,6	81,3	3

 

* A frissített módszertan tartalmazza a vásárolt energiát (a földgázhoz való fokozott illeszkedéssel) és a CO2-költségeket

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

A Külső környezetre vonatkozó historikus adatok elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.

2.        INTEGRÁLT TÁRSASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER

 

A MOL Csoport magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelés és a kockázatok elfogadható határokon belül tartása iránt.

A MOL Csoport kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL Csoport társaság-irányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer (ERM), mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Csoport stratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és nyomon követését, a Csoport egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.

A felső vezetői testületek, beleértve az Igazgatóság és annak bizottságai számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legnagyobb kockázatok és az átfogó kockázati profil felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásnak és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.

A Csoport pénzügyi, működési és stratégiai kockázatokkal nézz szembe, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat.

Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja
Piaci és pénzügyi kockázatok
Árupiaci árkockázat	MOL-csoport mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A fő kockázat  a Csoport hosszú pozíciójából adódik a nyersolaj, a finomítói marzs és a petchem marzs tekintetében	·     ·   Integrált üzleti modell működtetése
		·     ·   Folyamatos monitoring
		·     ·   Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint.
Deviza árfolyamkockázat (FX)	A Csoport devizakitettséggel rendelkezik a pénzbeáramlások és kiáramlások, befektetések, adósságok devizaösszetételének eltérése miatt.	·     ·   Az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk.
Kamatláb kockázat (IR)	A MOL-csoport adósságállománya változó kamatozású és fix kamatozású instrumentumokból áll. A változó kamatozású adósságok kamatlábváltozásoknak vannak kitéve.	·     ·   Folyamatos monitoring
		·     ·   A finanszírozási portfólió megfelelő keveréke
		·     ·   Szükség esetén kamatláb-swap fedezeti eszközök a kockázatok csökkentése érdekében
Hitelkockázat	A MOL-csoport halasztott fizetési feltételekkel kínál termékeket és szolgáltatásokat bizonyos ügyfeleinek, ami hitelkockázati kitettséget eredményez	·     ·   Diverzifikált ügyfélportfólió
		·     ·   Ügyfélértékelési modell, folyamatos monitorozás
		·     ·   Csoportszintű hitelbiztosítási program
Finanszírozási/refinanszírozási kockázat	A MOL-csoportnak jelentős adósságállománya van. Ezek refinanszírozásának vagy a források lehívásának  sikertelensége likviditási problémákat okozhat.	·     ·   Diverzifikált finanszírozási források/eszközök
		·     ·   Változatos, kiegyensúlyozott és megfelelően hosszú lejárati profil
		·     ·   Befektetési minősítés (BBB-) besorolása támogatja a tőkepiacokhoz való zökkenőmentes hozzáférést
·     Működési kockázatok
Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata	Folyamatbiztonsági esemény (súlyos ipari baleset) mechanikai integritás elvesztése, műszaki, technológiai vagy üzemeltetési problémák, folyamatkarbantartási nehézségek, hozzáértő emberi erőforrások hiánya	·     ·     Átfogó EBK tevékenységek, az egész csoportra kiterjedő Folyamatbiztonság menedzsment beleértve az eszközökhöz kapcsolódó működési kockázatkezelési folyamatot
		·     ·     Preventív és állapot alapú karbantartás (Uptime program) alapos berendezés-kritikussági vizsgálat mellett
		·     ·     Csoportszintű biztosítási program
Kőolaj- és gázellátási kockázat	Kőolajellátási üzemzavar (nem megfelelő mennyiség vagy minőség) a finomítók és a petrolkémiai telephelyek folyamatos működését akadályozhatja	·     ·     A kőolaj-ellátás diverzifikációs stratégiájának megvalósítása
		·     ·     Stratégiai kőolajtartalékok rendelkezésre állnak
Kritikus anyag-, berendezés- vagy szolgáltatási beszerzés kockázat	A kritikus (nyers) anyagok és/vagy berendezések és/vagy szolgáltatások beszerzése késedelmet okozhat a működésben és/vagy növelheti a költségeket	·     ·     Készletgazdálkodás
		·     ·     Szállítói menedzsment
		·     ·     Beszerzési és az ellátási lánc diverzifikálása

 

 

