MOL Group

Éves Jelentés

2022

 

 

 

MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT.

vezetés beszámolója és elemzése

2022. december 31.

Budapest, 2023. március 23.

A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A 2022. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZETRŐL, VALAMINT A MŰKÖDÉS EREDMÉNYEIRŐL

 

 

1.        GAZDASÁGI ÉS IPARÁGI MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET

Gazdasági környezet

A globális GDP bővülése jelentősen lelassult 2022-ben, a növekedési ütem a 2021-es 6,0%-ról 3,4%-ra^[1] csökkent, amivel a 3,8%-os, hosszú távú (2000-2019-es) átlag alá került. Eközben az inflációs ráták négy évtizedes csúcsra gyorsultak a fejlett világban és a fejlődő országok többségében is, az elszálló élelmiszer- és energiaárak miatt. A növekedést visszafogó legfontosabb tényezők az infláció miatt szigorodó monetáris kondíciók, a járványt követő újranyitással és az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható globális értékláncok akadozásai és a világ második legnagyobb gazdaságának, Kínának a „zéró tolerancia” járványkezelése voltak.

A földrajzi közelség és az energia-kitettség miatt az orosz-ukrán háború az Európai Unióra és Közel-Kelet Európára (KKE) volt a legnagyobb hatással. Az energiaárak robbanása miatti drasztikus cserearányromlás ellenére azonban az európai gazdasági növekedés válságállónak bizonyult 2022-ben. Bár a gazdasági aktivitás folyamatosan romlott az év során, az erős első félév után, végül 3,5%-os¹ növekedéssel zárta az év egészét az Euróövezet.

A KKE régió is viszonylag jól vészelte át az orosz invázió okozta gazdasági és pénzügyi sokkot, elsősorban a járvány miatt elhalasztott fogyasztás erős felfutása miatt. Azonban az elszálló világpiaci élelmiszer- és energiaárak miatt kétszámjegyű ütemre gyorsuló infláció az év második felére érezhetően csökkenteni kezdte a reáljövedelmeket, ami mérsékelte a fogyasztói költéseket, rontotta a konjunktúra kilátásokat és a jegybankokat érdemi monetáris szigorításra kényszerítette. A régió gazdasági növekedését a második félévben az orosz földgázimport miatti függőség és a szoros gazdasági összefonódás Németországgal, amely az egyik legnagyobb vesztese lett a háború okozta gazdasági és energiaválságnak, is érezhetően negatívan érintette. A régión belül azonban komoly eltérések figyelhetők meg a gazdasági teljesítményben: Horvátország (6,3%) és Magyarország (4,6%) jóval az EU átlag felett növekedett tavaly, míg a cseh (2,5%) és szlovák (1,7%) gazdaság az európai rangsor végén végzett.^[2]

1. ábra: Kőolaj, földgáz és szénárak (USD/MWh, 2020-2022, Bloomberg adatbázis)

Olaj-és gázpiaci fejlemények

A Dated Brent világpiaci ára 101 dollár/hordóra nőtt 2022-ben az előző évi 71 dollár/hordó szintről. Az olajár jelentősen emelkedett 2022. első felében, majd folyamatosan csökkent a második félévben, végül 81 dollár/hordó szinten zárta az utolsó kereskedési napon az évet. Az orosz-ukrán háború kitörését követő időszakban az orosz kínálattal kapcsolatos piaci félelmek és az alacsony globális készletszintek, március 8-án, az inflációval is korrigálva, 2014 óta nem látott magasságokba repítették a kőolaj árát, egészen a 137,6 dollár/hordó szintig. Az orosz invázióra válaszul Európa, az Egyesült Államok és szövetségeseik évtizedek alatt kialakult kereskedelmi kapcsolatokat számoltak fel; ideiglenesen, néhány esetben valószínűsíthetően visszafordíthatatlanul a globális energiakínálat újjászervezésére kényszerítve a piacokat. Ennek eredményeként az orosz típusú, Ural kőolaj ára a Dated Brenthez képest jelentősen csökkent, a 2011-21-es átlagos -1,2 dollár/hordó szintről -24,9 dollár/hordó szintig esett. Oroszország az európai szállításait ugyan átirányította India és Kína felé, de jelentősen drágultak a tengeri szállítás és biztosítás díjai.

Az olajpiac összességében feszes maradt 2022-ben a termelésnövekedés és a vártnál visszafogottabb keresletbővülés ellenére. Az első kilenc hónapban 4 millió hordó/nappal növelte az OPEC a termelését, amit csak a novemberi döntés akasztott meg, amikor az egyre alacsonyabb árak és az erősödő recessziós félelmek miatt 2 millió hordó/nappal csökkentették a termelési kvótákat. Az OPEC-en kívüli országok is növelték a termelésüket 2 millió hordó/nappal 2022-ben, döntően az erős amerikai növekedés eredményeként. A keresleti oldalon viszont annak ellenére csak 2,3 millió hordó/nappal bővülhetett a fogyasztás, hogy a magas földgáz árak mellett az olajfelhasználás 0,5 millió hordó/nappal nőtt csak a földgázhelyettesítés miatt, és így még mindig nem tért vissza a járvány előtt várt szintekre.^[3]

Bár az olajfelhasználás gyakorlatilag minden szektorban és termékszegmensben nőtt és meghaladta a járvány előtti szinteket 2022-ben, a repülőgép-üzemanyag fogyasztása továbbra is messze maradt a 2019-es szinttől.

Az európai földgáz piacon soha nem látott mértékű volatilitás volt 2022-ben. A holland gáztőzsde, Európa legnagyobb földgáz kereskedési központjának, TTF (Title Transfer Facility) jegyzésára átlagosan 130,9 EUR/MWh szintre emelkedett, közel megháromszorozva a 2021-es 46,5 EUR/MWh átlagárat és közel 7-szeresen meghaladva a 2010-2020-as 19 EUR/MWh átlagárat. A rekordmagas árakat elsősorban az orosz földgázimport érdemi csökkenése hajtotta felfelé, mert a helyettesítő földgázkínálat ezzel párhuzamosan korlátozott maradt. Az árak magasan maradtak az egész év során, mivel Európának versenyeznie kellett Ázsiával az Oroszországon kívüli kínálatért (ami elsősorban LNG-t, cseppfolyósított földgázt jelentett), annak ellenére, hogy jelentősen sikerült mérsékelnie gázfogyasztását önkéntes alapon és a szokatlanul meleg téli időjárás miatt és a gáztárolók is az átlagoshoz képest jóval kevésbé merültek le. Összességében azonban elmondható, hogy az Európai Unió a vártnál jobban ellenállónak bizonyult az orosz energiaimport kiesésével szemben és sikeresen elkerülte a legrosszabb forgatókönyveket 2022-ben.

Downstream

Az európai finomítói marginok érdemben nőttek 2022-ben, köszönhetően a kiemelkedő üzemanyag finomítási feláraknak. A járvány miatt elhalasztott, erős utazási kereslet, a földgázhelyettesítés, a globálisan alacsony készletszintek és a még mindig a historikus átlag maradó finomítói kapacitáskihasználtság már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is felfelé hajtották az üzemanyag finomítási felárakat. Az orosz kínálat kisesésével kapcsolatos aggodalmak erre az emelkedő trendre erősíttetek rá. Ezért maradhattak a marginszintek erősek a rekordmagas termelési költségek és a rendkívüli adóelvonások ellenére.

Ezzel szemben a szintén magas energia-intenzitású petrolkémiai szereplők árrése jelentősen csökkent Európában 2022-ben. Keresleti oldalon az infláció elszállása miatti megélhetési válság és a folyamatosan visszaeső építőipari és ipari termelés fogta vissza érezhetően a petrolkémiai termékek fogyasztását, a kínálati oldalon pedig a rekordmagas energiaárak és az erős amerikai dollár emelte meg a nyersanyag- és termelési költségeket. Eközben pedig az ellátási láncok fokozatos helyreállása és a logisztikai költségek mérséklődése újra megnyitották az utat az import termékek előtt, ami az európai termeléscsökkenés ellenére szintén nyomást gyakorolt az európai árakra. Mind a monomer, mind pedig a polimer piac globálisan túlkínálatosan zárta az évet.

Külső tényezők (éves átlag)	2022. év	2021. év	Vált. %
Brent (USD/hordó)	101,3	70,7	43
Ural Blend (USD/hordó)(11)	75,1	68,8	9
Brent Ural spread (USD/hordó)(5)	-24,9	-1,8	1.300
TTF month ahead gáz ár (EUR/MWh)	130,9	46,5	182
95-ös ólmozatlan benzin 10 ppm (USD/t)(12)	1.005	678	48
Gázolaj – ULSD 10 ppm (USD/t)(12)	1.055	584	81
Vegyipari benzin (USD/t)(13)	722	615	17
Fűtőolaj 3,5  (USD/t)(13)	457	381	20
Crack spread – ólmozatlan benzin (USD/t)(12)	238	142	68
Crack spread – gázolaj (USD/t)(12)	288	48	504
Crack spread – vegyipari benzin (USD/t)(13)	-44	79	-156
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/t)(13)	-309	-155	99
Crack spread – prémium ólmozatlan benzin (USD/hordó)(12)	19,3	10,5	84
Crack spread – gázolaj (USD/hordó)(12)	40,3	7,5	436
Crack spread – vegyipari benzin (USD/hordó)(13)	-201	-1,8	1.020
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/hordó)(13)	-29,1	-10,7	173
Csoportszintű finomítói árrés FRISSÍTETT (USD/hordó)*	9,0	1,3	588
Komplex finomítói árrés (MOL + Slovnaft) FRISSÍTETT (USD/hordó)*	10,0	1,9	436
Etilén (EUR/t)	1.413	1.098	29
Butadién-vegyipari benzin spread (EUR/t)	568	487	17
Csoportszintű integrált petrolkémiai árrés (EUR/t) (9)	481	720	-33
Új csoportszintű petrolkémiai árrés (EUR/t)* (10)	242	603	-60
HUF/USD átlag	373,1	303,3	23
HUF/EUR átlag	391,3	358,5	9
HUF/HRK átlag	51,9	47,6	9
HRK/USD átlag	7,2	6,4	13
3 havi USD LIBOR (%)	2,4	0,2	1.391
3 havi EURIBOR (%)	0,3	-0,5	-163
3 havi BUBOR (%)	10,0	1,5	582
Külső tényezők (év végi záró)	2022. év	2021. év	Vált. %
Brent záró (USD/bbl)	81,3	77,0	6
HUF/USD záró	375,7	325,7	15
HUF/EUR záró	400,3	369,0	8
HUF/HRK záró	53,1	49,1	8
HRK/USD záró	7,1	6,6	7
MOL részvény záró (HUF)	2.602	2.520	3

* A frissített módszertan tartalmazza a vásárolt energiát (a földgázhoz való fokozott illeszkedéssel) és a CO2-költségeket

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

A Külső környezetre vonatkozó historikus adatok elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.