Kutatás-termelési készletek pótlása	A kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a készletek pótlásának sikertelensége	·     A kitermelés-optimalizálási programok és a készletek organikus pótlása egyaránt a fókuszterületei a kockázat enyhítésének
Kiberbiztonsági kockázat	A globális trendek a kibertámadások és incidensek folyamatosan növekvő gyakoriságát és intenzitását mutatják. Az MI új globális fenyegetés, a támadók egyre szélesebb körben használják. Továbbá az irányítási rendszerek gyengeségeit célzó kiberbűnözési csoportok térnyerése jellemző, amelyek növekvő hatással lehetnek a MOL-csoportra nézve. RU-UA konfliktus során jelentős befektetés a kibertámadási technológiákba a különböző érdekcsoportok részéről, és ezek a fejlettebb képességek nagy hatással  lehetnek a jövőre nézve.	·     A kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése ·     A kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete (Csoport és leányvállalati szinten is), biztosítva az adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelmét ·     A kiberbiztonság beépítésre került a MOL-csoport összes termékébe és szolgáltatásába ·     Az alkalmazottak és üzleti partnerek folyamatos oktatása
Visszaélés kockázat	A csalási tevékenységek jelentős anyagi és reputációs kárt okozhatnak	·     Kontrollfunkciók helyi és csoportszinten ·     Visszaélés ellenes tudatosság (Hírlevelek, Kötelező képzések előírása) ·     Csalásellenes és nyomozási eljárások, dedikált csapat
Pandémiás kockázat	A világjárvány hátrányosan befolyásolhatja a Csoport üzleti környezetét, beleértve a Csoport termékeinek és szolgáltatásainak árát és keresletét, a vállalkozók, alvállalkozók, valamint a nyersanyagok elérhetőségét, a üzleti partnereink hitelképességét, a Csoport kulcsfontosságú személyzetének elérhetőségét.	·     Krízistervek vannak érvényben ·     2023 januárjában jelent meg a Csoport Pandémia Felkészültségi Keretrendszerének módszertani összefoglalója, amely nemcsak a WHO általános megközelítését foglalja össze, hanem a teljes MOL-csoport elmúlt 2-3 év belső tapasztalatait, életszerű és működő keretet biztosítva az esetleges további endémiás/pandémiás helyzetek kezelésére. ·     Folyamatos és fenntartható intézkedések meghatározása, a helyi intézkedésekhez és a vállalat belső környezetéhez igazodva
Stratégiai kockázatok
Szabályozói és szankciós kockázat	A MOL Csoportnak jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, szabályozás kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken egyaránt, amely jelentősen változhat az idő múlásával, és akár a Csoport fő üzleti tevékenységének igazítását is szükségessé teheti.	·     Új szabályozások és szankciók folyamatos nyomon követése ·     Megerősített Compliance folyamat ·     Részvétel jogalkotási folyamatokban, konzultációkban ·     Változásokat adoptáló MOL stratégia
Országkockázat	MOL Csoport nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. A kormányzati intézkedésekre hatással lehet a gazdasági és egyes régiókban (geo)politikai válságok megnövekedett kockázata, növelve annak ráhatását a MOL működésére.	·   (Geo)politikai kockázatok, a helyi előírásoknak való megfelelés, a különböző szankciók monitoringja ·   A befektetési lehetőségek értékelése az országkockázat diszkontrátában történő számszerűsítésével történik
Reputációs kockázat	A MOL Csoport, mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap jelentős számú érdekelt féltől.	·   Az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítási folyamatok bevezetése a reputációs kockázat nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra
Éghajlatváltozási kockázat	Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági átállási és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL Csoport jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását.	·   A MOL-csoport átalakulási stratégiája ·   Számos operatív lépés történt az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok mérséklésére (lásd TCFD közzététel)

 

 

 

 

 

A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata	A projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek.	·   ·Szigorú stage-gate folyamat
		·   ·A kockázat mérséklésére szakosodott csapat működik a Csoportban, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék. A kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik.
		·   · Szállítói kiválasztási kritériumok, auditok
Humán Erőforrás kockázat	A Csoport képessége, hogy megvalósítsa 2030+ stratégiáját, az alkalmazottak, a menedzsment, a szakértők és a műszaki személyzet képességeitől és teljesítményétől függ.	·   ·HR programok az alkalmazottak fejlesztésére, jutalmazására és megtartására
		·   ·Képességfejlesztés a vállalat minden szintjén az időtálló készségek biztosítása érdekében
		·   ·Generációk közötti együttműködés a belső tudásátadás fokozása érdekében
		·   ·Fókuszba helyezzük a digitális átalakulást és a munkavállalói élményt
		·   ·Innovatív és együttműködési kultúra fejlesztése, rugalmas munkafeltételek és mobilitási lehetőségek a sokszínű tehetségek vonzása érdekében
		·   ·Rugalmas munkakörnyezet és mobilitási rendszer a sokszínű tehetségek bevonzására és megtartására

 

Az ESG kockázatok többek között a következő témák között kerül megjelenítésre és figyelembe vételre: Éghajlatváltozási kockázat, Humán Erőforrás kockázat, Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata, Kiberbiztonsági kockázat, Visszaélés kockázat, Pandémiás kockázat , Szabályozói és szankciós kockázat.

Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2023-ban

2023-ben a Csoportban a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták, ahol szükséges volt. A kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága és az Audit Bizottság tárgyalta.

A folytatódó éles geopolitikai helyzet kapcsán 2023-ban a Csoport a kapcsolódó kockázatokat, úgy mint szankciós, szabályozói és ellátási kockázatokat továbbra is magasabbnak tartja és a kockázatcsökkentő eszközöket alkalmaz.

Kőolajellátással kapcsolatos kockázatok: a kőolajellátási kockázat mérséklése érdekében a Csoport kidolgozta a kőolajdiverzifikációs stratégiáját; alternatív kőolaj típusok kerültek kiválasztásra, releváns beruházási projektek kerültek meghatározásra és megkezdésre. Az ellátási lánc nehézségei az ellátásilánc, készlet- és beszállítói menedzsment intézkedésekkel kerülnek enyhítésre.

Szabályozási és szankciós kockázatok: A MOL-csoport folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri a szankciókat, valamint az ellenszankciókat és megerősítette a megfelelési folyamatokat. Több olyan országban, ahol a Csoport működik a kormányok különféle energiapiacot érintő beavatkozást hajtottak végre (árrés-plafont és extra adók, kormányzati elvonások), amelyek jelentős pénzügyi hatással voltak a Csoportra.

Főbb kockázatkezelési eszközök

A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.

A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú, piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat, rendszeres mérését egy komplex modell alapján fejlett statisztikai módszerekkel végezzük, ha szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük.

A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.

A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően, az alacsony valószínűségű, de magas potenciális hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt, az értékteremtési folyamatot, a MOL-csoport egy kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított. Jelenleg ezek integrálásán dolgozunk annak érdekében, hogy elfogadható határok közé szorítsuk a kritikus üzleti folyamatok helyreállításhoz szükséges időt.