2.        INTEGRÁLT TÁRSASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER

 

A MOL Csoport magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelés és a kockázatok elfogadható határokon belül tartása iránt.

A MOL Csoport kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL Csoport társaság-irányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer (ERM), mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Csoport stratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és nyomon követését, a Csoport egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.

A felső vezetői testületek, beleértve az Igazgatóság és annak bizottságai számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legnagyobb kockázatok és az átfogó kockázati profil felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásnak és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.

A Csoport pénzügyi, működési és stratégiai kockázatokkal nézz szembe, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat.

 

Kockázatok/folyamatok	Kockázat leírása	Kockázat mérséklésének módja
Piaci és pénzügyi kockázatok
Árupiaci árkockázat	MOL-csoport mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A fő kockázat  a Csoport hosszú pozíciójából adódik a nyersolaj, a finomítói marzs és a petchem marzs tekintetében	·   Integrált üzleti modell működtetése ·   Folyamatos monitoring ·   Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint.
Deviza árfolyamkockázat (FX)	A Csoport devizakitettséggel rendelkezik a pénzbeáramlások és kiáramlások, befektetések, adósságok devizaösszetételének eltérése miatt.	·   Az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk.
Kamatláb kockázat (IR)	A MOL-csoport adósságállománya változó kamatozású és fix kamatozású instrumentumokból áll. A változó kamatozású adósságok kamatlábváltozásoknak vannak kitéve.	·   Folyamatos monitoring ·   A finanszírozási portfólió megfelelő keveréke ·   Szükség esetén kamatláb-swap fedezeti eszközök a kockázatok csökkentése érdekében
Hitelkockázat	A MOL-csoport halasztott fizetési feltételekkel kínál termékeket és szolgáltatásokat bizonyos ügyfeleinek, ami hitelkockázati kitettséget eredményez	·   Diverzifikált ügyfélportfólió ·   Ügyfélértékelési modell, folyamatos monitorozás ·   Csoportszintű hitelbiztosítási program
Finanszírozási/refinanszírozási kockázat	A MOL-csoportnak jelentős adósságállománya van. Ezek refinanszírozásának vagy a források lehívásának  sikertelensége likviditási problémákat okozhat.	·   Diverzifikált finanszírozási források/eszközök ·   Változatos, kiegyensúlyozott és megfelelően hosszú lejárati profil ·   Befektetési minősítés (BBB-) besorolása támogatja a tőkepiacokhoz való zökkenőmentes hozzáférést
Működési kockázatok
Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata	Folyamatbiztonsági esemény (súlyos ipari baleset) mechanikai integritás elvesztése, műszaki, technológiai vagy üzemeltetési problémák, folyamatkarbantartási nehézségek, hozzáértő emberi erőforrások hiánya	·     Átfogó EBK tevékenységek, az egész csoportra kiterjedő Folyamatbiztonság menedzsment beleértve az eszközökhöz kapcsolódó működési kockázatkezelési folyamatot ·     Preventív és állapot alapú karbantartás (Uptime program) alapos berendezés-kritikussági vizsgálat mellett ·     Csoportszintű biztosítási program
Kőolaj- és gázellátási kockázat	Kőolajellátási üzemzavar (nem megfelelő mennyiség vagy minőség) a finomítók és a petrolkémiai telephelyek folyamatos működését akadályozhatja	·     A kőolaj-ellátás diverzifikációs stratégiájának megvalósítása ·     Stratégiai kőolajtartalékok rendelkezésre állnak
Kritikus anyag-, berendezés- vagy szolgáltatási beszerzés kockázat	A kritikus (nyers) anyagok és/vagy berendezések és/vagy szolgáltatások beszerzése késedelmet okozhat a működésben és/vagy növelheti a költségeket	·     Készletgazdálkodás ·     Szállítói menedzsment ·     Beszerzési és az ellátási lánc diverzifikálása

Kutatás-termelési készletek pótlása	A kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a készletek pótlásának sikertelensége	·     A kitermelés-optimalizálási programok és a készletek organikus pótlása egyaránt a fókuszterületei a kockázat enyhítésének
Kiberbiztonsági kockázat	A globális trendek a kibertámadások és incidensek folyamatosan növekvő gyakoriságát (150%) és intenzitását mutatják, valamint az irányítási rendszerek gyengeségeit célzó kiberbűnözési csoportok térnyerését, amelyek növekvő hatással lehetnek a MOL-csoportra nézve. Orosz-ukrán konfliktus: jelentős befektetés a kibertámadási technológiákba mindkét oldalról, amely potenciális fenyegetést jelent a jövőre nézve.	·     A kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése ·     A kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete (Csoport és leányvállalati szinten is), biztosítva az adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelmét ·     A kiberkockázatok elleni védelem beépítésre került a MOL-csoport összes termékébe és szolgáltatásába ·     Az alkalmazottak és üzleti partnerek folyamatos oktatása
Visszaélés kockázat	A csalási tevékenységek jelentős anyagi és reputációs kárt okozhatnak	·     Kontrollfunkciók helyi és csoportszinten ·     Visszaélés ellenes tudatosság (Hírlevelek, Kötelező képzések előírása) ·     Csalásellenes és nyomozási eljárások, dedikált csapat
Pandémiás kockázat	A világjárvány hátrányosan befolyásolhatja a Csoport üzleti környezetét, beleértve a Csoport termékeinek és szolgáltatásainak árát és keresletét, a vállalkozók, alvállalkozók, valamint a nyersanyagok elérhetőségét, a üzleti partnereink hitelképességét, a Csoport kulcsfontosságú személyzetének elérhetőségét.	·     Krízistervek vannak érvényben ·     2023 januárjában jelent meg a Csoport Pandémia Felkészültségi Keretrendszerének módszertani összefoglalója, amely nemcsak a WHO általános megközelítését foglalja össze, hanem a teljes MOL-csoport elmúlt 2-3 év belső tapasztalatait, életszerű és működő keretet biztosítva az esetleges további endémiás/pandémiás helyzetek kezelésére. ·      Folyamatos és fenntartható intézkedések meghatározása, a helyi intézkedésekhez és a vállalat belső környezetéhez igazodva
Stratégiai kockázatok
Szabályozói és szankciós kockázat	A MOL Csoportnak jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, szabályozás kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken egyaránt, amely  jelentősen változhat az idő múlásával, és akár a Csoport fő üzleti tevékenységének igazítását is szükségessé teheti.	·     Új szabályozások és szankciók folyamatos nyomon követése ·     Megerősített Compliance folyamat ·     Részvétel jogalkotási folyamatokban, konzultációkban ·     Változásokat adoptáló MOL stratégia
Országkockázat	MOL Csoport nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. A kormányzati intézkedésekre hatással lehet a gazdasági és egyes régiókban (geo)politikai válságok megnövekedett kockázata, növelve annak ráhatását a MOL működésére.	·   (Geo)politikai kockázatok, a helyi előírásoknak való megfelelés, a különböző szankciók monitoringja ·   A befektetési lehetőségek értékelése az országkockázat diszkontrátában történő számszerűsítésével történik
Reputációs kockázat	A MOL Csoport, mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap jelentős számú érdekelt féltől.	·   Az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítási folyamatok bevezetése a reputációs kockázat nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra
Éghajlatváltozási kockázat	Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági átállási és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL Csoport jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását.	·   A MOL-csoport átalakulási stratégiája ·   Számos operatív lépés történt az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok mérséklésére
A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata	A projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek.	·   Szigorú stage-gate folyamat ·   A kockázat mérséklésére szakosodott csapat működik a Csoportban, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék. A kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik. ·   Szállítói kiválasztási kritériumok, auditok
Humán Erőforrás kockázat	A Csoport képessége, hogy megvalósítsa 2030+ stratégiáját, az alkalmazottak, a menedzsment, a	·        HR programok az alkalmazottak fejlesztésére, jutalmazására és megtartására

	szakértők és a műszaki személyzet képességeitől és teljesítményétől függ.	·        Képességfejlesztés a vállalat minden szintjén az időtálló készségek biztosítása érdekében ·        Generációk közötti együttműködés a belső tudásátadás fokozása érdekében ·        Fókuszba helyezzük a digitális átalakulást és a munkavállalói élményt ·        Innovatív és együttműködési kultúra fejlesztése, rugalmas munkafeltételek és mobilitási lehetőségek a sokszínű tehetségek vonzása érdekében ·        Rugalmas munkakörnyezet és mobilitási rendszer a sokszínű tehetségek bevonzására és megtartására
Inflációs kockázat	Termék- és szolgáltatásárak emelkedése, amely hatással van az üzemeltetési és beruházási költségekre	·     Készletgazdálkodás, szerződéskötési stratégia

Az ESG kockázatok többek között a következő témák között kerül megjelenítésre és figyelembe vételre: Éghajlatváltozási kockázat, Humán Erőforrás kockázat, Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata, Kiberbiztonsági kockázat, Visszaélés kockázat, Pandémiás kockázat , Szabályozói és szankciós kockázat.

Az orosz-ukrán konfliktus a Csoport több kockázatának növekedéséhez is hozzájárult:

·       Kőolajellátással kapcsolatos kockázatok: a kőolajellátási kockázat mérséklése érdekében a Csoport kidolgozta a kőolajdiverzifikációs stratégiáját; alternatív kőolaj típusok kerültek kiválasztásra, releváns beruházási projektek kerültek meghatározásra és megkezdésre. Az ellátási lánc nehézségei számos nyersanyagot, inputot érinthetnek a Csoport folyamataiban, amit az ellátásilánc, készlet- és beszállítói menedzsment intézkedések enyhítenek.

·       Szabályozási és szankciós kockázatok: A MOL-csoport folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, valamint az ellenszankciókat és megerősítette a megfelelési folyamatokat. Az energiaválság következtében több olyan országban, ahol a Csoport működik, árplafont és extra (szolidaritási) adókat vezettek be, amelyek jelentős pénzügyi hatással voltak a Csoportra.

·       Inflációs kockázatok, emelkedő energia- és nyersanyagárak: a Csoport megnövekedett kockázattal szembesült, amelyet tudatos készletgazdálkodással, aktív piackutatással és szerződéskötési stratégiával sikerült mérsékelni.

Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2022-ben

2022-ben a Csoportban a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták, ahol szükséges volt. A kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalta.

Főbb kockázatkezelési eszközök

A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.

A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú, piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat, FX és a kamatkockázat rendszeres mérését egy komplex modell alapján fejlett statisztikai módszerekkel végezzük, ha szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük.

A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.

A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően, az alacsony valószínűségű, de magas potenciális hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt, az értékteremtési folyamatot, a MOL-csoport egy kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított. Jelenleg ezek integrálásán dolgozunk annak érdekében, hogy elfogadható határok közé szorítsuk a kritikus üzleti folyamatok helyreállításhoz szükséges időt.

TCFD közzététel a kockázatkezelésről

Az éghajlatváltozási kockázat az ERM-keretrendszerben lefedésre kerül, mind a hosszú-, mind a középtávú kockázatértékelési folyamatban.

A Csoport hosszú távú stratégiáját jelentősen érintő kockázatok feltárására és értékelésére a szervezetben fentről lefelé irányuló folyamatot működtetünk. Az éghajlatváltozási kockázat, beleértve a transzformációs és fizikai kockázatot azonosításra kerültek, annak értékelése és csökkentése a stratégiai kockázati felülvizsgálati folyamat keretében is történik. A kockázatkezelés felügyeletét a felső vezetés látja el, míg a nekik közvetlenül jelentő operatív vezetők a kockázatfelelősök, akik a kockázatértékelésért és– csökkentésért felelnek. A stratégiai kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalja.

A középtávú kockázatértékelési folyamatban különböző éghajlatváltozással összefüggő kockázatok (jogszabályi változások, fosszilis üzemanyagok iránti kereslet, jogi kockázatok és fizikai kockázatok) kerültek és kerülhetnek azonosításra és rendszeres felülvizsgálatra. Számos szervezeti szint és lokáció kerül bevonásra a folyamatba annak érdekében, hogy az összes jelentős kockázat, ideértve a klímaváltozáshoz kapcsolódókat, lefedésre kerüljön. A kockázatértékelésért és– csökkentésért operatív vezetők felelősek. A legnagyobb kockázatokról készült, aggregált Csoportszintű jelentést az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalja.

A kockázatfelelősök az egyes területek szakértőinek bevonásával értékelik a kockázatokat azok bekövetkezésének valószínűségének és a vállalat céljaira gyakorolt hatásainak figyelembevételével. A Csoport számára elfogadható kockázat mértékétől függően a szükséges kockázatcsökkentési tervet kidolgozzák.

A MOL-Csoport ESG kockázatkezelési tevékenysége több ESG rating-en (például MSCI, CDP, Sustainalytics) keresztül kerül értékelésre, melyek a Csoport magas színvonalú teljesítményét mutatják iparági összehasonlításban.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok a vállalati, döntési és tervezési folyamatok részét is képezik: a MOL-csoport méri  termékeinek karbon lábnyomát, valamint az ESG indikátorokat épít be (pl. TRIR, CO2 és további vonatkozó stratégiai célok) vezetői juttatási rendszerbe, továbbá CO₂ kibocsátási becsléseket is készít a projekttervezési és jóváhagyási dokumentumokban. Ezzel párhuzamosan a projektekhez kapcsolódó CO₂ kibocsátások nyilvántartására és előrejelzésére szolgáló monitoring rendszert működtet. Az éghajlattal kapcsolatos irányítási rendszerről a 7. fejezetben olvashat bővebben.

 

Azonosított éghajlatváltozási kockázatok

•      Átállási kockázatként kerültek azonosításra: a) jogi, szabályozási kockázatok (klímaváltozást okozó tevékenységek korlátozására, illetve a klímaváltozás csökkentésére, ahhoz való alkalmazkodás támogatására irányuló lépések, ideértve a szigorúbb kibocsátási szabályokat és árazást), b) technológiai kockázatok (alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállást támogató innovációk, ideértve a növekvő hatékonysággal és alacsonyabb fogyasztással működő közlekedést), c) piaci kockázatok (bizonyos termékek és szolgáltatások iránti kereslet/kínálat eltolódása, a vevői preferenciák és a technológia változása okán: csökkenő kereslet a fosszilis üzemanyagok iránt) és d) reputációs kockázat (érdekcsoportok felől érkező nyomás). A MOL Csoport hosszútávú stratégiája nem csak az alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállás kockázatának csökkentését célozza, hanem az abból származó lehetőségek kihasználását is.

•      Feltárt fizikai kockázatok: akut (extrém esőzés és áradás) és krónikus (extrém hőség, ingadozó vízszint és aszály) kockázatok kombinációja. Ha ezek bármelyike bekövetkezik, az negatív hatással lehet a Csoport eszközeire, operációjára, személyzetére. A MOL-Csoportban felmerültek, és valószínűleg továbbra is felmerülnek majd az eszközök, az operáció és a személyzet fizikai kockázatok elleni védelméből adódó költségek. Abban ez esetben, ha ezek a szélsőséges időjárási események vagy gyakoriságukat, vagy súlyosságukat tekintve fokozódnak, a Csoport működésének igazítására lehet szükség, illetve a Csoport költségeket szenvedhet el, amelyek a pénzügyi pozícióját hátrányosan érinthetik.

A MOL-csoport Risk Engineering programot működtet, amelynek keretében többek között a vízi kockázatokkal kapcsolatos események lehetséges hatásait elemzik a főbb finomítói telephelyeken. A lenti táblázatban a vízi kockázatok áttekintését mutatjuk be.

Fizikai kockázatok	Kockázat leírása		Kockázat mérséklésének módja
Áradás kockázat	A főbb finomítói telephelyek folyó, tenger közelében helyezkednek el. Ennek ellenére az áradás kockázata alacsony szintű , mert a telephelyek paraméterei elegendő kockázatcsökkentő lehetőséggel rendelkeznek (amit a Risk Engineering jelentés is alátámaszt )
	Dunai Finomító	A finomító telephelye a Dunával határos. A telephely messze a tengerszint felett van.	A munkafolyamatok jóval a folyó szintje felett vannak, és az árvízi területen kívül helyezkednek el.
	MOL Petrolkémia Tiszaújváros	A telephely a Tiszától kb. 1 km-re nyugatra található, és messze a tengerszint felett van.	A környező mezőgazdasági árterek megakadályozzák a telephely áradását.
	Pozsonyi Finomító	A telephely nyugati pereme a Dunától kb. 0,8 km-re van. A telephely messze a tengerszint felett van.	Eddig nem volt jelentős esemény (a 2022-es árvíz esetén a telephely 1 m-rel volt a legmagasabb vízszint felett). Ipari víz be-/kifolyó csatorna zárók, vészhelyzeti és válságkezelési tervek, mobil árvízvédelem alkalmazásának lehetősége.
	Rijekai Finomító	A helyszín az Adriai-tenger mellett található, a minimális tengerszint feletti magasság 4 m.	A környéken nincsenek folyók vagy patakok. Biztosítási fedezet.
Aszálykockázat, ingadozó vízszint	Aszály esetén a Duna/Tisza folyók alacsony szintje akadályozhatja az uszályos szállítást. A Duna nagyon alacsony vízszintje az ipari vízellátás hiányához vezethet.		A vasút alternatív szállítási opcióként alkalmazható. Monitoring, a rendszer képességeinek felülvizsgálata.
Extrém esőzések	Vízelvezető csatornák kiönthetnek, ami a fogadó víztest szennyeződéséhez vezethet.		Folyamatban vannak a helyszíni felülvizsgálatok és a kockázat mérséklő intézkedések (pl. csatornacsatlakozások felügyelete, a gyűjtőkamrák rendszeres tisztítása).
Földrengés	A horvátországi eszközök földrengési területen helyezkednek el.		Kialakított krízis tervek. Biztosítási fedezet.