TCFD közzététel a kockázatkezelésről

Az éghajlatváltozási kockázatot az ERM-keretrendszerben lefedésre kerül, mind a hosszú-, mind a középtávú kockázatértékelési folyamatban.

 

 

A Csoport hosszú távú stratégiáját jelentősen érintő kockázatok feltárására és értékelésére a szervezetben fentről lefelé irányuló folyamatot működtetünk. Az éghajlatváltozási kockázat, beleértve a transzformációs és fizikai kockázatot azonosításra kerültek, annak értékelése és csökkentése a stratégiai kockázati felülvizsgálati folyamat keretében is történik. A kockázatkezelés felügyeletét a felső vezetés látja el, míg a nekik közvetlenül jelentő operatív vezetők a kockázatfelelősök, akik a kockázatértékelésért és – csökkentésért felelnek. A stratégiai kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalja.

A középtávú kockázatértékelési folyamatban különböző éghajlatváltozással összefüggő kockázatok (jogszabályi változások, fosszilis üzemanyagok iránti kereslet, jogi kockázatok és fizikai kockázatok) kerültek és kerülhetnek azonosításra és rendszeres felülvizsgálatra. Számos szervezeti szint és lokáció kerül bevonásra a folyamatba annak érdekében, hogy az összes jelentős kockázat, ideértve a klímaváltozáshoz kapcsolódóakat, lefedésre kerüljön. A kockázatértékelésért és – csökkentésért operatív vezetők felelősek. A legnagyobb kockázatokról készült, aggregált Csoportszintű jelentést az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalja.

A kockázatfelelősök az egyes területek szakértőinek bevonásával értékelik a kockázatokat azok bekövetkezésének valószínűségének és a vállalat céljaira gyakorolt hatásainak figyelembevételével. A Csoport számára elfogadható kockázat mértékétől függően a szükséges kockázatcsökkentési tervet kidolgozzák.

A MOL-Csoport ESG kockázatkezelési tevékenysége több ESG rating-en (például MSCI, CDP, Sustainalytics, Ecovadis) keresztül kerül értkelésre, melyek a Csoport magas színvonalú teljesítményét mutatják iparági összehasonlításban.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok a vállalati, döntési és tervezési folyamatok részét is képezik: a MOL-csoport méri  termékeinek karbon lábnyomát, valamint az ESG indikátorokat épít be (pl. TRIR, fenntartható üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és további vonatkozó stratégiai célok) vezetői juttatási rendszerbe. Az ÜHG kibocsátási becslések a projekttervezési és jóváhagyási dokumentumok fontos részét képezik. Ezzel párhuzamosan a projektekhez kapcsolódó ÜHG kibocsátások nyilvántartására és előrejelzésére szolgáló monitoring rendszert működtet a társaság.

Azonosított éghajlatváltozási kockázatok

•      Átállási kockázatként kerültek azonosításra: a) jogi, szabályozási kockázatok (klímaváltozást okozó tevékenységek korlátozására, illetve a klímaváltozás csökkentésére, ahhoz való alkalmazkodás támogatására irányuló lépések, ideértve a szigorúbb kicsocsátási szabályokat és árazást), b) technológiai kockázatok (alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállást támogató innovációk, ideértve a növekvő hatékonysággal és alacsonyabb fogyasztással működő közlekedést), c) piaci kockázatok (bizonyos termékek és szolgáltatások iránti kereslet/kínálat eltolódása, a vevői preferenciák és a technológia változása okán: csökkenő kereslet a fosszilis üzemanyagok iránt) és d) reputációs kockázat (érdekcsoportok felől érkező nyomás). A MOL Csoport hosszútávú stratégiája nem csak az alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállás kockázatának csökkentését célozza, hanem az abból származó lehetőségek kihasználását is.

•      Feltárt fizikai kockázatok: akut (extrém esőzés és áradás) és krónikus (extrém hőség, ingadozó vízszint és aszály) kockázatok kombinációja. Ha ezek bármelyike bekövetkezik, az negatív hatással lehet a Csoport eszközeire, operációjára, személyzetére. A MOL-Csoportban felmerültek, és valószínűleg továbbra is felmerülnek majd az eszközök, az operáció és személyzet fizikai kockázatok elleni védelméből adódó költségek. Abban ez esetben, ha ezek a szélsőséges időjárási események vagy gyakoriságukat, vagy súlyosságukat tekintve fokozódnak, a Csoport működésének igazítására lehet szükség, illetve a Csoport költségeket szenvedhet el, amelyek a pénzügyi pozícióját hátrányosan érintheti.