3.        A 2022-ES ÉV PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA

	Milliárd forint			Millió dollár
Pénzügyi összefoglaló	2022. év	2021. év mód.	Vált. %	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Értékesítés nettó árbevétele	9.868,2	5.766,8	71	26.331	18.978	39
EBITDA	1.734,6	1.046,0	66	4.601	3.444	34
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	1.734,6	1.047,6	66	4.601	3.449	33
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2)	1.773,9	997,6	78	4.702	3.285	43
Üzleti eredmény	1.259,1	567,2	122	3.337	1.871	78
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	1.253,1	585,9	114	3.308	1.929	71
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2)	1.321,0	542,1	144	3.483	1.781	96
Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-)	-74,3	-34,1	118	-206	-106	94
Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből	628,3	484,5	30	1.662	1.610	3
Működési cash flow a működőtőke változása előtt	1.871,1	1.196,3	56	5.005	3.938	27
Működési cash flow	1.388,7	918,1	51	3.557	3.037	17
EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY
EPS	851,0	673,4	26	2,3	2,2	5
EPS speciális tételek nélkül(1)	882,6	676,9	30	2,4	2,2	9
ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK
Egyszerűsített Nettó adósság/EBITDA	0,30	0,65	-	0,30	0,65	-
Nettó eladósodottság (gearing) (4)	11%	18%	-	11%	18%	-

 

FŐBB PÉNZÜGYI ADATOK DIVIZIONÁLIS BONTÁSBAN

	Milliárd forint			Millió dollár
Értékesítés nettó árbevétele(3) (6)	2022. év	2021. év mód.	Vált. %	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Upstream	1.231,1	574,7	114	3.272	1.884	74
Downstream	9.066,2	5.165,7	76	24.189	17.000	42
Gáz Midstream	214,4	108,1	98	577	353	63
Fogyasztói szolgáltatások	3.255,3	1.944,1	67	8.657	6.409	35
Központ és egyéb	306,3	241,9	27	810	794	2
Értékesítés nettó árbevétele összesen	14.073,2	8.034,6	75	37.505	26.440	42
Szegmensek közötti átadás(7)	-4.205,1	-2.267,8	85	-11.174	-7.462	50
Külső értékesítés nettó árbevétele folytatólagos tevékenységből	9.868,2	5766,8	71	26.331	18.978	39
Külső értékesítés nettó árbevétele megszűnő tevékenységből	119,0	102,0	17	323	337	4
Külső értékesítés nettó árbevétele összesen(6)	9.987,1	5.868,7	70	26.654	19.315	38

	Milliárd forint			Millió dollár
EBITDA	2022. év	2021. év mód.	Vált. %	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Upstream	827,5	395,6	109	2.212	1.297	71
Downstream	804,8	500,7	61	2.127	1.653	29
Gáz Midstream	61,0	41,2	48	163	136	20
Fogyasztói szolgáltatások	121,2	182,5	-34	320	605	-47
Központ és egyéb	-66,4	-41,0	62	-181	-135	34
Szegmensek közötti átadás(7)	-13,6	-33,0	-59	-40	-112	-65
EBITDA összesen folytatólagos tevékenységből	1.734,6	1.046,0	66	4.601	3.444	34
EBITDA összesen megszűnő tevékenységből	193,6	74,3	161	512	246	108
EBITDA összesen	1.928,3	1.120,3	72	5.113	3.690	39
Értékcsökkenés	2022. év	2021. év mód.	Vált. %	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Upstream	213,6	238,7	-11	558	783	-29
Downstream	168,7	151,8	11	454	500	-9
Gáz Midstream	16,7	16,6	1	45	55	-18
Fogyasztói szolgáltatások	44,7	39,1	14	119	129	-8
Központ és egyéb	33,3	33,6	-1	90	110	-18
Szegmensek közötti átadás(7)	1,5	-1	51	-3	-4	-30
Értékcsökkenés folytatólagos tevékenységből	475,5	478,9	-1	1.263	1.573	-20
Értékcsökkenés megszűnő tevékenységből	-17,3	34,9	n.a.	-50	115	n.a.
Értékcsökkenés összesen	458,2	513,7	-11	1.213	1.688	-28
Üzleti eredmény	2022. év	2021. év mód.	Vált. %	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Upstream	613,9	156,9	291	1.654	514	222
Downstream	636,1	348,9	82	1.673	1.153	45
Gáz Midstream	44,3	24,5	81	118	81	46
Fogyasztói szolgáltatások	76,6	143,4	-47	201	477	-58
Központ és egyéb	-99,7	-74,6	34	-271	-245	11
Szegmensek közötti átadás(7)	-12,1	-32,0	-62	-37	-109	-66
Üzleti eredmény folytatólagos tevékenységből	1.259,1	567,2	122	3.338	1.871	78
Üzleti eredmény megszűnő tevékenységből	210,9	39,4	435	562	131	329
Üzleti eredmény összesen	1.470,0	606,6	142	3.900	2.002	95

EBITDA speciális tételek nélkül(1)	2022. év	2021. év mód.	Vált. %	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Upstream	827,5	399,9	107	2.212	1.310	69
Downstream	804,8	500,7	61	2.127	1.653	29
Downstream újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-ja(2)	848,4	450,7	88	2.240	1.489	50
Gáz Midstream	61,0	41,2	48	163	136	20
Fogyasztói szolgáltatások	121,2	182,5	-34	320	605	-47
Központ és egyéb	-66,4	-43,7	52	-181	-144	26
Központ és egyéb újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-ja(2)	-70,7	-43,7	62	-193	-144	34
Szegmensek közötti átadás(7)	-13,6	-33,0	-59	-40	-111	-64
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(2) (10)	1.773,9	997,6	78	4.702	3.285	43
EBITDA spec. tételek nélkül folytatólagos tevékenység	1.734,6	1.047,6	66	4.601	3.449	33
EBITDA spec. tételek nélkül megszűnő tevékenység	193,6	74,3	161	512	246	108
EBITDA spec. tételek nélkül összesen	1.928,3	1.121,9	72	5.113	3.695	38
	Milliárd forint			Millió dollár
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül	2022. év	2021. év mód.	Vált. %	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Upstream	598,6	178,3	236	1.600	580	176
Downstream	645,3	348,9	85	1.697	1.153	47
Gáz Midstream	44,3	24,5	81	118	81	46
Fogyasztói szolgáltatások	76,6	143,4	-47	201	477	-58
Központ és egyéb	-99,7	-77,3	29	-271	-254	7
Szegmensek közötti átadás(7)	-12,1	-32,0	-62	-37	-108	-66
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül folytatólagos tevékenységből	1.253,1	585,9	114	3.308	1.929	71
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül megszűnő tevékenységből	210,9	45,7	362	562	150	274
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül összesen	1.464,0	631,5	132	3.870	2.079	86

 

Beruházások és befektetések	2022. év	2021. év mód.	Vált. %	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Upstream	141,0	126,7	11	375	415	-10
Downstream	268,8	206,3	30	720	675	7
Gáz Midstream	11,6	22,4	-48	30	74	-59
Fogyasztói szolgáltatások	250,5	49,9	402	654	162	303
Központ és egyéb	89,0	78,8	13	237	256	-7
Szegmensek közötti átadás(7)	-1,7	-1,1	54	-5	-4	25
Beruházások és befektetések összesen	759,2	483,1	57	2.012	1.579	27

 A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

3.1                 A 2022-ES ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

2022-ben a MOL-csoport rekord magas 1.773,9 Mrd forint (4,702 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t ért el, amely forintban 78%-kal magasabb, mint az előző évi eredmény és jelentősen meghaladta a mintegy 2,8 Mrd dolláros, eredeti tőkepiaci célkitűzést. Ezzel párhuzamosan 482,4 Mrd forint (1.448 millió dollár) működőtőke növekedés a cash-flow-t sújtotta, ennek megfelelően a működési cashflow a működőtőke változást követően 1.388,7 milliárd forint (3,557 millió USD) volt. Ezen túlmenően az olyan kormányzati intézkedések, mint az üzemanyagár-szabályozás valamint rendkívüli adóztatás Kelet-Közép-Európában 2022-ben 1,6 milliárd dollárral terhelték az EBITDA-t.

Legfőbb pénzügyi eredmények

•         Az Upstream szegmens speciális tételek nélküli EBITDA-ja 827,5 Mrd forintot tett ki (2.212 millió dollár) 2022-ben, ami 107%-os növekedést jelent 2021-hez képest az emelkedő olaj- és gázáraknak köszönhetően.

•         A Downstream szegmens 2022-es újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja 88%-kal nőtt az előző évhez képest és 848,4 Mrd forintot ért el (2.240 millió dollár). A növekvő eredményt a rendkívüli motor-üzemanyag árrések, a példátlanul magas Brent-Ural árrés okozta, ami az EBITDA nagymértékű emelkedését eredményezte, míg a petrolkémiai marzsok jelentősen csökkentek.

•         A fogyasztói szolgáltatások szegmens EBITDA hozzájárulása 2022-ben 34%-kal csökkent, 121,2 Mrd forintra (320 millió dollár), mivel számos kelet-közép-európai ország üzemanyagár-szabályozása rontotta a jövedelmezőséget, ugyanakkor az üzemanyag értékesítési mennyiség növekedett és a nem-üzemanyag típusú szolgáltatásokból származó eredmény is javult.

•         A Gáz Midstream 2022-ben 61,0 Mrd forint (163 millió dollár) EBITDA-t teljesített, ami 48%-kal haladja meg az előző évi eredményét. A határkeresztező kapacitások iránti igények növekedtek és a szabályozott tarifák változásai is kedvezően alakultak, amelyek összhangban voltak a költségek növekedésével.

•         A teljes beruházások és befektetések (CAPEX) értéke 759,2 Mrd forintra (2.012 millió dollárra) nőtt 2022-ben, ami év/év alapon 57%-os növekedést jelent, elsősorban a Lotos hálózat lengyelországi akvizíciójának köszönhetően. Az organikus CAPEX dollárban kifejezve hasonló szintet ért el 2022-ben, mint 2021-ben. Az transzformációs projektek megvalósítása (Polyol és Rijekai Finomító korszerűsítése) folytatódott, míg az üzletmenet fenntartását célzó beruházásokat, elsősorban a finomítói karbantarások, az ACG fejlesztés és a kisebb Downstream projektek megvalósítása befolyásolta.

•         A működőtőke változás előtti, üzleti tevékenységből származó pénzáram 56%-kal nőtt 1.871,1 Mrd forintra (5,005 millió dollár) a bázisidőszakhoz képest, miközben a jelentős működőtőke növekedés 1.388,7 Mrd forintra (3,557 millió USD) csökkentette a működési cash flow-t 2022-ben.

•         Az eladósodottság nettó adósság/EBITDA mutatója 0,30-szoros értékre csökkent a korábbi 0,65-szoros szintről, mivel az erős működési cash-flow-termelés fedezni tudta az organikus és inorganikus CAPEX-kiadásokat, valamint a 2022-ben kifizetett rekord mértékű osztalékot.

Legfőbb működési eredmények

•         Az éves olaj- és gáztermelés 2022-ben 92 ezer hordó egyenérték/nap volt, amely meghaladta az éves iránymutatást, míg az organikus készlet pótlás elérte a 185%-ot, így a 2P készletek éves kitermeléshez viszonyított aránya 10,5 évre nőtt.

•         A MOL jelentős előrelépést tett a Poliol komplexum, valamint a rijekai finomító korszerűsítési projektjeiben. Ezen kívül előkészületeket történtek a tengerparttal nem rendelkező finomítók nyersolajellátásának diverzifikálásához szükséges műszaki képességek további javítására.

•         A fogyasztói szolgáltatások hálózata jelentősen, 2.391 állomásra bővült, elsősorban a lengyelországi akvizíció zárásának köszönhetően, ezzel párhuzamosan a szegmens tovább folytatta a nem üzemanyag jellegű értékesítések koncepció bővítését, összesen 1.179 Fresh Corner beruházását megvalósítva 2022 végéig.

•         Fenntarthatósággal kapcsolatosan MOL a következőket érte el:

o    Az MSCI ötödik éve erősítette meg a MOL „AA” besorolását.

o    A MOL megtartotta a CDP klímamenedzsment felmérés „B” besorolását

•         A kiemelt pénzügyi és üzleti adatok és a historikus pénzügyi kimutatások elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.

3.2                 VÁLLALATI STRATÉGIA

A koronavírus 2021 végére elmúló gazdasági hatásait követően 2022 ismét teljesen váratlan és súlyos kihívásokat hozott. Az ukrajnai háború kitörése egyik napról a másikra új környezetet teremtett Kelet-Közép-Európában. A kialakulóban lévő európai energiaellátás-biztonsági válság jelentős hatással volt működésünkre, pénzügyi helyzetünkre, az ellátásbiztonság stratégiai tevékenységeink központi elemévé vált az év során. Ebben a gyorsan változó környezetben minden negatív szabályozói változás ellenére a MOL-csoport továbbra is megbízható partner maradt, és ügyfeleink igényeit kielégítettük. A rendkívüli körülmények között is jelentős erőfeszítéseket tettünk portfóliónk további diverzifikálására. 2022-ben ütemtervet készítettünk technika képességeink fejlesztésére, annak érdekében hogy maximalizáljuk a tengeri kapcsolattal nem rendelkező finomítóink alternatív kőolajellátását. Azt is felismertük, hogy az új körülmények nemcsak számunkra, hanem Európa-szerte mások számára is bizonytalanságot hoztak, hiszen ezek a körülmények egyedülálló lehetőséget teremtenek a regionális együttműködés erősítésére, ezért nemcsak a MOL-csoporton belüli diverzifikációt kezdtük meg, hanem partnereinkkel is szorosan együttműködünk a regionális ellátásbiztonság erősítése érdekében.

Számunkra nyilvánvaló, hogy az energiaválság hosszú távú megoldása az energetikai átállás sikeres végrehajtása lesz, ehhez azonban folyamatos végrehajtásra van szükség, az ellátásbiztonság, a megfizethetőség valamit az érdekeltek széles körű támogatása mellett. Továbbra is elkötelezettek vagyunk az energiaipari átmenet megvalósítása tekintetében és célunk, hogy fosszilis tüzelőanyag-kitettségünket ne pusztán átváltsuk , ennek ellenére rövid távon nincs alternatívája a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésének az energiamixben. A fosszilis energiaforrások továbbra is jelentős szerepet fognak játszani, de az elkövetkező években egyre csökkenő mértékben.

Az ellátásbiztonság terén bekövetkező változások nem jelentik azt, hogy a MOL-csoport 2016-ban közzétette 2030-ig szóló „Enter tomorrow” stratégiája kevésbe lenne releváns, mint a korábbiakban, épp ellenkezőleg a stratégiában lefektetett irányok még inkább relevánsak, mint valaha. A 2030-as stratégia elindításával nem csak az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállás kockázatainak enyhítését, hanem az ez által kínált lehetőségek kiaknázását is célul tűzte ki. A stratégiával a MOL-csoport arra törekedett, hogy fokozatosan diverzifikálja a Csoport bevételi forrásait a hagyományos szénhidrogének felől az új lehetőségeket kínáló, alacsony kibocsátású termékek és szolgáltatások új piacokon történő fejlesztése felé fordulva. Ez az eredeti stratégiai irányváltás két alappillérre épült: 1) a Csoport finomítási tevékenységének átalakítása úgy, hogy a finomítói kihozatalban a motorüzemanyagok termelésének túlsúlya helyett fokozatosan egyre nagyobb részt képviseljen a Csoport petrolkémiai üzemei számára előállított alapanyagok előállítása; ezzel egy időben pedig a Downstream értéklánc mentén kívánta diverzifikálni a társaság a vegyipari portfólióját a tömegárutermeléstől a speciális vegyipari termékek felé („üzemanyagtól a vegyipar felé”). A Csoport petrolkémiai termékeinek diverzifikálásának kezdeti lehetőségei között szerepeltek olyan új termékek, mint például a szintetikus gumi, a poliol és propilén-glikol. 2) A második alappillér a hagyományos értelemben vett üzemanyag-kiskereskedő hálózat átalakítása általános fogyasztási cikkeket kínáló kiskereskedelmi lánccá és alternatív közlekedési módokat kínáló alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitási szereplővé („az üzemanyag-kiskereskedelemtől a fogyasztási cikkekig”). A kezdeti lépések között szerepelt a Fresh Corner üzleti modell megvalósítása a Csoport töltőállomás-hálózatán, valamint a mobilitási szolgáltatások elindítása.

A 2030-ig különféle célokat felvázoló stratégia frissítésre került 2021-ben, amely 2030+ „Shape tomorrow” néven vált ismertté. A stratégia frissítés üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos csökkentési célokat fogalmazott meg, részben annak érdekében, hogy a növekvő szén-dioxid emissziós költségek pénzügyi hatása ellensúlyozható legyen. A MOL Csoport 2030-ig 20%-kal célozza csökkenteni a működéshez kapcsolódó közvetlen, valamint a vásárolt energiához kapcsolódó közvetett üvegházhatású gázok kibocsátását (Scope 1 és 2 kibocsátások) a Downstream üzletágban (2019. évi bázishoz képest), ami az első lépés lesz a karbonsemleges gazdaság elérése felé. Ezen túlmenően a MOL ambiciózus célkitűzést vállalt annak érdekében, hogy az EU taxonómia szerinti beruházások mértéke elérje az 50%-t 2030-ra, ezáltal biztosítva, hogy az üzleti modellben egyre nagyobb szerepet kapnak a fenntarthatóság szempontjából még inkább releváns tevékenységek.

A MOL csoport Downstream üzletága jelentős köztes célokat ért el a 2030-as stratégia frissítésének kiadását követően. A vegyipari értéklánc kiterjesztésének keretein belül a poliol üzem, amely a vállalat legjelentősebb organikus beruházása a műszaki készültséget tekintve megközelítette a 100%-ot. A Rijekában megvalósított finomítói fejlesztés esetében szintén jelentős előrelépés történt, amelynek része a késleltetett kokszoló építése. 2022 folyamán a MOL továbbra is folytatta a motorüzemanyag termelés csökkentését, valamint petrolkémiai alapanyag termelés növelését elősegítő beruházás megvalósíthatóságának vizsgálatát. A Downstream folytatta a jövőbeli portfoliójának kialakítását, ez a kezdeményezés nem csupán az alacsony szén-dioxid kibocsátás adta lehetőségeket használja ki, hanem egyúttal épít az EU Fit for 55 célkitűzéseire, amely Európa energiafüggetlenségéhez is hozzájárul. A MOL növelte az újrahasznosítást célzó portfolióját, a 25 kT kapacitással rendelkező, legjelentősebb magyarországi piaci szereplő felvásárlásával, ezen túlmenően további lehetőségéket is vizsgál az üzletág a zöld hidrogén, a bioüzemanyagok termelése és az újrahasznosítás területén.