A MOL-csoport Risk Engineering programot működtet, amelynek keretében többek között a vízi kockázatokkal kapcsolatos események lehetséges hatásait elemzik a főbb finomítói telephelyeken. A lenti táblázatban a fizikai és vízi kockázatok áttekintését mutatjuk be.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fizikai kockázatok	Kockázat leírása		Kockázat mérséklésének módja
Áradás kockázat	A főbb finomítói telephelyek folyó, tenger közelében helyezkednek el. Ennek ellenére az áradás kockázata alacsony szintű , mert a telephelyek paraméterei elegendő kockázatcsökkentő lehetőséggel rendelkeznek (amit a Risk Engineering jelentés is alátámaszt )
	Dunai Finomító	A finomító telephelye a Dunával határos. A telephely messze a tengerszint felett van.	A munkafolyamatok jóval a folyó szintje felett vannak, és az árvízi területen kívül helyezkednek el.
	MOL Petrolkémia Tiszaújváros	A telephely a Tiszától kb. 1 km-re nyugatra található, és messze a tengerszint felett van.	A környező mezőgazdasági árterek megakadályozzák a telephely áradását.
	Pozsonyi Finomító	A telephely nyugati pereme a Dunától kb. 0,8 km-re van. A telephely messze a tengerszint felett van.	Eddig nem volt jelentős esemény (a 2022-es árvíz esetén a telephely 1 m-rel volt a legmagasabb vízszint felett). Ipari víz be-/kifolyó csatorna zárók, vészhelyzeti és válságkezelési tervek, mobil árvízvédelem alkalmazásának lehetősége.
	Rijekai Finomító	A helyszín az Adriai-tenger mellett található, a minimális tengerszint feletti magasság 4 m.	A környéken nincsenek folyók vagy patakok. Biztosítási fedezet.
Aszálykockázat, ingadozó vízszint	Aszály esetén a Duna/Tisza folyók alacsony szintje akadályozhatja az uszályos szállítást. A Duna nagyon alacsony vízszintje az ipari vízellátás hiányához vezethet.		A vasút alternatív szállítási opcióként alkalmazható. Monitoring, a rendszer képességeinek felülvizsgálata. Szennyvíz újrahasznosítását célzó beruházási terv.
Extrém esőzések	Vízelvezető csatornák kiönthetnek, ami a fogadó víztest szennyeződéséhez vezethet.		Folyamatban vannak a helyszíni felülvizsgálatok és a kockázat mérséklő intézkedések (pl. csatornacsatlakozások felügyelete, a gyűjtőkamrák rendszeres tisztítása).
Földrengés	A horvátországi eszközök potenciálisan földrengéssel érintett területen helyezkednek el.		Kialakított krízis tervek. Biztosítási fedezet.
Extrém vihar	A heves viharok vagyoni károkhoz vagy a villamosenergia-ellátási zavarhoz vezethetnek.		Kialakított krízis tervek. Szigetüzemű rendszer kialakítása van tervben.
Erdőtűz	A retail kutak közelében keletkező erdőtüzek vagyoni károkhoz, sérülésekhez vezethetnek.		Rendszeres kötelező gyakorlat, helyi vagy saját tűzoltó brigád.
Extrém aszály	Az extrém szárazság vegetációs tüzeket okozhat a fáklyák közelében.		Kötelező tűzbiztonsági oktatás, oltási gyakorlat, tűzszimulációs gyakorlat.

 

3.        A 2023-AS ÉV PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA

	Milliárd forint			Millió dollár
Pénzügyi összefoglaló	2023. év	2023. év	Vált. %	2023. év	2022. év	Vált. %
Értékesítés nettó árbevétele	8.908,5	9.868,2	-10	25.217	26.331	-4
EBITDA	1.149,3	1.734,6	-34	3.235	4.600	-30
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	1.123,7	1.734,6	-35	3.162	4.600	-31
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2)	1.098,4	1.774,0	-38	3.093	4.702	-34
Üzleti eredmény	677,6	1259,1	-46	1.898	3.337	-43
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	722,8	1253,1	-42	2.026	3.307	-39
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2)	697,5	1292,4	-46	1.957	3.410	-43
Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-)	12,5	-74,3	n.a.	36	-206	n.a.
Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből	530,4	628,3	-16	1.484	1.662	-11
Működési cash flow a működőtőke változása előtt	667,3	1.871,1	-64	1.842	5.005	-63
Működési cash flow	754	1.388,7	-46	2.138	3.557	-40
EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY
EPS	715	851	-16	2	2,3	-11
EPS speciális tételek nélkül(1)	786,7	824	-5	2,2	2,2	2
ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK
Egyszerűsített Nettó adósság/EBITDA	0,59	0,3	-	0,59	0,3	-
Nettó eladósodottság (gearing) (4)	14%	11%	-	14%	11%	-

 

FŐBB PÉNZÜGYI ADATOK DIVIZIONÁLIS BONTÁSBAN

	Milliárd forint			Millió dollár
Értékesítés nettó árbevétele(3) (6)	2023. év	2023. év	Vált. %	2023. év	2022. év	Vált. %
Upstream	723,9	1.231,1	-41	2.043	3.272	-38
Downstream	7.210,7	9.066,2	-20	20.410	24.189	-16
Gáz Midstream	141,5	214,4	-34	400	577	-31
Fogyasztói szolgáltatások (13)	3.634,8	3.255,3	12	10.295	8.657	19
Központ és egyéb	508,9	306,3	66	1.441	810	78
Értékesítés nettó árbevétele összesen	12.219,8	14.073,2	-13	34.589	37.505	-8
Szegmensek közötti átadás(7)	-3.311,3	-4.205,1	-21	-9.372	-11.174	-16
Külső értékesítés nettó árbevétele folytatólagos tevékenységből	8.908,5	9.868,2	-10	25.217	26.331	-4
Külső értékesítés nettó árbevétele megszűnő tevékenységből	-	119,0	-100	-	323	-100
Külső értékesítés nettó árbevétele összesen(6)	8.908,5	9.987,1	-11	25.217	26.654	-5