A Fogyasztói Szolgáltatások üzletág jelentős növekedésen ment keresztül 2016 és 2021 között, mióta önálló üzletágként működik, azonban az árszabályozó intézkedések formájában megjelenő kormányzati beavatkozások jelentős negatív hatással bírtak 2022-ben. Ezen szignifikáns negatív fejlemény ellenére is erőteljesen zajlott a Fresh Corner koncepció folyamatos bevezetése, amely materiális növekedést jelentett a nem-üzemanyag típusú termékek értékesítésében és árrésében. A szabályozói intézkedések által okozott különleges

körülményeknek köszönhetően jelentősen megnőtt a kúthálózatunkon történt értékesítés volumene is. Az üzletág törekedni fog az új vásárlók megtartására 2023-ban, amelyet támogatni fog a fokozatos regionális bevezetése a nemrég bemutatott MOL Move applikációnak, amelyet már 700.000 vásárló töltött le miután elérhetővé vált Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában. A továbbiakban kiemelt fókuszban lesz a Lengyelországban megvásárolt több mint 400 töltőállomás integrálása is, a MOL itt jó pozícióban van, hogy a második legnagyobb szereplővé váljon a helyi piacon. A Fogyasztói Szolgáltatások üzletág célja a fenti intézkedések megvalósításával a 460 millió dolláros EBITDA elérése 2023-ban. Az üzemanyagmentes jövőre felkészülve a Fogyasztói Szolgáltatásokon belül működő mobilitási divízió számos alacsony szén-dioxid kibocsátású, alternatív mobilitáshoz kapcsolódó terméket indított el a 2030-as stratégia részeként, azzal a céllal, hogy segítse a fokozatos átállást a multimodális, alacsony szén-dioxid kibocsátású és fenntartható közlekedésre. Az új stratégia részeként a MOL-csoport folytatni fogja az elektromos töltőpontok létesítését a saját hálózatán belül és harmadik feleknél, annak érdekében hogy 2025-ig 500 elektromos töltőpontot telepítsen és vezető mobilitási szolgáltatóvá váljon a KKE-régióban.

 

Az Upstream üzletág további is jelentős szabad pénzáramot generál, amely lehetőséget biztosít a MOL-csoport számára, hogy finanszírozza az átálláshoz kapcsolódó befektetéseket. Az Upstream stratégiában nem szerepel volumetrikus növekedési cél sem a készletek, sem a termelés vonatkozásában. A fő hangsúly a meglévő eszközökből való értékteremtésre helyeződik mind Közép-Kelet-Európában, mind pedig a Csoport nemzetközi Kutatás és Termelés portfóliójában, melyeket kiegészíthetnek esetleges kedvező lehetőségeket kihasználó lépések, mint például az egyesült királyságbeli portfólió értékesítése. A MOL-csoportnak nagy tapasztalata van a kelet-közép-európai országokban található érett eszközeinek termeléscsökkenésének menedzselésében, miközben fejlesztési munkákkal szeretné megtörni a csökkenő termelési trendet a teljes Upstream portfóliójában.

Az új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható üzletágakban való terjeszkedés felé tett jelentős kezdeti lépésként a MOL elnyerte a magyarországi települési hulladékgazdálkodási szolgáltatások koncesszióját. A hulladékgazdálkodási tevékenység várhatóan jelentősen hozzájárul a MOL tőkeallokációs céljának eléréséhez, amelynek célja, hogy 2030-ra legalább 50%-os EU-taxonómiához igazodó beruházási arányt érjen el. A hulladékgazdálkodásba való belépéssel a MOL a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyságának növelésére törekszik és a hulladéklerakókban elhelyezetthulladék mértékének csökkentésén  dolgozik, az újrahasznosítás növelésével, valamint a hulladék-hőtermelési kapacitások létesítésével.

Az új stratégiával kapcsolatos további információk a Csoport Befektetői Prezentációjában olvashatók.

 

3.2.1            Szcenáriók alapú elemzés

2021-ben a hosszútávú stratégia elemzésekor a MOL-csoport forgatókönyv-elemzési módszert alkalmazott az átalakulásban rejlő kockázatok és lehetőségek vizsgálata érdekében, melynek eredményei ma is érvényesek, mivel az előrejelzés részletei frissítésre kerültek a makroökonómiai és piaci fejlemények szerint. Számos forgatókönyv készült melyek mindegyike abból az alapfeltételezésből indult ki, hogy az energetikai átállás meg fog történni, különösen az Európai Unióban, ahol a ‘zöld megállapodás’ felgyorsította a klíma- és energiapolitika megváltoztatását is. Az egyes forgatókönyvek közötti különbséget elsősorban az átmenet feltételezett gyorsasága jelenti. Mindegyik forgatókönyv számos jogi, gazdasági és technológiai korlátozást vázol fel, melyek feltételezhetően hatással lesznek a karbonsemleges vállalattá való átalakulás sebességére. A számos forgatókönyv közül a felsővezetés hármat választott ki (és hagyott jóvá az igazgatóság), mint a stratégia alapjául szolgáló kiindulópontok. E három fogatókönyv a következő: ’lassú átmenet’, ’folyamatos átmenet’ és ’karbonsemlegesség’. Ezek a forgatókönyvek segítettek a vezetésnek, hogy az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való átmenettel járó számos várható üzleti, stratégiai és pénzügyi következményt határozhassanak és vizsgálhassanak meg, ideértve a tőkeallokációt, költségeket, bevételeket és üzleti eredményt is. A három forgatókönyv nagyrészt kvantitatív modelleken alapul, amelyek figyelembe veszik többek között a jogszabályi változásokat, makrogazdasági feltételezéseket, és a MOL-csoport jelenlegi alapvető termékeit jelentő olajipari termékek várható keresletére vonatkozó előrejelzéseket is. A MOL-csoport a ’folyamatos átmenet’ forgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek, miközben a két másik forgatókönyv bekövetkezését sem zárja ki. Mindazonáltal a MOL-csoport számos szimulációt készített a stratégia ellenállóságának és megvalósíthatóságának vizsgálatára a ’karbonsemleges’ forgatókönyv bekövetkezése esetére is, elsősorban azért, hogy a stratégia lehetséges gyenge pontjait azonosíthassa. A MOL-csoport nem használt külső tanácsadóktól vagy ügynökségektől származó külső forgatókönyveket és modelleket, mivel a forgatókönyv-elemzés házon belül készült.

A MOL-csoport egy “Premissza Bizottságot” hozott létre, melynek a fő üzletágak és funkcionális területek képviselői a tagjai. A bizottság feladata a különböző szcenáriók készítésekor használt legfontosabb mutatószámok és feltételezések folyamatos nyomon követése és aktualizálása a külső környezet változásaival összhangban. Ezáltal a vállalat alkalmassá válik arra, hogy időben érzékelje, ha a külső tényezők alapján a választott szcenárió egy új szakaszába kerültünk, vagy ha esetleg már egy teljesen másik szcenárió érvényes, és ezáltal lehetősége nyílik a felsővezetésnek arra, hogy újraértékelje és szükség esetén megváltoztassa a terveket. A premisszákban bekövetkező változások a felsővezetés és az igazgatóság automatikus értesítését vonják maguk után és ezáltal a stratégia megváltozását is maguk után vonhatják. A stratégiában végrehajtott bármilyen változás feltétele azonban az igazgatóság jóváhagyása. A következő szcenárió-elemzés a hosszú távú premisszák frissítésével összhangban 2023-ban várható.

3.3       UPSTREAM

(IFRS), Mrd Ft	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
EBITDA	827,5	395,6	109
EBITDA speciális tételek nélkül(1)	827,5	399,9	107
Üzleti eredmény	613,9	156,9	291
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1)	598,6	178,3	236
Beruházások és befektetések	141,0	126,7	11
amiből kutatási CAPEX	18,0	20,7	-13
Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap)	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Kőolajtermelés	40,1	44,0	-9
Magyarország	8,9	9,3	-4
Horvátország	10,1	10,4	-3
Irak Kurdisztáni Régiója	4,5	4,4	1
Pakisztán	0,5	0,6	-19
Azerbajdzsán	13,9	17,0	-19
Egyéb Nemzetközi	2,2	2,3	-4
Földgáztermelés	37,9	39,0	-3
Magyarország	20,4	20,4	0
Horvátország	12,9	13,5	-5
amiből off-shore	3,4	3,2	6
Pakisztán	4,6	5,1	-10
Kondenzátum	4,8	4,9	-1
Magyarország	2,8	2,7	2
Horvátország	0,9	1,0	-7
Pakisztán	1,1	1,2	-5
Teljeskörűen konszolidált vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése	82,7	87,9	-6
Oroszország (Baitex)	4,0	4,0	0
Irak Kurdisztáni Régiója (Pearl Petroleum)*	5,3	5,1	3
Társult és közös vezetésű vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése	9,3	9,1	2
Csoportszintű átlagos napi szénhidrogén termelés	92,0	97,0	-5
Főbb külső makró tényezők	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Brent (USD/bbl)	101,2	70,7	43
HUF/USD átlag	373,1	303,3	23
TTF havi határidős gázár  (EUR/MWH)	130,9	46,5	182
Realizált szénhidrogén árak	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl)	94,2	66,5	42
Átlagos realizált gáz ár (USD/boe)	130,8	51,7	153
Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe)	109,6	60,5	81
Fajlagos költség	2022. év	2021. év mód.	Vált. %
Teljeskörűen konszolidált vállalatok szénhidrogén-termelésének fajlagos költsége (USD/boe)	5,5	5,3	4
Társult és közös vezetésű vállaltok szénhidrogén termelésének fajlagos költsége (USD/boe)	2,2	1,9	14
Csoportszintű szénhidrogén-termelés fajlagos költsége (USD/boe)	5,1	4,9	4

 

Beruházások
2022.év	Magyar-ország	Horvát-ország	Azerbajdzsán	Kurdisztán	Pakistan	Norvégia	Egyiptom	Angola	Összesen	2021. év mód.
(HUF, Mrd)
Kutatás	4,9	6,6	0,0	0,0	5,5	0,2	0,9	0,0	18,0	20,7
Fejlesztés	13,7	22,9	56,8	7,8	0,7	0,2	4,6	0,8	107,7	82,3
Egyéb	6,0	5,9	1,1	2,2	0,2	0,0	0,0	0,0	15,3	12,9
Akvizíció	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	10,7
Összesen	24,6	35,4	57,9	10,0	6,4	0,4	5,5	0,8	141,0
2021. év mód.	30,4	20,0	48,2	3,1	3,5	12,4	7,8	1,2		126,7

A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap), Fajlagos költség (USD/boe), Realizált szénhidrogén árak, Bruttó szénhidrogén készletek alakulása (SPE szerint): Bizonyított készlet (1P), Bizonyított és valószínű készlet (2P), Felmerült költségek (Millió forint), Eredmény (Millió forint), Kutatási és termelési kutak.