	Milliárd forint			Millió dollár
EBITDA	2023. év	2023. év	Vált. %	2023. év	2022. év	Vált. %
Upstream	365,5	827,5	-56	1.026	2.212	-54
Downstream	490,2	804,8	-39	1.375	2.127	-35
Gáz Midstream	93,8	61	54	265	163	63
Fogyasztói szolgáltatások(13)	244,8	121,2	102	695	320	117
Központ és egyéb	-60	-66,4	-10	-172	-181	-5
Szegmensek közötti átadás(7)	15	-13,6	n.a.	46	-41	n.a.
EBITDA összesen folytatólagos tevékenységből	1.149,3	1.734,6	-34	3.235	4.600	-30
EBITDA összesen megszűnő tevékenységből	-2,5	193,6	n.a.	-8	513	n.a.
EBITDA összesen	1.146,8	1.928,3	-41	3.227	5.113	-37
Értékcsökkenés	2023. év	2023. év	Vált. %	2023. év	2022. év	Vált. %
Upstream	126,8	213,6	-41	358	558	-36
Downstream	161,1	168,7	-5	457	454	1
Gáz Midstream	17,4	16,7	4	49	45	9
Fogyasztói szolgáltatások(13)	122,8	44,7	175	349	119	193
Központ és egyéb	44,5	33,3	34	126	90	40
Szegmensek közötti átadás(7)	-1	-1,5	-36	-2	-3	-33
Értékcsökkenés folytatólagos tevékenységből	471,7	475,5	-1	1.337	1.263	6
Értékcsökkenés megszűnő tevékenységből	-	-17,3	-100	-	-50	-100
Értékcsökkenés összesen	471,7	458,2	3	1.337	1.213	10
Üzleti eredmény	2023. év	2023. év	Vált. %	2023. év	2022. év	Vált. %
Upstream	238,7	613,9	-61	667	1.654	-60
Downstream	329,1	636,1	-48	919	1.673	-45
Gáz Midstream	76,4	44,3	72	216	118	83
Fogyasztói szolgáltatások(13)	122	76,6	59	346	201	72
Központ és egyéb	-104,5	-99,7	5	-298	-271	10
Szegmensek közötti átadás(7)	15,9	-12,1	n.a.	48	-38	n.a.
Üzleti eredmény folytatólagos tevékenységből	677,6	1.259,1	-46	1.898	3.337	-43
Üzleti eredmény megszűnő tevékenységből	-2,5	210,9	n.a.	-8	563	n.a.
Üzleti eredmény összesen	675,1	1.470,0	-54	1.890	3.900	-52
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	2023. év	2023. év	Vált. %	2023. év	2022. év	Vált. %
Upstream	339,9	827,5	-59	953	2.212	-57
Downstream	490,2	804,8	-39	1.375	2.127	-35
Downstream újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-ja(2)	472,4	848,4	-44	1.328	2.240	-41
Gáz Midstream	93,8	61,0	54	265	163	63
Fogyasztói szolgáltatások(13)	244,8	121,2	102	695	320	117
Központ és egyéb	-60,0	-66,4	-10	-172	-181	-5
Központ és egyéb újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-ja(2)	-67,4	-70,6	-5	-193	-193	0
Szegmensek közötti átadás(7)	15,0	-13,6	n.a.	46	-41	n.a.
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(2) (10)	1.098,4	1.774,0	-38	3.093	4.702	-34
EBITDA spec. tételek nélkül folytatólagos tevékenység	1.123,7	1.734,6	-35	3.162	4.600	-31
EBITDA spec. tételek nélkül megszűnő tevékenység	-2,5	193,6	n.a.	-8	513	n.a.
EBITDA spec. tételek nélkül összesen	1.121,2	1.928,3	-42	3.154	5.113	-38

	Milliárd forint			Millió dollár
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül	2023. év	2023. év	Vált. %	2023. év	2022. év	Vált. %
Upstream	216,8	598,6	-64	605	1.600	-62
Downstream	329,1	645,3	-49	919	1.697	-46
Gáz Midstream	76,4	44,3	72	216	118	83
Fogyasztói szolgáltatások(13)	183,3	76,6	139	521	201	159
Központ és egyéb	-98,6	-99,7	-1	-282	-271	4
Szegmensek közötti átadás(7)	15,9	-12,1	n.a.	47	-38	n.a.
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül folytatólagos tevékenységből	722,8	1.253,1	-42	2.026	3.307	-39
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül megszűnő tevékenységből	-2,5	210,9	n.a.	-8	563	n.a.
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül összesen	720,3	1.464,0	-51	2.018	3.870	-48

 

Beruházások és befektetések	2023. év	2023. év	Vált. %	2023. év	2022. év	Vált. %
Upstream	129,6	141,0	-8	367	375	-2
Downstream	223,0	268,8	-17	634	720	-12
Gáz Midstream	12,4	11,6	7	35	30	18
Fogyasztói szolgáltatások(13)	181,3	250,5	-28	525	654	-20
Központ és egyéb	75,4	89,0	-15	215	237	-9
Szegmensek közötti átadás(7)	-3,0	-1,7	76	-9	-5	89
Beruházások és befektetések összesen	618,7	759,2	-19	1.767	2.012	-12

 A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

3.1                 A 2023-AS ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

2023-ban a MOL 1098,4 milliárd forintos (3.093 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-t ért el, ami forintban kifejezve 38%-kal alacsonyabb, mint az előző évben, és jelentősen meghaladja az eredeti, 2,5 milliárd dollár körüli tőkepiaci iránymutatást. A működési cash flow-t 455,5 milliárd forint (1.306 millió dollár) összegű társasági adó befizetés terhelte, amelyet részben ellensúlyozott a működőtőke 86,7 milliárd forintos (296 millió dolláros) csökkenése; ennek megfelelően a működőtőke változása utáni működési cash flow 754,0 milliárd forintot (2138 millió dollárt) ért el 2023-ban. Az olyan kormányzati beavatkozások, mint az üzemanyagárak szabályozása és a rendkívüli adózás a közép-kelet-európai régióban kb. 1 milliárd dollár terhet jelentett EBITDA szinten 2023-ban.

 

Legfőbb pénzügyi eredmények

•         Az upstream szegmens speciális tételek nélküli EBITDA-ja 339,9 milliárd forintot (953 millió dollárt) ért el 2023-ban, ami 59%-os csökkenést jelent 2022-hez képest a normalizálódó olaj- és gázárak következtében.

•         2023-ban a Downstream 472,4 milliárd forint (1328 millió dollár) tiszta CCS EBITDA-t termelt, ami 44%-kal elmarad az előző évi teljesítménytől. Az alacsonyabb eredményt a Brent-Ural felár szűkülése, a petrolkémiai árrések jelentős csökkenése, valamint a magyarországi többletkiadások, így a Brent-Ural adó és a bevételalapú többletadó okozta.

•         A Fogyasztói Szolgáltatások EBITDA-ja 102%-kal nőtt 2023-ban, és elérte a 244,8 milliárd forintot (695 millió dollár), mivel 2023-ban integrálták a lengyelországi és szlovéniai üzemanyag-töltőállomás-hálózatot, és a nem-üzemanyag árrés akvizíciók nélküli is növekedést mutatott, és a 2022-es üzemanyagár-szabályozás 2023-ban megszűnt több kelet-közép-európai országban.

•         A Gáz Midstream 2023-ban elérte a 93,8 milliárd forint (265 millió dollár) EBITDA-t, ami 54%-os növekedést jelent 2022-höz képest. Ennek oka a határkeresztező kapacitások iránti igény növekedése és a szabályozott tarifák kedvező alakulása, valamint többnyire a költségek növekedésével összhangban.

•         A teljes CAPEX-kiadások 2023-ban elérték a 618,7 milliárd forintot (1767 millió dollár), ami 19%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, és főként a 2022-hoz képest kevesebb akvizíciót tükrözi. Az organikus beruházásokat tekintve a 2023-as adat 7%-kal alacsonyabb 2022-hez képest, elsősorban a Társaság bizonytalan környezetben tanúsított óvatos hozzáállása miatt.

•         A működőtőke előtti működési cash-flow 64%-kal, 667,3 milliárd forintra (1842 millió dollár) csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben a jelentős működőtőke-csökkenés 754,0 milliárd forintra (2138 millió dollár) növelte a működési cash flow-t 2023-ban.

•         Az eladósodottság nettó adósság/EBITDA alapon 0,30-ról 0,59-szeresére nőtt, mivel a működési cash flow nem tudta teljes mértékben fedezni az organikus CAPEX kiadásokat és az akvizíciókat, valamint a befizetett társasági adókat és a 2023-ban kifizetett rekordmagas osztalékot.

Legfőbb működési eredmények

•         Az éves olaj- és gáztermelés 2023-ban 90,4 ezer hordó egyenérték/nap volt, amely meghaladta az éves iránymutatást. Az gázkitermelés 2023 decemberében indult el Kazahsztánban, ami 2024-ben jelentősen növelte a csoport termelését.

•         A Fogyasztói Szolgáltatások hálózata 2,421 állomásra bővült, főként a szlovéniai akvizíció lezárásának köszönhetően. Folytatódott a nem-üzemanyag koncepció bővítése is, összesen 1,253 Fresh Corner egységgel 2023 végéig.

•         A MOL előrelépett a körforgásos gazdaság koncepciójának bevezetésében is:

o    A MOL májusban megvásárolta Magyarország legnagyobb biogáz üzemét

o    Júliusban elindult a MOL hulladékgazdálkodási koncessziójának a működése

o    Magyarországon és Horvátországban geotermikus lincenszek

•         ESG eredmények:

o    Az MSCI hatodik éve erősítette meg a MOL AA minősítését.

o    A MOL megtartotta a CDP klímamenedzsment felmérés B besorolását.

•         A kiemelt pénzügyi és üzleti adatok és a historikus pénzügyi kimutatások elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.

3.2                 VÁLLALATI STRATÉGIA

A szabályozási környezet és a fogyasztói és iparági preferenciák változása közepette a MOL-csoport 2016-ban megfogalmazta 15 éves stratégiáját, amelynek középpontjában az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság követelményeinek megfelelő fokozatos átállás állt. Miközben megerősítette stratégiai fejlődésének 2016-ban megfogalmazott alapelveit, a MOL-csoport 2021-ben átdolgozott „2030+ Shape Tomorrow” stratégiájában ambiciózusabb átalakítási kezdeményezéseket vezetett be.

A COVID megszűnése, valamint az olaj- és gáziparban 2022-ben egy évig tartó felfordulás után a 2023-as év globálisan és a közép-kelet-európai régióban is normalizálódást hozott. Ugyanakkor a megnövekedett geopolitikai feszültség és a zöld átmenet felgyorsítását célzó szabályozási nyomás befolyásolta az év teljesítményét és a kilátásokat. A külső környezet alakulásához való alkalmazkodás érdekében a MOL úgy döntött, ideje felülvizsgálni 2024 márciusában közzétett stratégiáját.

„Shape Tomorrow” stratégia

A „Shape Tomorrow” frissített stratégiájában a MOL klímasemlegességi elkötelezettsége változatlan marad. Tanulva a COVID-19 világjárvány és a geopolitikai válságok kihívásaiból, a MOL pontosabb átmeneti utat jelölt meg 2030-ig, és 2050-ig a nettó klímasemlegességet az ambíciója. Az átmeneti pálya a közép-kelet-európai gazdaságokban várható átlag feletti növekedési pályára épül és a MOL azon törekvésére, hogy megtartsa vagy növelje jelenlétét ezen a földrajzi területen a hagyományos nagy- és kiskereskedelmi piacain. Ezt a rugalmas növekedési modellt a tervek szerint a 2030-ig tartó stratégiai horizonton is fenntartja a Társaság, és ez jelenti az átmenet finanszírozásának fő motorját.