*Új számítási metodológia került bevezetésre 2020-ban.

3.3.1            A 2022-es év pénzügyi eredményeinek összefoglalója

Az Upstream speciális tételek nélküli EBITDA-ja 107%-kal nőtt 2022-ben az előző évhez képest, így 827,5 milliárd forintot ért el. A pénzügyi teljesítmény elsősorban a különösen magas átlagos realizált szénhidrogén árnak köszönhető (81%-kal, azaz 49 dollárral volt magasabb hordónként, mint 2021-ben). Ennek hátterében a realizált kőolajár 42%-os, illetve a realizált földgáz ár 153%-os emelkedése áll.

A csoportszintű szénhidrogén-termelés (társult és közös vezetésű vállalatokkal együtt) 5%-kal csökkent az előző évhez képest, ami átlagosan 92 ezer hordó egyenérték/napot jelent. Az alacsonyabb termelési volumen elsősorban az ACG-ről érkező alacsonyabb termelési részesedésnek (a magas olajárak által negatívan befolyásolt PSA mechanizmus miatt), valamint a közép-kelet-európai régióban és Pakisztánban jelentkező természetes termeléscsökkenésnek köszönhető.

A csoportszintű közvetlen termelési egységköltség (értékcsökkenés nélkül, de a társult és közös vezetésű vállalatokkal együtt) 4%-kal 5,1 dollár/hordó szintre nőtt a jelentős költségoldali nyomás hatására. Továbbá a közép-kelet-európai régió költségpozíciójának – a termelés természetes visszaesésével arányos – romlásának köszönhetően, azonban továbbra is igen versenyképes szinten maradt.

Az Upstream üzletág beruházásai 141 milliárd forintot értek el, mely 11% növekedést mutat 2021-hez képest. Ez a növekedés az árfolyam változások hatásaira és a hatékony üzletmenetre vezethető vissza, mely lehetővé tette a MOL Upstream Stratégia teljesítéséhez szükséges fejlesztések növelését. A magasabb költések oka elsősorban a mezőfejlesztési projektek, azokon belül is az azerbajdzsáni tevékenységek folytatása és Horvátországban az Adriai Tengeri Program és termelésoptimalizálási projektek voltak. Összességében a közép-kelet-európai és az azerbajdzsáni kiadások adják az összes költés több mint 83%-át (117,9 milliárd forintot), főként mezőfejlesztési munkálatokra allokálva.

2022-ben az Upstream üzletág a Csoport pénztermelőképességében továbbra is kulcsfontosságú szerepet töltött be, csoportszinten 686 milliárd forint (1,8 milliárd dollár) szabad cash flow-t termelve, ami 58 dollár/hordó egységnyi szabad cash flow-nak felel meg portfólió szinten.

Változások az Upstream szabályozói környezetében

Magyarország: A Bányászati törvényt többszörösen módosították 2022 folyamán, melyek többek között az engedélyeztetést és a Bányászati Hatóság szerepét érintették bizonyos kérdésekben. A változások szintén magukba foglalják a bányajáradék mértékének és számítási módjának módosítását, beleértve egy minimális bányajáradék érték bevezetését, és a 2021-hez képest alacsonyabb kitermelés okozta be nem fizetett bányajáradék utáni bírságot. Továbbá a kormányzat 2021. év végén megalakította a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, felváltva a korábbi bányafelügyeleti és szabályozó hatóságot, és amely elnöki rendeleteivel alakíthatja a jogi környezetet.

Horvátország: a belföldön kitermelt földgáz esetén 41 EUR/MWh értéken hatósági ár került megállapításra, mely 2022 negyedik negyedévétől kezdve alkalmazandó.

3.3.2            A 2022-es év működési eredményeinek összefoglalója

Kutatás

Összesen 9 kutatófúrás történt 3 országban, melyekből 4 zárult szénhidrogén találattal.  A kutatófúrásokon túl a szeizmikus mérések és ezek értelmezése is folytatódtak Magyarországon, Horvátországban és Pakisztánban.

Magyarországon folytatódott a Sekélygáz-kutatási Program 3 fúrás lemélyítésével. A Komádi-Kelet-10 fúrás sikeres kútteszt után kiképzésre került és termelésbe lett állítva, míg a Mezőkocsonya-23 fúrás nem talált szénhidrogént, így felszámolásra került. A harmadik fúrás, a Komádi-Kelet-4/A gáz szaturált rétegeket talált és jelenleg tesztelésre vár. A program további kutatófúrásainak előkészületei is zajlanak. Ezek mellett egy hagyományos szénhidrogén-kutató fúrás mélyítése történt 2022-ben, melynél a tesztek kőolaj találatot bizonyítottak, és így a Vecsés-2 kút már meg is kezdte a próbatermelést. A 2022-es Sekélygáz-szeizmikus program keretein belül 3D és 2D szeizmikus mérések kerültek elvégzésre öt helyszínen, Pusztaszőlős, Görgeteg-Babócsa, Barlahida, Nagykörű és Nyírség területén. Az Okány-Nyugat licenc területének kiterjesztésére az engedélyt megadták. 

Horvátországban, a Bačkovica-1 Kelet fúrási helyszínének helyreállításával minden szerződéses kötelezettség teljesült a Drava-02 blokk Második Kutatási Fázisának lezárásához. A Drava-03-as blokkban a 3D szeizmikus mérések feldolgozása és értelmezése alapján folytatódott az azonosított fúrási objektumok kiértékelése, és a fúráshoz szükséges dokumentáció és engedélyeztetés előkészítése. Ezen felül a Sjeverno-zapadna Hrvatska-01-es blokkon is lezárult a 3D szeizmikus adatok feldolgozása, értelmezése, és az adatok kiértékelésén alapuló geokronológiai tanulmány elkészítése. Az elérhető geológiai és geofizikai, valamint az újonnan rögzített magnetotellurikus adatok értelmezése és konszolidálása után két geológiai és geofizikai tanulmány készült el a Dinaridi-14 blokkon.

Romániában az összes meglévő licenc, az EX-1, EX-5 és EX-6 esetén is folytatódtak a törekvések a kötelező munkaprogram elemeinek megvalósítása érdekében.

Norvégiában a MOL Norge lezárta a megmaradt kutatási licencei értékesítését: a PL968 licencben lévő 20% részesedést az AkerBP/DNO, a PL932 licencben lévő 40% részesedést az AkerBP, a PL820 licencben a 40% részesedést pedig a Lime Petroleum vásárolta meg. A PL820 licenc operátori státuszát a Vår Energi ASA vette át. A MOL norvég leányvállalata nem rendelkezik több érdekeltséggel a norvég kontinentális talapzat területén.

Oroszországban a devon kori kutatásra korábban megítélt licencben előírt dokumentáció elkészítésre és az Állami Hatóságnak benyújtásra, majd hivatalos elfogadásra került.

A kutatási tevékenységek befejeződtek Kazahsztánban az U-1-es kút felszámolásával és területének helyreállításával. Az Állami Bizottság jóváhagyta a Fedorovskiy Blokk Kutatási Területének felhagyását.

A Közel-Kelet, Ázsia és Afrika régióban a kutatási tevékenység folytatódott Pakisztánban és Egyiptomban. Pakisztánban az operált TAL blokkban az év folyamán a feldolgozott és újra-feldolgozott szeizmikus adatok kiértékelése, és ezek alapján potenciális fúrási objektumok feltárása zajlott. A kutatási licenc hosszabbítására való kérelem beadásra került a hatóságok felé. A sikeres Tolanj West-2 mezőfejlesztési fúrás további kutatási célpontokat tárt fel. A szintén operált Margala blokkban megtörtént a Tarnol-1 kút lemélyítése, de a fúrás kedvezőtlen eredménye miatt lezárásra és felszámolásra került. A nem operált blokkokban két kútfúrás fejeződött be. Mind a Surghar X-1 (Karak blokk), mind pedig a DGK-1 (DG Khan blokk) kút gazdaságos találat híján felhagyásra került. Mindhárom kút esetében zajlik az utóértékelés. Továbbá a Margala blokk kutatási licenc egy évvel való meghosszabbítását jóváhagyta a szabályozó, és így további hosszabbítási kérelem került beadásra. Egyiptomban az INA az Energean-nal közösen elnyerte az East Bir El Nus (WD-08 blokk) kutatási koncesszióját a Nyugati-sivatagban. A koncessziót 50-50%-os részesedési aránnyal birtokolják, az Energean az operátor. Az East Damanhur koncessziós területen a második lemélyített kutatófúrás, az ED-2X gázt talált. A kút tesztelése, illetve geológiai és geofizikai tanulmányok előkészítése folyamatban vannak.