A szektor zöld átmenetének talán leginkább figyelt mutatója a kibocsátáscsökkentés. A MOL 2023-ra 10%-kal tudta csökkenteni a Scope 1 és 2 CO2-kibocsátását 2019 óta like-for-like alapon, összhangban a korábban kijelölt stratégiájában meghatározott pályával, mely szerint like-for-like alapon 2019 és 2030 között 30%-kal kell csökkenteni a kibocsátást. A kibocsátáscsökkentési célok is változtak, és ambiciózusabb cél, hogy 2030-ban abszolút értékében 25%-kal kevesebb kibocsátást érjenek el a 2019-es bázisévhez képest az Scope 1 és 2 kibocsátás. A 25%-os kibocsátáscsökkentési cél, amelyet abszolút alapon az EU jelentéstételi előírásaival összhangban határozott meg a Társaság, ambiciózusabb célt jelent, mivel 33%-os csökkentési célt jelent like-for-like alapon, ami magasabb a 2021-es stratégiában stratégiában kijelölt 30%-nál. A frissített stratégia első ízben a Scope 3 kibocsátással kapcsolatos várakozásokat is jelez: abszolút értékben 5-10%-os csökkenés várható 2019-2030 között, elsősorban a regionális fosszilis üzemanyag-kereslet alakulásától függően.

A MOL a zöld átállási ambícióinak megvalósításához szükséges beruházások tekintetében is új utat jelölt meg: 2025-2030 között a MOL CAPEX költségvetésének kb. 30-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezésekre fordítják. A MOL azonban továbbra is konzervatív a CAPEX költségvetését illetően, és arra számít, hogy az organikus beruházások reálértéken 2025-2030-ban átlagosan 1,9 milliárd dollárt tesznek ki, ami kis növekedést jelent a 2018-2023-as 1,8 milliárd dolláros átlagnál.

A frissített Shape Tomorrow stratégia lehetővé teszi a MOL-nak, hogy fenntartsa az eladósodottság konzervatív megközelítését, miközben versenyképes hozamot kínál a részvényeseknek. A Társaság fenn kívánja tartani a körültekintő pénzügyi gazdálkodás iránti elkötelezettségét, elegendő pénzügyi mozgásteret biztosítva a stratégiai céljainak megvalósításához.

A szegmensek hozzájárulása a stratégiához

Felismerve a hagyományos fosszilis üzemanyagoktól való elmozdulást, a Downstream szegmens 2016 óta alapjaiban részt vesz az átalakulásban. A Downstream fókuszterületei körkörös és fenntartható megoldásokkal bővülnek, beleértve a petchemizálást, a bioüzemanyagokat, a zöld hidrogént és a biogázt. Ezenkívül megerősödött a kőolajforrások diverzifikálása iránti elkötelezettség is az energiabiztonság fokozása érdekében.

A Downstream lesz a leginkább érintett abban, hogy a Csoport nagyobb mértékben támaszkodik megújuló energiaforrásokra; a csoport megújuló energiafogyasztása kb. 2500 GWh-ra nő 2030-ra. Azt, hogy a megújuló fogyasztásnak mekkora része ered házon belüli forrásokból, vagy kerül megvásárlásra a piacról, a MOL a hosszú távú megtérülési jellemzőktől és a kiaknázandó szinergiáktól függvényében fogja eldönteni.

A MOL 2023-as belépése a hulladékgazdálkodási üzletágba nem kevesebbet céloz, mint a magyarországi hulladékgyűjtés és -hasznosítás átalakítását, valamint az uniós irányelvekhez igazodva a körforgásos gazdaság koncepciójának támogatását. A MOL 2023-ban már nagy lépést tett e célok elérése felé a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetésének előkészítésével, amely 2024-től két hullámban indul. A MOL hulladékgazdálkodási ága 2030-ra 1,5 millió tonna hulladékalapú alapanyagot kíván biztosítani a magyar ipar számára, ezen belül a MOL downstream üzletága számára is.

A Fogyasztói Szolgáltatások szegmens folytatja átalakulását digitálisan vezérelt fogyasztói kiskereskedővé és integrált mobilitási szolgáltatóvá. A főbb irányokat a többcélú töltőállomások bevezetése, az ügyfélközpontú működés felé való elmozdulás, valamint a régió vezető mobilitás-szolgáltatójává válása jelentik. A 2025-ös 700 millió USD-s EBITDA-cél gyakorlatilag már 2023-ban megvalósult, így a szegmens új ambíciója 2030-ra elérni az 1 milliárd dolláros EBITDA-t.

Az Upstream szegmens továbbra is kulcsfontosságú pénztermelő a Csoport számára. Az átlagos napi kitermelés 90 ezer hordó olajegyenértékesnél magasabbra várható, és 2025-2030-ra az egységnyi közvetlen termelési költség 6-8 USD/boe között mozoghat. A közép-kelet-európai régióban a termelés és az infrastruktúra optimalizálása, valamint a fokozott szénhidrogén-visszanyerés áll a középpontban a termelési szint magas szinten tartása és a régió ellátásbiztonsági aggályainak enyhítése érdekében. Ezenkívül az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, például a geotermikus energia, a lítiumkitermelés, a metánkibocsátás csökkentése, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás szintén kiemelt szerepet kap a stratégiai horizonton a régióban. Ami az Upstream nemzetközi portfólióját illeti, továbbra is aktívan eszközmenedzsment várató, a portfolió összetételét a megtérülési mutatók és a kitermelés megkezdésének időigényével kapcsolatos várakozások befolyásolhatják.

 

3.2.1            Szcenárió alapú elemzés

A 2024 márciusában megjelent Shape Tomorrow stratégiafrissítés a külső környezet részletes elemzésén alapul, feltárva az általános makrogazdasági viszonyok, az olaj- és gázipar, valamint a kapcsolódó piacok fő trendjeit és irányait, amelyek nagy hatással bírhatnak – vagy potenciálisan nagy hatással bírhatnak – a MOL működésére. Ezen piacok elemzése alapján a MOL számszerű előrejelzéseket készít a legfontosabb makrogazdasági és iparág-specifikus paraméterekről E három fogatókönyv a következő: ’lassú átmenet’, ’folyamatos átmenet’ és ’karbonsemlegesség’. A zöldenergia-átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia túlnyomórészt a ’folyamatos átmenet’ forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv valamelyike megvalósulna, az leginkább a Shape Tomorrow Stratégiában előirányzott beruházások ütemezését érintené, nem pedig magukat a stratégiai irányokat.

A MOL-csoport egy “Premissza Bizottságot” hozott létre, melynek a fő üzletágak és funkcionális területek képviselői a tagjai. A bizottság feladata a különböző szcenáriók készítésekor használt legfontosabb mutatószámok és feltételezések folyamatos nyomon követése és aktualizálása a külső környezet változásaival összhangban. Ezáltal a vállalat alkalmassá válik arra, hogy időben érzékelje, ha a külső tényezők alapján a választott szcenárió egy új szakaszába kerültünk, vagy ha esetleg már egy teljesen másik szcenárió érvényes, és ezáltal lehetősége nyílik a felsővezetésnek arra, hogy újraértékelje és szükség esetén megváltoztassa a terveket. A premisszákban bekövetkező változások a felsővezetés és az igazgatóság automatikus értesítését vonják maguk után és ezáltal a stratégia megváltozását is maguk után vonhatják. A stratégiában végrehajtott bármilyen változás feltétele azonban az igazgatóság jóváhagyása.

 

3.3                 UPSTREAM

 

(IFRS), Mrd Ft	2023. év	2023. év	Vált. %
EBITDA	365,5	827,5	-56
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	339,9	827,5	-59
Üzleti eredmény	238,7	613,9	-61
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	216,8	598,6	-64
Beruházások és befektetések	129,6	141	-8
amiből kutatási CAPEX	11,5	18	-36
Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap)	2023. év	2023. év	Vált. %
Kőolajtermelés	38,1	40,0	-5
Magyarország	10	8,9	12
Horvátország	9,7	10,1	-4
Irak Kurdisztáni Régiója	2,2	4,5	-52
Pakisztán	0,5	0,5	8
Azerbajdzsán	13,9	13,9	0
Egyéb Nemzetközi	1,9	2,2	-11
Földgáztermelés	37,7	37,9	0
Magyarország	21,3	20,4	4
Horvátország	11,9	12,9	-7
amiből off-shore	3,4	3,4	-2
Pakisztán	4,5	4,6	-3
Kondenzátum	4,5	4,8	-6
Magyarország	2,7	2,8	-2
Horvátország	0,8	0,9	-11
Pakisztán	1	1,1	-11
Teljeskörűen konszolidált vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése	80,4	82,7	-3
Oroszország (Baitex)	3,8	4	-5
Irak Kurdisztáni Régiója (Pearl Petroleum)*	6,2	5,3	18
Társult és közös vezetésű vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése	10	9,3	8
Csoportszintű átlagos napi szénhidrogén termelés	90,4	92,0	-2
Főbb külső makró tényezők	2023. év	2023. év	Vált. %
Brent (USD/bbl)	82,6	101,3	-18
HUF/USD átlag	353,3	373,1	-5
TTF havi határidős gázár(EUR/MWH)	41,3	130,9	-68
Realizált szénhidrogén árak	2023. év	2023. év	Vált. %
Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl)	76,8	94,2	-19
Átlagos realizált gáz ár (USD/boe)	61,2	130,8	-53
Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe)	70,1	109,6	-36
Fajlagos költség	2023. év	2023. év	Vált. %
Teljeskörűen konszolidált vállalatok szénhidrogén-termelésének fajlagos költsége (USD/boe)	6,6	5,5	20
Társult és közös vezetésű vállaltok szénhidrogén termelésének fajlagos költsége (USD/boe)	2,3	2,2	6
Csoportszintű szénhidrogén-termelés fajlagos költsége (USD/boe)	6,0	5,1	18

 

 

Beruházások
2023.év	Magyar-ország	Horvát-ország	Kurdisztán	Pakisztán	Azerbajdzsán	Egyéb	Összesen		2022. év
(HUF, Mrd)
Kutatás	8,4	4,1	0,0	-1,3	0,2	0,1	11,5		18,0
Fejlesztés	20,1	15,9	4,2	0,4	49,0	5,1	94,8		107,7
Egyéb	6,1	12,9	2,2	0,3	1,3	0,0	22,9		15,3
Akvizíció	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,4	0,4		0,0
Összesen	34,5	32,9	6,4	-0,5	50,6	5,7	129,6
2022. év	24,6	35,4	10,0	6,4	57,9	6,7			141,0

 

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap), Fajlagos költség (USD/boe), Realizált szénhidrogén árak, Bruttó szénhidrogén készletek alakulása (SPE szerint): Bizonyított készlet (1P), Bizonyított és valószínű készlet (2P), Felmerült költségek (Millió forint), Eredmény (Millió forint), Kutatási és termelési kutak.

*Új számítási metodológia került bevezetésre 2020-ban.