Mezőfejlesztés és Termelés

2022-ben a MOL sikeresen folytatta az új mezőfejlesztő kutak fúrását. A Termelés Optimalizálás Program (PO) folytatódott Magyarországon és Horvátországban, ami 107 kútmunkálat elvégzésével összesen 2,5 ezer hordó egyenérték/nap addicionális termelést eredményezett éves szinten. Előrelépés történt Kurdisztánban a fúrási aktivitás növekedésével mind a Pearl, mind pedig a Shaikan eszköz esetén, továbbá Kazahsztánban, ahol a tervezési, közbeszerzési és építési projektfázis (EPCC) elkezdődött, illetve a mezőfejlesztési terv (FDP) jóváhagyásra került. A csoportszintű organikus készletpótlási arány, felülvizsgálatokkal együtt, 185%-ot ért el 2022 végét tekintve.

Magyarországon folytatódott a mezőfejlesztési program két kút fúrásával – mind a Mezősas-Nyugat-30 (ütőfúrása még 2021-ben megtörtént), mind pedig az Üllés-Kelet-2 kút sikeresen lett kiképezve és termelésbe állítva. A harmadik kút, a Sas-Nyugat-31 fúrása elindult és folyamatban van, miközben a következő fúrás előkészítése már elkezdődött. A 2021-ben fúrt Sávoly-Nyugat-7 kút sikeres tesztelés és bekötés után 2022 első negyedévében kezdett el termelni. A Somogy projekt harmadik fázisának előkészületei előrehaladtak, a szükséges engedélyek megszerzését követően a felszíni munkálatok kivitelezése elkezdődött. A Termelés Optimalizálás Program sikeresen folytatódott 2022-ban 45 kútmunkálattal és termelésbe állítással, körülbelül 1,5 ezer hordó egyenérték/nap addicionális termelést eredményezve éves szinten.

Horvátországban a Jamarica-183 szárazföldi mezőfejlesztő fúrás sikeres tesztelése után jelenleg az engedélyeztetés előkészítése zajlik. Két mezőfejlesztő kút került lefúrásra 2022 során, a Dravica-3 és a Kozarice-43. A Dravica-3 kút kedvezőtlen eredménnyel zárult fúrása után a Zalata-Dravica projekt részeként az előzetes FEED (Front-End Engineering Design) tervezési tanulmány összeállítása és a területhasználati engedélyeztetések jelenleg is zajlanak. A Kozarice-43 kút száraznak bizonyult, így felszámolásra került, a terület helyreállítása folyamatban. Az EOR projekt folytatódott az Ivanić és Žutica mezőkön CO₂ besajtolással. A Šandrovac olajmezőn 2020-ban elindított kísérleti projekt folytatódott, számos kútmunkálat, karotázs, termelési és nyomásmérési vizsgálat elvégzésével. A CO₂ besajtolási ciklus befejeződött és a víz besajtolás vette kezdetét. A teljes mezős EOR jövőbeli alkalmazását ezen mérések és kiértékelésük fogja lehetővé tenni. Az Észak-Adriai Tengeri Mezőfejlesztési Program keretében a második infill kút, a Marica D Dir lefúrása és termelésbe állítása is megtörtént, az Ika B-1 R Dir kúthoz hasonlóan. A fúrási és tesztelési munkák 4 nyílt tengeri kút – Ilena-2 ver, Ida D-1 ver, Ira-1 dir és Ida D2 ver – esetén befejeződtek. Továbbá a FEED tervezési tanulmány elkészültével az EPCI fázis és az anyagbeszerzési pályáztatás elkezdődött. A 2020 végén összeomlott Ivana D személyzet nélküli platform vizsgálata befejeződött és a kút felszámolása következik, melyhez köthetően a szerződéskötési és egyéb előkészületi folyamatok jelenleg is tartanak. A Termelés Optimalizálás Program keretén belül 62 kútmunkálatot végeztek el, ami 1 ezer hordó egyenérték/nap mboepd addicionális termelést eredményezett éves szinten.

Nem folytatódó tevékenység: az Egyesült Királyságban a MOL és a Waldorf Production Limited („Waldorf”) 2022. március 23-án megállapodást írt alá, mely magában foglalja előbbi fél teljes Egyesült Királyság-béli Upstream portfoliójának értékesítését, 2021. január 1-jei értékelési dátummal. Az ügylet 2022. november 10-én sikeresen lezárult. 

Norvégiában a termelésmegosztási megállapodással már rendelkező Trell-Trine mezőfejlesztési projektben lévő 6,84%-os részesedését a MOL Norge a Lundin Energy Norway számára értékesítette.

A FÁK régióban folytatódott a mezőfejlesztés az operált Baitugan mezőn, Oroszországban. A mező-újraértékelési program folytatódott, melynek részeként 3 horizontális kútfúrás és -kiképzés, 5 komplex kútmunkálat, és 10 kút besajtolóvá alakítása lett sikeresen kivitelezve. A Vízminőség-javító Program keretén belül egy víztisztító egység beüzemelése megtörtént. A termelés optimalizálása érdekében végzett kútmunkálati program összesen 54 beavatkozást eredményezett. A kazahsztáni erőfeszítések a gáztermelés elindítása felé folytatódtak. A Termelési Megállapodás Hatodik Kiegészítése felé vezető ütemterv részeként a CCED (Kutatás és Mezőfejlesztés Központi Bizottsága) jóváhagyta a Rozhkovskoye Mezőfejlesztési Tervet. Az EPCC (Tervezési, közbeszerzési, és építési) tender győztese kihirdetésre, a szerződés pedig aláírásra került, a végrehajtás megkezdődött. A részletes tervezés, és a hosszú gyártási idejű berendezések (long-lead item) beszerzése jelenleg is zajlik. A 2022-es azerbajdzsáni fúrási program 15 kúttal teljesült, mely 12 termelő és 3 besajtoló kutat jelent. További két újranyitás, és az East Azeri platform tervezett karbantartása is megtörtént. Az Azeri Central East projekt folytatódott az első olajmolekula elérése felé, az új platformot lehetővé tevő tevékenységekkel a többi platformon, előállítási és telepítési munkálatokkal. A Chirag Gas Lift projekt rendszer ismét teljesen üzemképes, működésének korábbi szüneteltetését követően, mivel a felmerült technikai problémákra megoldás született. 

Pakisztánban a TAL blokk fejlesztésének részeként a Tolaj West-2 kút sikeresen lemélyítésre, tesztelésre, és kiképzésre került, majd termelésbe állították. Befejeződött a Maramzai kompressziós létesítmény, és a Makori-03 kút esetében a termelt vizet kezelő és besajtoló létesítmény üzembe állítása. A Manzalai másodlagos kompressziós projekt elérte azt a készültséget, mikor a kompresszorok telepítése megtörténhet. Különböző rezervoár-tanulmányok összeállítása is lezárult, a Tolanj West és Halini mezők szimulációja, míg a Makori Deep esetében ez elkezdődött. A Manzalai-4 és Manzalai-5 kútmunkálata sikeresen befejeződött. Sikeres termelés optimalizálási munkák éves szinten 0,2 mboepd addicionális termelést eredményeztek a MOL-nak.

Irak kurdisztáni régiójában a kútfúrási tevékenységek folytatódtak a Shaikan mezőn. A SH-15 kút lefúrás után termelésbe lett állítva, a SH-16 fúrás után kiképzésre került, a SH-17 fúrása pedig folyamatban van. A vízmentes olajkezelő sor bővítésének projektje tovább folytatódott a helyi építési munkálatok teljesítésével.  Kútmunkálatok kerültek kivitelezésre a SH-5, SH-8 és SH-13 kutak esetében. Emellett folyatódott a párbeszéd a Természeti Erőforrások Minisztériumával a mezőfejlesztési tervről. A Pearl eszköz Khor Mor gázüzemének bővítési projektje, a KM250, részeként a mérnöki, beszerzési és gyártási munkálatok befejeződtek. A gyártási és helyi építési tevékenységek egészen a vis maior állapot kihirdetéséig haladtak, mely állapot jelenleg is érvényben van, szüneteltetve a fő berendezések építését. A kútmunkálatok folytatódtak, a KM-13, KM-14 és KM-15 kutak sikeres fúrásával és kiképzésével, valamint a KM-16 kút ütőfúrásával.

Egyiptomban folytatódtak a mezőfejlesztési munkálatok. A North Bahariya koncesszión összesen 9 kút került lefúrásra, melyből 5 termelő, 4 pedig vízbesajtoló, valamint további 9 kútmunkálat került kivitelezésre. Rendszeres karbantartási munkák és fejlesztési projektek minden koncessziós területen folytak. Az East Yidma koncesszió értékesítéséről szóló ügylet lezárult, miután a megállapodást a National Petroleum Co. South Ramadan-nal (NPC) 2022. augusztusában aláírták, illetve az ezt követő átruházási szerződést novemberben jóváhagyták.

Angolában karbantartási munkálatok zajlottak a Block 3/05 esetében, míg a Block 3/05A területen a GAZ-101ST kút kútmunkálata anélkül fejeződött be, hogy a Caco-Gazela mező termelését sikeresen helyreállította volna. 2022. július 19-én az Afentra (Angola) Ltd. és az INA aláírt egy adásvételi megállapodást, miszerint az Afentra megvásárolja az INA 4%-os részesedését a 3/05-ös Blokkban, valamint 5,33%-os részesedését a 3/05A Blokkban, 2021. szeptember 30-i értékelési dátummal. Az INA részvételi részesedésének átruházását mindkét blokk esetén jóváhagyta a felelős miniszter (Ásványianyag, Kőolaj és Földgáz Miniszter), melyet vonatkozó kormányrendeletben kihirdetett.